Teltház a néptáncversenyen

Szombaton negyedik alkalommal adott otthont a táncosok Víz utcai székháza a Jászsági Gyermek és Ifjúsági Szólótáncversenynek, mely ezúttal rekordszámú jelentkezőt vonzott.

A versenyzőket, az őket kísérő vendégeket és a zsűrit – Németh Ildikó néptáncművészt, Szabó Szilárdot a népművészet ifjú mesterét, Lukácsné Haránt Eszter táncpedagógust és párját Lukács László táncpedagógust – Szöllősi Gabriella köszöntötte. A műsorvezető kiemelte, hogy a verseny célja elsősorban az, hogy fórumot teremtsenek a legkiválóbb gyermek és ifjúsági néptáncos előadóknak, számot adni néptánc ismeretükről és annak újraalkotásáról. Ez a törekvés segíti az évszázadok alatt kikristályosodott magyar néptánc-kincs továbbörökítését, legértékesebb elemeinek hagyományhoz hű megőrzését.

A címben a jászsági megjelölés szerepelt ugyan, ám a versenyzők az ország szinte minden szegletéből érkeztek a megmérettetésre.  A 10-14 éves korcsoportban szóló illetve páros kategóriákban 38 produkciót tekintett meg a zsűri, míg a nagyobbak, a 15-18 évesek 25 koreográfia keretében adtak számot néptánctudásukról. Az ifjabbak számára ezúttal a Tiszai dialektus táncait írta ki a versenyszabályzat kötelező és szabadon választott kategóriákban egyaránt. A kettes korcsoport kötelező táncai az erdélyi tájegység hagyományaiból, a szabadon választott kategória a Kárpát-medence tánchagyományaiból merítkezett. Ennek értelmében a fiatalok többek között maglódi, bundásbokri, dámóci, bodrogközi, tyukodi, gömöri, jászsági, dél-alföldi, magyarszováti, szilágysági, felcsíki csárdásokat, nagyecsedi, tyukodi verbunkot, bökönyi táncokat, jászsági és dél alföldi oláhost, ördöngösfüzesi táncokat, szatmári pásztorbotolót, valamint forgatóst, ugrálóst, cigánytáncokat adtak elő. A talpalávalót a Pál Mihállyal kiegészült Zagyva Banda húzta. A zenészek ezúttal sem okoztak csalódást, mert nemcsak a verseny alatt, de a próbák során, sőt az esti táncház alkalmával sem tették le a vonót, Boda Gellérték mindvégig fáradhatatlanul muzsikáltak.

 

Az időben hosszú, ám mindenképpen látványos és jó hangulatú versenynap hivatalos része természetesen az értékeléssel zárult, melynek időpontja már az éjszakába hajlott. A fellépésért emlékéül kapott kitűző mellé a legkiválóbbak nyakravalót illetve keszkenőt vihettek haza tehetségük bizonyítékául. A gyerekek a táncházban vezették le a nap izgalmait, ahol bármily fárasztó volt is a nap, vérbeli néptáncoshoz méltón ismét mindenki táncra perdült.