A nagyközösségi érdekek kerülnek előtérbe

Az angolok hagyományosan az időjárásról beszélnek előszeretettel társaságban, időnként más helyett, elfedve fontos dolgokat. Szabó Tamás polgármesterrel készített évindító interjúnkba viszont tervezetlenül is berobbant a tél. Természetesen más kérdések és témák is sorra kerültek az évindítástól a fejlesztéseken át az e heti testületi ülés néhány napirendjéig.

Jócskán benne vagyunk a télben, mégis országosan és itt helyben is meglepett bennünket a támadása.
Szokatlanul nagy hideg köszöntött ránk, szép fehér a város és a határ. Valódi tél van. Nem csak mostani tapasztalat, hogy akár hirtelen nagy mennyiségű víz, akár hó lepi el a várost, a meglévő erőforrásaink, a tartalékokkal együtt is kevésnek bizonyulnak az azonnali víz- illetve hó mentesítéshez. Most a havazás erős faggyal érkezett pénteken, amikor bezártak és hazamentek a boltosok. Így másnap reggelre letaposott, jeges lett az egész belvárosban a járda, csákány és jégtörő kell a tisztításához. Ugyanez nagyban az útjainkon is tapasztalható. Igyekszünk, törekszünk a megoldásra, a szükséges pénzt előteremtjük, de a személyi feltételeink korlátozottak. Például a közmunkások számának folyamatos csökkenésével a lehetséges kézi erőforrásaink is csökkentek. Láthatóan a városlakók egy részének is gondot okoz, hogy a rájuk háruló feladatot saját portájuk előtt elvégezzék.

Hogyan hat a hideg a szociálisan hátrányos helyzetűekre?
Egy felmérésben olvastam, hogy országosan ősztől nyolcvanra tehető a kihűléses elhalálozások száma. Itt nálunk a városban pontosan személy szerint ismerjük a hajléktalanokat, és az ellátásukról gondoskodunk. Ugyancsak számos otthonában élő, de szociálisan hátrányos helyzetű egyedülálló idős személyt ismerünk, akiket a magunk eszközeivel eddig is segítettünk. Például tűzifát osztottunk, utóbb már a tüzépről is vásároltunk a felmerülő igények miatt. Nem könnyű a szociális munkások helyzete, mert előfordul, hogy vasárnap délután kapják a jelzést, hogy elfogyott a fa, noha azt valószínűleg már csütörtökön is tudhatta, aki tüzelt. Nagy segítség számunkra, ha a rászorulók környezetében élők jelzik, ha valakit régebben nem láttak, vagy nem füstöl a kéménye, mert néha az érintettek nem tudnak, olykor restellnek segítséget kérni.

A fentieken túl hogyan kezdődött az év?
A városi élet éppen, hogy nem hidegen, hanem „forrón” kezdődik. Disznóvágásokkal, sőt jászsági kolbásztöltő versennyel – amit a mi csapataink nyertek –, meg pálinka mustrával és bálokkal. Ezeknek van itt az ideje. A mi munkánk szempontjából viszont február közepéig a költségvetés előkészítése a meghatározó. Ennek javarészt lezárult az írásos adatgyűjtési része, majd szóbeli egyeztetéseket tartottunk a költségvetés által érintett legtöbb szervezettel. Most még a többnyire jogos igények halmazát látjuk, de abban bizonyos vagyok, hogy az előző hat évhez hasonlóan teljesíteni fogjuk azokat a célokat, amelyeket a város közönsége joggal vár el tőlünk.

Az igények jelentősen el szoktak térni a lehetőségektől…
Én ezt úgy fogom fel, hogy váro­sunkban ki-ki többet szeretne adni az itt élőknek, ehhez megtervezi az éves programját, és a támogatási igényét is. A szándék egyértelműen nemes. Tehát nem csak arról van szó, hogy a városüzemeltetés terén elért színvonalat, – ahogy Jászberény kinéz, amilyen a tisztasága, megjelenése, külleme – megőrizzük, hanem ezt még fokozni, javítani is szeretnénk. Ugyanakkor van egy kiválóan artikulálható szempont, hogy „jól érzem magam Jászberényben”, amelynek azonban az elemei szubjektívek. Ezért minden jelzésre oda kell figyelni a költségvetés készítésekor: ami ezt az életérzést segíti elő, azt támogatjuk, például a kulturális, sport és civil miliő fenntartását több százmillió adóforinttal.

Valahol mégis meg kell húzni a határt az igények és lehetőségek között.
Valóban léteznek egyéni, kiscsoportos és városi érdekek. A városvezetés feladata, hogy döntően az utóbbi elemre helyezze a hangsúlyt. Nagy öröm, hogy partnereink szemlélete érzékelhetően átalakult az elmúlt évek során, és egyre inkább a nagyközösségi érdekek kerülnek előtérbe. Az előző évben, 2016-ban, döntően infrastrukturális és létesítményfejlesztési, valamint közösségépítő célzatú projekteken dolgoztunk, ezeket jó színvonalon előkészítettük, a társadalmi finanszírozásuk útját egyengettük. Ebben az évben rövidesen döntések születnek a pályázatokról – hiszen erről beszélünk –, és párhuzamosan számos programunk elindul, amelyek közül van, ami már ebben az évben teljesül, egy részük pedig átnyúlik a következő esztendőre.

Befolyásolja a tervezést, hogy jövőre választások lesznek?
Ha arra gondol, nem készítünk választási költségvetést, noha nyilvánvaló, hogy legkésőbb ennek az évnek a második felében megkezdődik a parlamenti választás kampánya. Ez Jászberényben sem lesz másként, mint az országban. Remélem, hogy a napi városépítő munkánkat ez abban a tekintetben nem zavarja meg, hogy ami egyértelműen pozitív, azt politikai érdekek mentén nem degradálják, kisstílű szempontok szerint a fehéret nem akarják feketének láttatni. Nem is a politikusokban bízom, hanem a városlakók józan bölcsességében, hogy ami eredményt közösen elértünk, azt lássuk, megbecsüljük és építkezzünk rá.

Tudatos, hogy a képviselő-testület a menetrendszerű havi céges bejárást most a saját cégénél bonyolította le?
A Jászberényi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. a város legnagyobb saját vállalata. Életszerű képet kaptunk az eddigi ütemekről, eredményekről, hiányosságokról. A társaság reális szándékú működtetési és fejlesztési terveket mutatott be – amelyek nagyjából egyharmad működési, kétharmad fejlesztési arányt tekintve –, egymilliárd forint forrást igényelnének. Ennyit egyszerre természetesen nem tud biztosítani a város, de a cég vezetésének javaslatait és rangsorolását figyelembe véve döntünk, és sorra vesszük a megoldandó feladatokat. Nagyon sok részletre kell tekintettel lenni. Itt és a másik cégünknél, a Jászkerület Nonprofit Kft-nél is tapasztaltuk például a minimálbér emelés és a garantált minimálbéremelés további bérnövelő hatását. De ugyanezt a Polgármesteri Hivatalban és intézményeinkben is érezzük, például a szociális szférából megindult a dolgozók átáramlása az anyagilag jobban megbecsült oktatási rendszerbe. A költségvetésünknek tehát például ezeket a jogos és megérdemelt igényeket is kezelnie kell. Az utóbbi példánál maradva, a hivatalban átlagosan tíz százalékos béremelésre kerül sor, cégeinknél pedig a vezetők önállóan és felelősen döntenek majd.

Érintőlegesen szóba kerültek a közmunkások, és az e heti testületi ülésen is napirendre került ez a téma.
Összegzés és a lehetőségek számba vétele is ez a napirend. Egyre kevesebb a kiközvetített közmunkás, a korábbi kétszázas létszám helyett ebben az évben várhatóan a fele. Terveink szerint a városüzemeltetésben, jelesül a köztisztaság fenntartásában, a külterületi utak karbantartásában lesz szerepük, és a mezőgazdasági tevékenység folytatásában, ami egyértelmű siker.

Ugyancsak napirendre került a helyi adóügyek vaskos beszámolója.
A különböző adótípusok tervezése 2016-ra igen jól sikerült. A hivatali munkatársaink precizitását jelzi, hogy hárommilliárdos bevételt prognosztizáltak, amihez képest alig harmincmilliós az eltérés. Az iparűzési adó két és fél százalékkal növekedett. Ez azért is örvendetes, mert azt mutatja, hogy a gazdasági élet szereplői sikeres, bevételt produkáló tevékenységet folytattak, és nem mellékesen a város szempontjából ezek az adók jól tervezhetőek. Erre az évre saját bevételből körülbelül százmilliós növekedést tervezünk.

Befejezésül még egy, a testület elé került napirendről érdeklődünk. Milyen okok húzódnak meg a bizottságok elnöki, illetve tagcseréi mögött?
Amikor választások után felállítottuk a hat bizottságot, akkor is tudtuk, hogy öt év a város életében nem, de egy képviselő életében jelentős időtartam. Civil életük, munkájuk is van a választott tisztségük mellett. Most úgy alakult, hogy az elnökök egyéni elfoglaltsága, kötöttsége, életvitele alapján a különböző terhelést jelentő elnöki pozíciók tekintetében az előterjesztői szándék szerint hármas cserét bonyolítunk le. Tehát mindhárom elnök munkájára továbbra is számítunk, csak másik területen. Ezentúl a Városfejlesztési Bizottságot Tamás Zoltán irányítja, az ő korábbi helyére a Gazdasági és Tulajdonosi bizottság élére Balog Donát kerül, őt pedig az Ügy- és Közrendi Bizottság elnöki posztján Juhász Dániel váltja fel. Az elnökcserék kapcsán egy bizottság létszáma csökkent, ezt pótoljuk, két külsős bizottsági tag pedig nagyjából a fenti okokból egymással cserél helyet.