A Jászság festészeti albuma

Lapzártánk után, szerdán este jelentős kulturális esemény helyszíne az immár két és fél éve megnyílt Szikra Galéria. Az alapító több évtizedes műgyűjtő szenvedélye nyomán napjainkra kikerülhetetlen művészeti értéke lett a Jászságnak galériája, az itt felhalmozott jász, illetve a Jászsághoz kötődő alkotásokkal. Ezek bemutatása egy remek albumban most valósult meg. Előre hozott bemutatása nem maradhat ki karácsonyi lapunkból. Előbb Szikra Istvánt kérdeztük, majd az interjú második részében a kötet szerzőjét, Egri Máriát.

Miért érezte szükségét könyv formájában is bemutatni a galériája gyűjteményét?
Több mint két éve megnyitott Galériánkban „A XX. századi Jászság festőművészete” című állandó kiállítást közel ötezer hazai és külföldi érdeklődő tekintette meg. Nemcsak a hazai, de a külföldi látogatók is elismeréssel értékelték a kiállított festményeket, számos alkalommal rácsodálkoztak a jászsági festők kiemelkedő kvalitást megtestesítő alkotásaira. Kézenfekvő volt,hogy a Jászsághoz kötődő festők műveit ne csak a galéria termeiben mutassuk be, hanem munkásságuk és a festményeik elemzésén át képzőművészeti albumban összegezzük azon értékeiket melyeket örökségül hagytak ránk. Ezen értékek könyv formában történő megjelenítésére kértem fel dr. Egri Mária művészettörténészt, aki tudományos igényű, de mégis olvasmányos képzőművészeti albummal ajándékozott meg bennünket.

Elsősorban kiknek ajánlaná a könyvet?
A jászsági festőművészet átfogó értékelését tartalmazó igényes és szép képzőművészeti albumot elsősorban családomnak, különösen pedig feleségemnek, gyűjtőtársamnak, Editkének ajánlom, akivel közel harminc év alatt sikerült e remek alkotásokat összegyűjteni. Jó szívvel és köszönettel ajánlom minden kedves barátomnak, segítőmnek is – különösen B. Jánosi Gyöngyi festőművésznek –, akik tanácsaikkal nagy mértékben elősegítették a gyűjtemény létrehozását.

Lapunk is megírta, hogy ősszel várható a megjelenés. Jelenleg milyen érdeklődés övezi a kötetet, vannak már előfizetői?
Valóban, november végére terveztem az album megjelenését, de technikai okok miatt kis késéssel december elejére készült el. Ami az érdeklődést illeti, közel száz egyéni és intézményi előfizetőt regisztráltunk, nekik a megrendelt albumokat már átadtuk.

És aki nem fizetett elő, de kedvet kap a kötethez, hol juthat hozzá?
A könyvesboltban, a Jász Múzeumban, a Hamza Múzeumban, a könyvtárban és a Szikra Galériában meg lehet vásárolni, remélem szép karácsonyi ajándékként számos karácsonyfa alá odakerül képzőművészeti albumunk.

A könyv szerzője, Egri Mária hite szerint tudományos vagy inkább olvasmányos megfogalmazásra számíthat az olvasó?
Ha pontosan próbálok válaszolni a feltett kérdésre, azt mondhatom, hogy a Szikra Galéria gyűjteményén keresztül a Jászság festészetét bemutató kötet a tudományos kutatás tartalmi és közlési követelményeinek megfelelően készült, megfogalmazásában olvasmányos kiadvány. Tudományosságát a Jászság festészetéhez kapcsolható adathalmaz felkutatása és pontos közlése, az ideköthető művészekre vonatkozó, fellelhető dokumentumok megjelenítése, a festmények szakleírásának melléklete adja. Idetartozóan a Művésznévmutató, a kiemelt fényképes Életrajzok, az Irodalomjegyzék, a kétnyelvű Resume a további kutatás lehetőségét is biztosítja. A szöveg megfogalmazása, összeállítása, például a lábjegyzetek helyett az idézetek, hivatkozások szövegbe szövése, magának a galériának a leírása, az épület, a berendezés, a gyűjtemény ismertetése viszont közvetlen, szemléletes, olvasmányos. A művek elemzése a közönséghez szól, a Jászság művészete iránt érdeklődőket szeretné közelebb vinni a képekhez, azok esztétikai értékéhez.

Milyen szempont szerint válogatta a képeket, illetve a bemutatott művészeket a könyvbe?
A válogatás alapja a Szikra-gyűjtemény, az állandó képtár. S miután Szikra István több évtizedes gyűjtőmunkáját elsősorban a 20. században Jászberényben működő művészek tevékenységére koncentrálta. A legjelentősebb anyaggal névsor szerint Benke László, Makay József, Gy. Riba János, Sáros András, Vuics István szerepelnek, illetve a berényi művészet korai alakulásában, annak szervezésében jelentős B. Simon Ferenc és Rácz Kálmán. Az ő életük, művészetük, kiállításaik adják a kötet alapját. Mellettük a Jászságban született, illetve ott élő vagy elhunyt művészek, köztük elsőként is az alattyáni Gecse Árpád kap jelentős helyet az alkotók között.

Eddig is nagy neveket említett. Rajtuk kívül is kiemelne még néhány művészt az album anyagából?
A Jászberényhez kapcsolható képzőművészet alakulásában mind művészetével, mind főiskolai pedagógiai munkásságával igen nagy szerepet játszott Rudnay Gyula jászberényi kötődése. A szintén a városhoz kapcsolható Thorma Jánossal nagybányai művészek munkái is gazdagon kerültek a Szikra-gyűjteménybe, így az első magyarországi plein-air művésztelepről, művészeiről is tájékozódhatunk a kötetből. A szolnoki művészkolónia közelsége miatt szinte alakulásától kezdve szerepet játszott a jászsági művészet alakulásában. Ennek révén Aba-Novák Vilmos és Chiovini Ferenc jászszentandrási freskóitól kezdve a 80-as évek Szolnok központú, a jászságiakkal közös kiállításainak bemutatásán át néhány gyűjteményben érintett alkotó is helyet kap a könyvben.

Úgy tűnik, hogy ez az album jókor, épp idejében született meg. Jól érezzük, hogy alapmű lesz a Jászság festészetét megismerni vágyók számára?
A 36 művész életrajza, 170 festménye bemutatása és elemzése érzékelteti a Szikra Galéria művészeti jelentőségét. A galéria épületéről, a Rudnay családtól származó garnitúrák, korabeli berendezési tárgyak, gasztronómiai és közösségi helyiségek közel harminc fénykép felvétele pedig a bemutatott festmények környezetét illusztrálja.

(Egri Mária: A Szikra galéria – A Jászság festészete, Jászberény, 2015. A4, 184 oldal)