Rendkívül gazdag életművet teremtett

Vidám, bohém természete miatt közismert és közkedvelt alakja volt városunk akkori művészeti életének Benke László festőművész. Munkásságának táblaképfestészeti területéről került kiválasztásra, Pipacsos mező tanyával című olajfestménye, melyet a Szikra Galéria – még online megjelenő – A hónap műtárgya sorozata, júniusban mutat be.

Benke Bertalan egykoron ismert szabómester Jászberényben, művelt, kiváló művészi érzékkel rendelkező felesége Reinelt Mária voltak a szülei Benke Lászlónak, aki 1903. június 6-án látta meg a napvilágot. Művészi igényességgel rajzokat készítő édesanyjától örökölhette kézügyességét, ami hamar megmutatkozott. Noha a középiskolát be sem fejezte – az érettségi akkor még nem volt feltétel -, rátermettségét látva felvették a Képzőművészeti Főiskolára, de megszakította ottani tanulmányait és az Iparművészeti Főiskola díszítő festő szakán diplomázott. Tanulmányai alatt több alkalommal szerzett előkelőhelyezést, a növendékeknek kiírt szakmai versenyeken. Mint egyszerű szobafestő szegődött a szünidőkben sváb mesterekhez, akik a főváros templomainak belső felújításán dolgoztak. Jó keze volt az ornamentikához, remekül meg tudta rajzolni a részletelemeket. A harmincas évek elején Olaszországban járt, tanulmányozni a freskó és secco technikákat. Hazatérve a jászberényi Szentkúti Templom festése volt első saját, teljesen önálló munkája. Annak elvégzését követően sorra kapta hasonló megbízásait, felfedezték ezen egyedi művészeti munkákhoz való hozzáértését, tehetségét. Több mint félszáz templom díszítményeinek, mennyezetfreskóinak, oltárképeinek teljes vagy részbeni festése őrzi keze munkáját. A barokk stílusban volt legjobban otthon, a bonyolult cikornyás minták, a monumentális, gazdag díszítettség világában.

A templombelsők felújítása, kifestése jórészt a nyári időszakra esett, fennmaradó idejében szinte megszámlálhatatlan táblaképet festett, annak minden műfajában. Kitűnő portrék, csendéletek és mindenek előtt a Jászság szeretett vidéke: a tanyák világa, a Zagyva-part, és szülővárosának számtalan utcarészlete került a vásznakra. Pasztózusan festett képeit erőteljes kolorizmus és posztnagybányai realizmus jellemzi. Festményeit mindig a szabadban, a kiválasztott helyszínen készítette, még télen is. El sem tudta képzelni, hogy vázlatokat készítsen, és majd műteremben fesse meg a tájat, számára a táj volt a műterem. Portrékat is csak kivétel nélkül élő modellekről, személyesen jelenlévőkről volt hajlandó alkotni. A Lehel Vezér Gimnázium folyosóján található egy különleges tabló, ahol a végzősök vonásait, kézzel készített élethű portrékon örökítette meg Benke László.

Képzőművészeti tevékenysége mellett számtalan dolog érdekelte. Kiváló ismerője volt az zenetörténetnek, tagja volt a Palotásy Kórusnak és a Nagyboldogasszony templom kórusának. Színi előadásokban szerepelt, melyeknek technikailag is bravúros díszleteit maga készítette. Munkássága mindkét területén folyamatosan, nagy munkabírással és igényességgel dolgozott.  1983. szeptember 28-án hunyt el Jászberényben.

Benke László művészi életútja során rendkívül gazdag életművet teremtett, ennek megismertetésére a Hamza Gyűjtemény gondozásában jelent meg 2001-ben egy monográfia, mely művészeti alkotómunkáját megfelelően összefoglalja az utókor számára.

 

 (felhasznál forrás: Jászsági Évkönyv 2003.)

 

 

Demeter Gábor
Latest posts by Demeter Gábor (see all)

Demeter Gábor

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?