Szoba kilátással és három térképpel

Szatmári Zoltán szobájában három nagy falitérkép van. Ebből kettőnek a funkcióját hamar megérti, aki valamelyest azért ismeri a házigazda tevékenységét. A Magyarország térképen kis színes tűzők jelzik a családi vállalkozás helyszíneit: a legtöbb kék színű, és a szerelvényüzleteket jelzi 35 városban. A zöld Apáti, Jászladány és Vác, tehát mezőgazdaság. A sárgáknál Veszprém segít, ahol legutóbb épült Szatmári malom, immár ötödik településen. Budapesten a kékek már utca szinten látszanak: négy Pesten, egy Budán. A harmadik térképen nincs idő gondolkodni, kezdődik az interjú.

Olyan szerencsésen áll össze a Szatmári cégcsoport, hogy a Jászság, sőt az ország gazdasági életének érdekes szeleteit ismerheti, aki a cég adataiban otthonos. Sokat mondhat rólunk, az életünkről, hogy milyen a forgalom a szerelvényüzletekben, vagy éppen az autószalonban. Mielőtt az ágazatokban elmerülnénk, hogy látja a gazdasági életet, a válságot, ami miatt nem szűnik a sírás-rívás?
A tavalyi, 2014-es esztendő már lezárt, jól ismerhető adatokkal. Én nem általánosítanék – ez a szándék a kérdésben mintha benne lenne –, de tény, hogy az egyik legsikeresebb éve volt a cégcsoportunknak. Az épületgépészeten tíz, az autókereskedésnél tizenöt százalékos forgalomnövekedést értünk el, a malmászat harminc százalékkal bővült, és itt ebben az évben újabb 30-40 százalékos bővüléssel számolunk. Hogy ebből ki milyen következtetést von le, azt meg sem tippelem.
Azt biztosan, hogy jól dolgoznak és eredményesen. Úgy tűnik, hogy a malmok teljesítménye majdnem annyira látványosan kiugró, mint az épületeik a városok sziluettjéből. Mi a titok, ha van?
Remélem, hogy jól dolgozunk, tavaly szép nyereséget realizáltunk az ágazatban. Novemberben belépett a harmadik korszerű malmunk Veszprémben napi 250 tonna kapacitással, a kiugró adatok innen érthetőek meg. Ugyanakkor nagy a harc ezen a területen is, így már most látjuk, hogy ebben az évben csekély lesz az eredményünk, bár nem leszünk veszteségesek. Ehhez, és a későbbi eredményekhez folyamatos fejlesztésre, megújulásra van szükség. Ki kell szolgálni a kekszgyárakat a pékségeket a speciális igényeik szerint, és a csomagolt liszt ágazatban is jelen kell lenni. Azt már elértük, hogy 120 kilométeren belül a partnereink elérhessenek bennünket, és mindegyik malmunkban teljes kiszolgálást kapjanak, tehát például a Törökszentmiklóson őrölt rozslisztet is.

Mekkora a piaci részesedésük, a befolyásuk?
Magyarországon a két nagy egyike vagyunk húsz százalékos részesedéssel, a magyar tulajdonú cégek között pedig elsők. Havi húszezer tonna a kapacitásunk, ami 800 kamion búzát jelent. Húsz-harminc százalék exportot szeretnénk elérni, amihez további fejlesztések szükségesek. Szegeden az Izabella malom épületében jövő év végéig 1,2 milliárd forint értékben a legmodernebb berendezéseket építjük be. Van teendőnk bőven, a harminc méter magas épületek engedélyeztetése már egy éve zajlik, és a bontás-átalakítás csak saját erőből történhet, ezt még nem támogatják a pályázatok.

Véletlen, hogy az ablaka a szerelvényüzletek logisztikai bázisára néz?
Ez a terület volt az első, novemberben lesz 25 éve, hogy elindultunk vele. Mára a 35 üzlettel épületgépészetben az elsők vagyunk az országban, termékcsoportonként és területenként változóan 20-25 százalékos részesedéssel. Itt mindig nagy az élet, hiszen a délután két óráig leadott rendeléseket össze kell állítani, hogy 20-24 kamion terítse nemcsak a saját üzleteinkbe, de partnereinknek is, összesen 360 helyre naponta. Az első kérdésére kissé visszatérve azt tapasztaljuk, hogy megindultak a lakásfelújítások, fürdőszoba-felújítások. Az emberek odafigyelnek a kazáncsere körüli jogszabályváltozásra, érdeklődnek a kondenzáció lényegéről. Mi elmondjuk, hogy 10-12 százalékkal hatékonyabbak, de drágábbak is.

Itt hogy kell elképzelni a fejlesztést?
Ha csak a 25 évre gondolok, kezdetben volt vascső és horganyzott cső. Ma 15 féle csőrendszer van, és a szakmaiságnak felbecsülhetetlen a szerepe. Milliós károkat lehet okozni akár egy rosszul megválasztott ragasztóval, ami pedig a maga rendszerében tökéletesen működik. Harmincezer féle terméket forgalmazunk, de a közeljövő mégis az, hogy a szortimentet, az üzletek kínálatát bővítsük fürdőszobakabinokkal, burkolatokkal, mindennel, ami a felújításhoz kell. A korszerű számítógépes rendszer itt is elengedhetetlen, nemcsak a malmokban, ahol 4-500 villanymotort hangolnak össze.

Közbevetőleg, hogy tudnak megfelelő munkaerőt biztosítani a különböző területekre?
Minden ágazatunk szakképzett dolgozókat kíván meg. Például 120 targoncást képeztünk ki a gépészeti ágazathoz, harmincat meg a malmokhoz 8 millió forintért. Két-három gépkocsivezető gyakran kell, de mi mindig találunk embereket. Tudjuk, hogy 120-150 ezer forintot haza kell vigyenek, hogy megéljenek. Ha megbecsüljük a dolgozókat, ők is lojálisak a céghez.

Sokan tudják, hogy a mezőgazdaságban is van a cégcsoportnak érdekeltsége. Ott hogyan állnak?
Jászladányban 800 tejelő tehén napi 20 ezer liter tejet ad, 700 anyakoca és szaporulatainak évi 22-23 ezer hízósertést biztosít. Itt is lépést kell tartani a fejlődéssel. Betakarító gépek korszerűsítésére 500 millió forintot, az állattartásra – trágyatechnológia, fejéstechnológia, állatközérzet-javítás – pedig ötször annyit. Így érhető el, hogy az Apátin működő Jásztej, illetve a Vácott üzemelő Naszálytej például biotermékekben, laktózmentes készítményekben piacvezető legyen.

Az autó ágazat mélyrepülésben van a hírek szerint. Az Önöké is?
Nálunk, mint említettem 15 százalékos növekedést értünk el. A Skoda a személyautóival, a Ford a haszonjárműveivel dominál. Sokat jelent, hogy a beszállítóink flottáit mi szállítjuk. Megfigyelhető, hogy elsősorban cégek vásárolnak, nem magánemberek. Itt sem vagyunk veszteségesek, de még két-három jó év kell, hogy a 2007-2008-as szintet újra elérjük. Úgy tudunk talpon maradni, hogy szerviz oldalon mindenben rendelkezésére állunk a partnereinknek, a javítástól, festéstől, szerelésen át a műszaki vizsgáztatásig. Ez nem egyszerű, mert jönnek az új modellek és mindegyikhez előírja a Ford, a Skoda és a Volkswagen is a speciális célszerszámokat, a szerviz dizájnját, mindent. Csak a szerszámokra 8-10 milliót költünk évente. Nem véletlen, hogy rajtunk kívül a környéken nincs hivatalos szakszerviz.

Befejezésül valami egész más területről beszéljünk! Majdnem annyira látványos, mint a malmok, a városközpontban lévő gondozóház. Ennek mi lesz a sorsa?
Eredetileg szállodát szerettünk volna ott létrehozni, ismerve Jászberény nagy hiányosságát. Azonban tisztán szállodára nem tudtunk például pályázati forrásokat találni. Megvizsgáltuk, hogy lehetne gazdaságosan működtethető, és a városnak is hasznos funkciókat találni az épülethez.

Tehát szállás nem lesz?
Az is lesz, csak nem mind a hat szinten, hanem a második és harmadik emeleten 14-15 szoba saját üzemeltetésben, étterem nélkül, reggeliző helyiséggel, fittnesz-használattal. Ez utóbbi a pincében lesz kialakítva. A 320 négyzetméteres alapterület erre is jó lehetőség, és nem is teljesen újdonság számunkra, mert a börtönudvari programok egy részét hozzuk ide. A földszinten bérelhető, variálható nagyságú üzleteket tervezünk, az első emeletre egynapos sebészetet, illetve magánorvosi-rendelőket. Legfelül pedig három apartman lakást alakítunk ki.

Mikor valósulhat meg mindez  – és miből?
A jogerős építési engedélyt megkaptuk az Architex Kft terveire. Októberben kezdődik a homlokzat átalakítás-bontás, novemberben pedig az építkezés. A megcélzott befejezési határidő jövő év december 31-e. A kalkulált 350 millió forrást saját erőből biztosítjuk.

***

A slusszpoén természetesen már a kocsiban ugrik be a harmadik térképről, amely Európát ábrázolja: ez topográfiai szerelem a miheztartás miatt, vagy a távlatokra figyelmezteti a szobában dolgozókat, hogy van még hova fejlődni? Miután olyat megírni, amiről nem esett szó az interjúfelvétel során nem illik, így ez a kérdés marad egy következő interjúra.