Jó tanácsok a gyógynövényekről

Magyarország egyetlen őserdeje Bükkszentkereszten van, ott él „mindenki Gyuri bácsija”, a gyógynövények jó ismerője: Szabó György, akit a bükki füves emberként ismernek sokan. Magyar Örökség díjas, áprilisban lesz 88 esztendős. A napi egy csésze galagonya tea elfogyasztása elengedhetetlen része napjainak. A többi hétféle teakeverék mellett, amely szintén a mindennapok része nála. Hitvallásához tartozik, hogy az ember figyeljen magára, testének jelzéseire, és évente legalább egyszer keresse fel háziorvosát, vizsgáltassa meg egészségi állapotát.

Jászberényben is sokaknak jelentett ez a jelző és név valamit, hogy a bükki füves ember, ugyanis február 9-én, kedden koraeste egy tűt alig lehetett volna leejteni az Ifjúsági Ház nagytermében, annyian gyűltek össze. Többről volt szó, mint sárkány ellen, sárkányfű.

A gyógyító füvek, növények, teák felfedezése, használata nem új keletű. Ezt a módszert őseink is ismerték. A gyógyszeripar megjelenéséig – amely hazánkban az 1900-as évek elejére datálódik – ezeket a természetben megtalálható növényeket használták a betegségek kezelésére, az egészség megőrzésére. Ennek egyik legavatottabb szakértője Szabó György természetgyógyász, aki ismeri a fűben-fában lévő „orvosságokat”, s ezekből hozott információkat a berényieknek is. Mindenekelőtt célszerű tisztában lenni vele, hogy a gyógyteák fogyasztását már akkor érdemes elkezdeni, amikor egészséges a szervezet.
Hogy mennyire ősi ez a gyógymód, mi sem bizonyítja jobban, minthogy Gyuri bácsi is a nagyanyjától tanult a gyógynövényekről, a nagyanyja pedig valószínű az ő felmenőjétől.
„Ezt a népi gyógyítási módot már hazánkban is használják. Persze a gyógyítás most is az orvosok dolga” – kezdte bevezetőjében Szabó György.
„Sajnos sok vegyszert használnak az emberek, magukat mérgezik vele. Ezt sokan tudják, és épp ezért egyre többen fordulnak a gyógynövények használata felé. Újból alkalmazni kezdik ezeket. Minden esetben fontos tudni, hogy milyen állapotban vagyunk. Ezért ajánlatos évente felkeresni a háziorvost. Vérnyomást méretni, vérképet készíttetni.” – hívta fel a figyelmet mindenki Gyuri bácsija, aki naponta fogyasztja a galagonya teát, ami kiváló a vérnyomás, a szívritmus, a szívideg szabályozására, az érelmeszesedésre, valamint tisztítja a nagy ereket.

A folytatásban a három méregtelenítő szervünk karbantartásáról hallhattunk. Kiemelte: Az élelmiszeripar által sok minden kerül belénk, aminek nem kéne. Ezért szükséges odafigyelni a méregtelenítő szerveinkre, működésüket segíteni. Előszöris a májnak: minden héten egyszer egy csésze teát igyunk meg, ami lehet gyermekláncfű, mezei katáng, ezerjófű, aranyvesszőfű.  Ezekből válasszunk egyet, vagy váltogatva fogyasszuk az említett teákat.
Nagyon fontos, hogy a gyógynövényeknek nincs mellékhatása, míg a gyógyszereknek sajnos igen.
Gyuri bácsi kiemelte a diólevél fontosságát is, ami például nagyon hatásos, ha valakinek a máján ciszta van és szeretne tőle megszabadulni. Ebben az esetben naponta kell ezt a teát innia, lehetőleg reggel. Majd a hűtőbe kell tenni a diólevelet, este kivéve a májra helyezni, egy fóliával letakarni, egy ruhát ráhelyezni, és hat hét alatt elmúlik a ciszta. Ha mégsem így alakulna, akkor négy hét szünet szükséges, majd egy újabb hathetes kúrát követően bizonyosak lehetünk az eredményben.
A másik méregtelenítő szervünk a vese: Jó tanács, hogy adjunk neki lehetőséget arra, hogy dolgozzon. A napi egy liter folyadék kevés, legalább két literre van szükség. Tudatosan kell a vizet vagy gyógyteát fogyasztani, nemcsak akkor, ha szomjasak vagyunk.
Egy héten egy csésze tea – ami lehet: aranyvessző tea, nyírfalevél tea, galajtea – jót tesz a vese működésének. A reggeli órákban fogyasszuk, nem fontos éhgyomorra.
Szabó Gyuri bácsi szólt a harmadik fontos szervünkről, a verejtékmirigyeinkről is. Ezek méregtelenítenek. Hangsúlyozta: igaz, hogy az izzadtság „kellemetlen szagú”, de nagyon hasznos, ugyanis ezáltal is ürül a szervezetből a méreganyag. Viszont, akik ezt a folyamatot dezodorokkal elfojtják, különös tekintettel a hölgyekre, 45 éves korukra okozhat egy mellrákos megbetegedést náluk.
Reggel és este mossuk meg a hónaljat, de hagyjunk időt az izzadásra is. Sőt, nem árt esténként tudatosan ezt tenni, legalább 10 percig. Ez kiváló megelőzése például a nyirokráknak.
Szó volt az emésztőszervi problémákról is. Ezzel is sokan küszködnek. Erre az alma és a szilva kiváló megoldás. Fontos úgy étkezni, hogy sok gyümölcsöt, zöldséget vigyünk a szervezetünkbe.
Tanácsként elhangzott: lényeges, hogy nagyon rágjuk meg a falatot. A mai emberre sajnos jellemző, hogy állandóan rohan, ezért csak bekapkodja az ételt. Nyugodtabban kell táplálkozni. Annál is inkább, mert a nyál fertőtlenít, a jó rágás segíti az emésztést. És még egy érdekesség: ha valaki hosszasan rág, az agya hamarabb érzékeli úgy, hogy jól lakott, mintha hirtelen evett volna. Aki fogyni szeretne, tehát alaposan forgassa meg a szájában az ételt, így a teltség érzet hamarabb kialakul.
Korunk népbetegségéhez sorolhatjuk a depressziót, a gyomorideget is. Itt szintén az alapbajt kell megszüntetni, vagyis a gyomorideget: erre alkalmas a közönséges orbáncfű fogyasztása. Fontos, hogy akinek epeköve van, ezt nem használhatja, mert beindítja a kőképződést. És nem használhatja az sem, akinek vérhígítója van. Egyéb esetben nyolc hétig kell fogyasztani, utána nyolc hét szünet következzen. Az említett problémára jó még a fehérakácvirág is, vacsora előtt, vagy közben, illetve a citromfű tea, amelynél szünetet sem kell tartani. Ennek mindössze annyi a hátránya, hogy lassabban hat, de egy idő után ugyanúgy megszünteti a gyomorideget.

Megtudtuk, az immunrendszer erősítésére szolgál a bodzatea, ami egyben láz- és köhögéscsillapító, és izzaszt is. Ide tartozik még a csipke,- citrom-, erdei szederlevél teák. Ezekben C-vitamin van, állandóan használhatjuk.
Szabó György rámutatott, hogy a D-vitamin fontos az idősebb hölgyeknél, akik közül sokan csontritkulással élnek együtt. Ennek megelőzésére, illetve kezelésére fontos a D-vitamin bevitele. Télen és nyáron be kell iktatni legalább tíz perc napon tartózkodást. Elegendő, ha az arcot és kezet éri a napfény, ez is D-vitamint visz a szervezetbe.

A rákos megbetegedésekről is szó volt az előadás során. Abban látja „mindenki Gyuri bácsija” a legnagyobb hibát, hogy az emberek nem törődnek magukkal. Nem hiszik el, hogy ők is lehetnek betegek.
„A rákellenes gyógyszerek hatvan százaléka is gyógynövényből tevődik össze. A szilvának kiváló hatásai itt is megmutatkoznak. Székelyföldön például nagyon kevés a mellrákkal küszködő nő. Miért? A szilvalekvárt cukor nélkül készítik el. Ez az elsődleges szempont. A lekvárt eszik is (három evőkanállal naponta) és a mellre is kenik, amit két-három óra múlva mosnak csak le. Egy héten elegendő egyszer ezt elvégezni.
A szilvában sok antioxidáns van, ami a rákos sejteket pusztítja.  Ugyanez elmondható a főtt paradicsomról is. Több antioxidáns van benne, mint nyersen. Fontos még a sárgarépa, petrezselyem fogyasztása is.” – hangzottak Gyuri bácsi tanácsai. Azt is hozzátette, hogy az emberek későn fordulnak orvoshoz. Eredményesebben gyógyulnának, ha időben kérnék a szakember segítségét.