Alakul a berényi campus

Egy Jászberényt szerető vendégünk a múltkoriban azt mondta, hogy városunkról széles e hazában két jellemző dolog jut eszébe az embereknek. Az egyik a Jászkürt, a maga valósággá nemesedő legendájával, a másik pedig az ugyancsak legendás Tanítóképző. Valljuk be, hogy ez a hízelgő megállapítás, legalábbis az utóbbi részét illetően, tíz-húsz évvel ezelőtti állapotból indul ki. Azóta főiskolánk hol ide, hol oda csapódott, még a megszűnés reális veszélye is felrémlett. Kedvező változás, hogy a közeli hónapokban reményt keltő hírek érkeztek az intézmény sorsáról. Kicsit a múltról, de sokkal inkább a tennivalókról és a jövőről, oktatáspolitikai víziójáról kérdeztük dr. Liptai Kálmánt, az Eszterházy Károly Főiskola rektorát.

Mennyire realitás Rektor Úr, hogy a jászberényi tanítóképző a gödöllői Szent István Egyetem kötelékéből kiválva a létrejövő Eszterházy Károly Egyetem részévé válik?
Ez már eldöntött tény, amelyhez szoros egymásutánban időpontok vannak rendelve, amelyek diktálják az egyetem létrejöttének ütemét. December 31-ig kellett kidolgoznunk az egyetem felépítését, most alig egy órája itt, Jászberényben valamennyi leendő campus részvételével döntöttünk a szervezeti és működési szabályzatról, ami meghatározza például a szenátus összetételét, a rektorválasztást, a campusok jogosítványait. Vagyis az egyetem életének legfontosabb mozzanatait.

Kint a bejáratnál gőzerővel megy a kampány a hamarosan aktuális felvételi kapcsán. A mutatós műnyomó papírra készült füzet a Szent István Egyetem berényi karára invitálja a leendő hallgatókat.
Ez az átmeneti állapot velejárója, hiszen a főiskolának van egy folyamatos élete, amelyet nem lehet megszakítani. Az egyetem megalakulásának és a campusok összeolvadásának kitűzött határideje július 1-je. Ekkor adják át ünnepélyesen az egyetem alapítólevelét. Ezt követően dönthet a szenátus a rektor személyéről. De mondok egy még furcsábbat, akik elvégzik az alapképzést az addig elkövetkező időben, ha a diplomájukat 2017 februárjában, vagy utána veszik át, már Eszterházy egyetemi oklevelet kapnak.

Nyílt titok, hogy az új intézmény rektori székének is Ön a várományosa. Milyen lesz reményei szerint az új egyetem?
Az Eszterházy Károly Egyetem Magyarország top egyeteme lesz, ahol a pedagógiai képzés prioritása jellemző. Olyan módszertannal lepjük meg a szakmai közvéleményt is, amelyet majd intézményünkről neveznek el a hivatkozásokban. Tízezer hallgatót oktató intézmény alakul, első körben agrártudományi, bölcsészettudományi, gazdaságtudományi, természettudományi és pedagógiai karokkal.

Ezek szimpatikusan ambíciózus tervek, de mennyire realitás ez és mennyire vágy?
Az összeolvadó campusok az egri, hat és félezer hallgatóval, a gyöngyösi, két és félezer hallgatóval, valamint a sárospataki és a jászberényi jelenleg néhány százas hallgatói létszámmal. A távolság kétségtelenül nagy a négy település között, de a finnországi és dániai tapasztalatok azt mutatják, hogy több távoli intézmény is kiválóan tud egy egyetemként működni.

Mielőtt tovább lépnénk, kíváncsiak vagyunk, mennyire ismeri a jászberényi főiskolai állapotokat?
Természetesen tájékozódtam, és ebben is sokat segítettek a dékánasszony és munkatársai. Tény, hogy nagyon közeli volt a közösségi főiskolává alakulás lehetősége, még inkább veszélye. A racionális látlelet azt mutatta, hogy a szakadék szélén, annak is peremén volt a főiskola, nagyon kevés hallgatóval és nagyon kevés oktatóval. Mi azonban nem felelősöket jöttünk keresni. Bennem, megismerve az itteni állapotokat, párhuzamosságok vetődtek fel a sárospataki főiskolával összehasonlítva, amelyet jobban ismerek. A régi tradíció ott is kezdett szétcsúszni. Az egykori ezerkétszáz hallgatói létszám megfeleződött, majd tovább csökkent és vegetatív szinten stagnált. Mi 2013-tól kapcsolódtunk velük, és már maga ez a hír azonnal megduplázta a korábbi hallgatói létszámot. Az is hozzájárult a hitelességünkhöz és a bizalom megszerzéséhez, hogy mi elvetettük azt a korábbi, egyébként gazdaságilag racionális tervet, amit a Miskolci egyetemmel való összevonásuk esetén kigondoltak: a sárospataki főiskolát a Miskolci Egyetemre egy az egyben be akarták költöztetni. Mi nem így képzeljük el az együttműködést, hiszen ebben az esetben gyakorlatilag lemondanánk Sárospatakról. Különösen egy kisvárosban a főiskola, az egyetem nem lehet elzárkózó, magába forduló intézmény, jó esetben kisugárzása van az egész régióra, hatással lehet nemcsak a fiatal szakemberek képzésére, hanem helyben tartására is.

Mielőtt boncolgatnánk a top egyetemig vezető utat, talán nem indokolatlan megkérdezni, hogy elvi szinten milyen időtávról és milyen elérendő célokról beszélünk?
A feladat tíz évre legalább körvonalazódik. Az említett öt induló kar közül legerősebb a pedagógiai és a természettudományi kar, ahonnan kiszervezzük az informatikát, amely így az egyetem hatodik kara lesz. Egyen nagyságú karok alakulnak ki körülbelül hasonló hallgató és tanár létszámmal. További kar vagy karok létrehozása is indokolt, jó fejlesztés esetén középtávon tudományegyetemi rangot is kaphatunk, ahol jogi és orvosi képzés kivételével minden van. Csodák nincsenek. Sárospatakra is, de különösen Jászberénybe, az utolsó pillanatban érkeztünk, hogy jó irányba mozduljanak el a folyamatok.

Ha jól értettük, a jászberényi campus marad itt, ahol van. Itt kell újragombolni a mellényt. Az elmúlt évek zuhanórepülése után miben reménykedhetünk?
Az egyetemépítés, építkezés a nyugodt emberek sportja. Távolinak tűnő példa, de találónak érzem, amit a testépítők mondanak egy nem tunya, hanem valamikor edzett jelentkezőnek: amennyit kihagyott, legalább ugyanannyi idő kell az előző szint és eredmény eléréséhez. Nem tisztem megsaccolni, hogy itt hány évről van szó, azonban úgy gondolom, hogy három év alatt már látható lesz a következetes munka hatása és négy-öt év múlva teljesen jogos lesz az elszámoltatás a város részéről, hogy hol van, amit ígértünk. Bátorítást adhat az egri tapasztalatunk. A mi főiskolánk a legnépszerűbb, majd a legjobb vidéki főiskola címet nyerte el az oktatói, hallgatói kiválóságot illetően. Hallgatóink eddig is nagyon jól csinálták a roadshow-kat, azonban most, hogy bizonyossá vált az egyetemi státusunk, magának a megnevezésnek mágikus erejét tapasztaltuk. Annyi hallgató jelentkezett, hogy nem bemenni, de megközelíteni is nehéz volt a főiskolát.

Milyen a kapcsolatuk Jászberénnyel, a város vezetőivel?
Indulóállapotot tekintve feltétlenül jónak, érdeklődőnek találom a kapcsolatot. Mondhatni, derűsen fogadták az elképzeléseinket. Nyilván hosszabb idő kell ahhoz, amit Sárospatakon átéltünk, magyarul a feltétlen bizalomhoz. Eleinte a sok korábbi rossz tapasztalat miatt minket is kétkedéssel fogadtak, aztán mikor látták, hogy megépítettük a kazánházat és a többi ígéretünket is beváltottuk, bensőségessé vált a viszonyunk. A város polgármestere bármikor soron kívül fogad, tegnap is hívott, tud-e valamiben segíteni, de az utca embere is tudja, hogy ki vagyok, megszólít, érdeklődik, támogatásáról biztosít. Ehhez Jászberényben is idő kell.

Ellentmondásnak tűnik, hogy Jászberényben a pedagógusképzésnek emlékszünk a hagyományaira, de a műszaki szakemberek iránt sokkal égetőbb a kereslet a régióban.
Találkoztunk a Jászsági Menedzser Klub Egyesület tagjaival is és abban teljes volt az egyetértés, hogy sem a főiskola, sem a majdani egyetemi campus pedagógusképzésből nem tud megélni. Indokolt megvizsgálni a műszaki képzés beindítását, hetedik karként, vagy valamelyik másik karba integrálva kezdetben. Az bizonyos, hogy az informatikát meghonosítani, a turizmusképzést megerősíteni könnyebb. A műszaki képzéshez partnervállalkozók kellenek, és velük konstruktív párbeszéd. Azt kell képezni, amire igény van. Ehhez viszont a vállalkozóknak kell megmondani, hogy mit szeretnének. Ha a jászberényi ipar középfokú végzettségű betanított szakmunkásokat kíván alkalmazni, abban nem tudunk segíteni. Ha alapdiplomás műszakiakra van jelentős igény, mondják meg és fogjunk össze. Ezért a célért adott esetben a közös anyagi erőfeszítésen túl is nagyon össze kell kapaszkodni, és erősen lobbizni, a már működő műszaki egyetemek ellenállására is számítani lehet.

Kialakult-e már az egyetem leendő struktúrája, szervezeti felépítése?
Az egyetem négy campussal működik, az említett öt induló karral. A példa kedvéért, egyetlen akkreditált tanítóképzés lesz, ez viszont nagyon magas színvonalú, hiszen az egri, a jászberényi és a sárospataki tapasztalatokat is összegezzük benne. Tehát egy pedagógiai tanszék lesz, de annak az említett három campuson egyaránt lesz „lába”. A tanszékek intézetekbe szerveződnek, Sárospatakon és Jászberényben két-két intézet alakul. Az egyetemet kancellár vezeti gazdaságilag, akinek minden campuson megbízott alkancellára –aki helyi ember –, intézi a helyi gazdálkodást. Az egyetemet szakmailag a rektor vezeti, akinek campusonként főigazgató a megbízottja, a helyi ügyek intézője. Jászberényben dr. Varró Bernadett lesz a campus főigazgatója, és szerencsés lenne, ha az egyik intézetet is ő vezetné, de erről még nem beszéltünk.

Ez a felépítés milyen gazdálkodási modellt takar?
A karok önállóan gazdálkodnak és a campusok is. Mi nem hisszük, hogy Egerben ki lehet találni, hogy mi a jó Jászberényben. Úgy gondolom, hogy a demokratikus szabályoknak nem mond ellent, hogy vannak egyetemi, kari vagy éppen campus érdekek. Ha például Jászberényben úgy gondolják, hogy a botanikus kertet a város lakói számára látogathatóvá teszik, akkor ez az ő sajátos érdekük. Ha úgy ítélik meg, hogy a helyi termékek piacát szeretnék megteremteni, s erre pénzt szereznek az önkormányzattól, vagy pályázatokból, ennek a jövedelme ugyanúgy náluk marad, mint az őket támogató vállalkozók forrásai. Ami értékeik vannak, azt itt kell beépíteni a rendszerbe. Persze egyelőre nem az a fő kérdés, hogy Eger akar-e vagy tud-e bármilyen forrást elvinni a többiektől. Csendes önmegtartóztatás ideje következik. Például az új Eszterházy Károly egyetem, Eger, Gyöngyös és Jászberény révén három PPP konstrukció terhe alatt nyög, amit biztosan nem tud elviselni. Így a legközvetlenebb célunk túlélni és egyensúlyban tartani a közös gazdálkodást.

Rektor úr elveit tovább gondolva a campusoknak nagy szabadsága lesz, de rendkívüli felelőssége is ötletekben, munkában, pörgésben. Talán a nevüket is maguk találhatják ki?
A campusok kreativitása az adott régió igényeivel való együtt rezgése alapvető feltétele az egyetem sikerének. A gondolatok kikínlódásától, a sok munkától senkit nem akarunk és nem is tudunk megkímélni. Alapesetben az elnevezés lehet Eszterházy Károly Egyetem Jászberényi Campusa, de ezt is az ittenieknek kell kitalálni. A sárospatakiak például annyira ragaszkodtak a Comenius elnevezéshez, hogy a városnév helyett ezt alkalmazzák.

Rektori életút

Dr. Liptai Kálmán Egerben született 1961-ben. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájában kezdte tanulmányait, amelyeket a Gárdonyi Géza Gimnázium fizika tagozatán folytatott. Középiskolai tanári diplomáját matematika-fizika szakon szerezte Debrecenben, ahol doktori képzésben is részesült, summa cum laude eredménnyel. Matematika PhD programban a diofantikus és konstruktív számelméletet kutatta. Angolul beszél. Tanítani a Gárdonyi Géza Gimnáziumban kezdett 1986-ban, majd 1987-től az Eszterházy Károly Főiskola matematika, később alkalmazott matematika tanszékén oktatott és oktat.