Régészeti kincsek Fényszaruról

2018-07-05 Demeter Gábor 0 Comments

A XXIV. Jász Világtalálkozó programjához kapcsolódva, a Jászság kapuja – Jászfényszaru, Régészeti leletek, kulturális emlékek Jászfényszaruról címmel időszaki kiállítást nyitott meg június 28-án, csütörtökön a Jász Múzeumban.

Az időjárás szeszélyeitől tartva a rendezők és egyben házigazdák, a Jász Múzeum kertje helyett inkább annak épületében fogadták a nagy számban érkező közönséget. Jelenlétével tisztelte meg az eseményt több emeritus jász kapitány, jászberényi elöljárók és nem utolsó sorban Jászfényszaru szinte teljes képviselő-testülete, élén a polgármester asszonnyal. Sokan eljöttek a Fényszaru határában most is folyó régészeti feltárásokon dolgozó szakemberek és gyakorlatukat ott töltő hallgatók közül is.

Hortiné dr. Bathó Edit, a Jász Múzeum igazgatója köszöntőjében elmondta, történelmi pillanat részesei vagyunk, ugyanis történelmi eseménynek számít, hogy 144 év után első alkalommal nyílik önálló időszaki kiállítás a múzeum termeiben. A 2018-ban Jászfényszarun megrendezésre kerülő Jász Világtalálkozó egy olyan esemény, melyhez hagyományteremtő szándékkal kapcsolódni kívánt a Jász Múzeum, vagyis a jászok múzeuma azzal, hogy bemutatja mindazt a kulturális gazdagságot, amit a fényszarui földek rejtettek és rejtenek.

A köszöntők sorában Győriné dr. Czeglédi Márta, Jászfényszaru polgármestere, városát – amely három megye, három régió határán található –, kapu településnek nevezte. A Jászság kapuja szimbolikus cím, és a földrajzi adottságokon alapszik. Hiszen, ha valaki északnyugat felől közelíti meg a Jászságot, biztos, hogy először Jászfényszaruval találkozik, ahol kinyílnak a „kapuk”, most éppen a Jász Világtalálkozóra érkezők előtt.

Ezen az estén és az elkövetkező napokban, a világtalálkozó okán, Jászfényszaru került fókuszba, ezért a zenei műsort is oda való fiatal tehetség, a Fölszállott a páva televíziós vetélkedő győztese Horvát Áron színesítette, cimbalmán játszott jászsági és szatmári dallamokkal.

Érdekes történelmi betekintéssel, legendákkal tűzdelt előadással ajánlotta a kiállítást a közönség figyelmébe, és nyitotta meg dr. Selmeczi László régész, a debreceni Déri Múzeum nyugalmazott igazgatója. Jászfényszarut az egyik legkorábbi jász közösség szálláshelyének nevezte, ahol az utóbbi években több régészeti feltárás is folyt. A nagyvállalati beruházásoknak köszönhetően kulturális örökség kutatások indultak, melyek szenzációs leletekhez vezettek, és ezeket a kincseket a nagyközönség először a Jász Múzeumban csodálhatja meg.

Mindenképpen megemlítendő, hogy a megvalósult kiállítás részben Gulyás András Zoltán, a Jász Múzeum régésze áldozatos feltáró munkájának köszönhető, aki Fényszaru határának leleteit rendezte színvonalas tárlattá. A felső paleolitikumtól, vagyis az őskortól kezdődően a középkorig szinte minden korszakot felvonultatnak: újkőkor, rézkor, bronzkor, szarmaták, avarok, és a honfoglalás korából is nagyon szép anyag gyűlt össze, került bemutatásra. Környékünk távoli múltjából jó harmincötezer évet átfogva láthatók emlékek arról, hogy milyen emberek, kultúrák vándoroltak erre és hagyták itt nyomaikat. A Jászság kapuja – Jászfényszaru, Régészeti leletek, kulturális emlékek Jászfényszaruról című kiállítás jövő év március 3-ig tekinthető meg.