0
0
A fenti címmel, az alábbiakban olvasható olvasói levelet kapta szerkesztőségünk. Mivel sokakat foglalkoztató, közérdekű témáról van szó az írásban, ezért közzé is tesszük, s eljuttatjuk az önkormányzat illetékeseihez is.
Jászberény város nagy hangsúlyt fektet a fatelepítésre. Az elmúlt években sok, előnevelt, facsemetét ültettek a város közterületein. Sajnos az elmúlt évek aszályos nyarai miatt sok csemete elpusztult. A város utcáit járva tapasztalhatjuk ezt, például az Ady Endre úton. De szembetűnő a pusztulás a Jákóhalma felé vezető kerékpárút mellé telepített fák esetén: a kiültetett fák zöme kiszáradt. Gyakran láthattuk, hogy a fiatal fát derékig érő gaz veszi körül. Ez a növénytömeg elszívta a nedvességet és a táplálékot a fa elől.
Ezt a folyamatot meg lehet és meg is kell állítani. A fák körül ki kell alakítani a tányért és heti rendszerességgel meg kell azokat öntözni. Célszerű egy kis traktorral, egy köbméteres víztartállyal megközelíteni a fákat. A közelben várakozhat egy nagyobb, tíz köbméteres tartály, amelyből pótolható a kiöntözött víz. Mindezt a VVZRT. munkatársai végezhetnék.
Szót kell ejteni a mulcsozásról. Ez nemmás mint elhalt növényi részek fák köré halmozása. Két előnye is van: egyrészt lassítja a gyomnövények növekedését, másrészt segít a talajnedvesség megőrzésében. Nyilván csak ott alkalmazható, ahol erre lehetőség van, tehát a belvárosban nem mulcsozunk
És még valamiről szólni kell. Nagyon sok fiatal fát borítanak el a vadhajtások. Ez különösen az oltott fák esetén káros, mivel a vadhajtások elszívják a tápanyagot a nemes résztől. így az elhalhat. De a többi fa esetén is célszerű lenne a vadhajtások lemetszésével, tudatosan kialakítani az esztétikus koronát.
Végezetül következzék egy javaslat: A város főkertésze készítsen a képviselő testület számára egy jelentést, hogy az elmúlt három évben hány fát ültettek, ez mennyibe került a városnak, és az elültetett fákból mennyi maradt életben. A jelentésnek tartalmaznia kell egy akciótervet, mely tartalmazza, hogy milyen anyagi és szervezési feltételei vannak a fentiekben ismertetett feladatok elvégzésének.
Tombor Tamás, agrármérnök
Olvasónk levelére az illetékesek közül ketten is reagáltak. Bató Andrea, a PHV Városgazdálkodási osztályának vezetője következőket írta:
- Alapvetően egyetértünk a leírtakkal. Köszönjük a véleményt, igyekszünk megfelelni az éghajlatváltozás jelentette kihívásoknak.
- A zöldfelület üzemeltetését végző JVV NZrt. a város által ültetett facsemetéket rendszeresen öntözi. Nem csak az ültetési évben, hanem az azt követő évben is. Az olvasói levélben meghatározott módon egy kistraktor által vontatott tartályból locsolják a növényeket. A tavalyi évtől kezdve helyenként már öntöző zsákokat is alkalmaznak az új telepítésű növények öntözése céljából. Ezt a törzs köré rögzítik, vízzel teletöltik és a zsák alján lévő lyukon keresztül a víz idővel kiürül, nedvesítve a facsemete talaját. Az öntöző zsákok a mulcs funkcióját is ellátják, mivel körbe veszik a fatörzset, ezáltal megakadályozzák a gyomosodást és a talajfelület kiszáradását.
- A csemetekertekben előállított növények mindent megkapnak, ami a gyors fejlődésükhöz szükséges: rendszeres öntözés; tápanyag-utánpótlás; árnyékolás; talajlazítás; talajszellőztetés; talajtakarás; gyommentesítés; kórokozók és károsítók elleni rendszeres védekezés; stb. A csemetekertekből kikerülő növények új helyükre kerülve a valósággal szembesülnek: a betonfelületekről visszaverődő égető hőmérséklet; a magas UV-sugárzás; az öntözés intenzitásának csökkenése, valamint rendszertelensége; a tápanyag-utánpótlás megszűnése; a növényvédelem hiánya. A felsorolt tényezők, hatások következményeként a növények visszamaradnak a fejlődésben, vegetálnak, sokkot kapnak, ami esetleg a pusztulásukat eredményezheti.
- Ökológiai szempontból a talaj számára az állandó növényborítottság a legkedvezőbb, mert a talaj ekkor tudja a legtöbb nedvességet elnyelni és tárolni. Amennyiben a növényzet nem biztosít teljes talajborítást, a mulcsozást – a hozzászóló véleményével ellentétben – a belvárosban is bátran ajánlanánk. Mulcsként használható lehet a zöldfelületeken keletkező növényi hulladék, annak aprítását és/vagy komposztálását követően.
Alábbiakban Horgosi Zsolt, a JVV NZrt. vezérigazgatójának reagálását olvashatják:
– A közterületekre nem csak a „város” ültethet facsemetét erre joga van a zöldrendeletünk szerint például a lakosságnak is, így sok helyen, sok módon és sokféle facsemete kerül elültetésre a lakosok, egyéb szervezetek által is. A város vezetése és szakemberei például az ingyenes ültetési anyag, facsemeték biztosításával próbálják befolyásolni a fafaj megválasztást, az ápolási, locsolási feladatok vállalását. A város nagyságát és anyagi teherbírását tekintve az kivitelezhetetlennek tűnik, hogy minden fa gondozását az üzemeltetőn keresztül az önkormányzat vállalja, szükség van a lakosság és a civil szervezetek bevonására is a lakott környezetben.
– Azt az ideális állapotot, hogy minden kiültetett facsemete megmaradjon, sajnos még nem tapasztaltuk, de ez így reális és életszerű. A facsemete útja már a csemetekertekben kezdődik, a neveléstől, kiemelésen át, szállításon keresztül a depózáshoz és végezetül a kiültetésen át a kiválasztott helyre. Ez rengeteg faktor, a megfelelő fafaj és helyszín kiválasztása szintén olyan szakmai döntés, ami befolyással bír az életben maradásra, és ezt követi a több éven át tartó ápolás, odafigyelés. Sajnos azt a jelenséget, hogy a fiatal fák „pusztulnak” a városban, véleményünk szerint, csak a locsolással és a gyommentes – mulcsos tányérokkal nem lehet megállítani. Lehetséges, hogy az éppen kiválasztott fafaj nem szereti a helyét és „kinőtte” azt, túlmelegedett környezetben van, a légszennyezést, vagy alacsony, vagy az éppen megváltozott páratartalmat kevésbé bírja, szerzett egy két mechanikai sérülést, vagy éppenséggel egy kártevővel küzd. A légköri aszály, az egyre erősebb UV sugárzás a gondos, folyamatos locsolás mellett is egyre nagyobb károkat okoz, és egyre több kártevő tud megjelenni a legyengült növényeken.
– A felsoroltak közül mind természetes, a végeredmény a lényeg (akár némi egyed kieséssel) – a felnőtkori egészséges fa a megváltozott és romló környezeti körülmények között. Sokszor a facsemete számára életmentő jelenség az, hogy a gyökérnyak éppen takarásban van, védve az erős napsugárzásból, kellőképpen gondoskodva a hűtésről – illetve a túlmelegedéstől, és a rendszeres vízutánpótlás alkalmazásával csak előnyére válhat a magasabb „gaz” a tányérban a sajátos mikroklímájával egyetemben (kivéve természetesen a parlagfüvet!) Más városokban is látható eféle „védelem”, sőt külföldön is, és ez nem jelenti konkrétan azt, hogy nincs ápolva vagy elhanyagolt a facsemeték gondozása.
– A tányérozást, törzsvédelmet, a locsolást, a mulcsozást társaságunk az általa ültetett vagy az önkormányzat által rábízott újonnan ültetett fák esetében rendszeresen végzi, illetve az önkormányzat is megköveteli az ültetéskor.
– A klímaváltozás hatására, a nagy melegekre való tekintettel, a vastagabb vadhajtások leszedése a törzsekből, illetve az oltványokból és a koronaalakító metszések, be vannak ütemezve és elvégezve vagy a korai tavasszal, vagy ősszel, lehűlés után, (mai (09.17.) napon éppen a Jásztelki úton volt ilyen jellegű beavatkozás), hogy a keletkezett sebek kevesebb kárt okozzanak a kezelt helyen és egyedeken.
– Természetesen egyetértünk azzal, hogy minél több szakszerűen kiválasztott, elültetett és gondozott, ápolt fára van szükség a városunkban, és a szakemberek tudását, javaslatait és a vonatkozó szabályozásokat meg kellene ismertetni minél több emberrel. És nem csak a fák esetében, hanem sok más, a város üzemeltetésével és működtetésével kapcsolatos kérdésben, például a csapadékvizek megtartásával vagy a vízhasználattal kapcsolatos kérdésekben, hogy csatlakozzon a téma a cikkben felvetettekhez. Erre kiváló lehetőséget nyújthatnak a helyi és a közösségi média felületei és a cikkíróhoz hasonlóan elkötelezett szakemberek.