Mária Terézia jász tudósa

A Jászok Egyesülete április 25-én tartotta idei közgyűlését a Pest megyei Megyeházán. Az összejövetelen dr.Wirth Lajos tudománytörténész tartott előadást a jászapáti születésű Makó Pálról.

Dr. Wirth Lajos előadása az 1723-ban született Makó Pál származását, életútját, munkásságát vázolta fel. A bécsi béke, azaz 1606 után nemesi rangra emelt Makó-család nem őshonos jászsági, a XVII. század végén költözött ide.
Makó Pál elemi iskoláit Jászapátin járta ki, aztán tanulmányait különböző városokban folytatta. A hatosztályos középiskolát Egerben végezte, ahol 1741-ben, 18 évesen belépett a jezsuita rendbe. Pappá 1755-ben szentelték. Tanult Trencsénben, Győrött, Nagyszombaton, Grazban és Besztercebányán is, miközben már tanított is. 1763-ban a bécsi Theresianumban a matematika és a kísérleti fizika, valamint a mechanika tanára lett.
Ezután írta rangos tankönyveit, melyek latin nyelvezetük folytán nemzetközi szinten, távoli országokban is használatosak lettek. Írt például könyvet 1768-ban a differenciál- és integrálszámításról, valamint 1770-ben az aritmetikai és geometriai egyenletekről. Érdeklődése olyan, korát megelőző témákra is kiterjedt, mint a légköri elektromosság és a villámvédelem.

A jezsuita rendet ugyan 1773-ban feloszlatták, ez azonban Makó Pál életében nem okozott törést, továbbra is megbecsült tudós és tanár maradt, Mária Terézia bélai apáttá, váci kanonokká és királyi tanácsossá nevezte ki. Makó Pál szerepet vállalt a magyar közoktatás újjászervezésében, így az első Ratio Educationis megszerkesztésében is. 1777-ben a nagyszombati egyetem Budára költözött, ahol a bölcsészeti kar igazgatója lett. Az új helyre költöztetett intézmény az Institutum Geometrico-Hyrotechnikum nevet viselte, és az annak bölcsészeti fakultása keretei közé tartozó Mérnöki Intézet valójában a Műegyetem elődje volt. Kari igazgatóként ennek tananyag-tervezetét és órarendjét Makó Pál készítette el, tehát a hazai mérnöktársadalom egyfajta alapító atyjaként tekinthet rá.

Makó Pálnak része volt a magyar nyelv szerepének és rangjának emelésében is az oktatásban.  
Volt egy sajátos javaslata, miszerint a diákságnak egyenruhát kellene viselnie, hogy a „kihágásokra hajlamos” fiatalok nyomban felismerhetők legyenek, ezt azonban I. Ferenc elutasította.
Pest-Budán Makó Pál másfél évtizedet töltött, itt is halt meg. Hivatali teendői azonban itt már annyira lekötötték, hogy tudományos, irodalmi munkásságra kevesebb ereje és ideje jutott. Legutolsó, kéziratban maradt műve a hallei J.A. Eberhardt erkölcstanának latin fordítása volt.

Makó Pálnak több, később nagy hírnevet szerzett tanítványa volt. A legismertebb közülük talán a keszthelyi Georgikont alapító Festecsics György.
A korabeli dokumentumokat dr. Wirth Lajos bocsátotta lapunk rendelkezésére.