Családias közösség fogyatékkal élőknek

A jászberényi „Helyet!” Alapítvány kuratóriumi elnökét Gáspár-Szanyi Krisztinát kérdeztük az alapítvány által működtetett Eperfa utcai Támogatott Lakhatásról.

Mi is az a támogatott lakhatás?

Az Eperfa utcai Támogatott Lakhatás célja, hogy a fogyatékkal élő nagykorú fiatalok nyitott, természetes, családias életmódot alakítsanak ki otthonuktól távol, szakemberek segítségével. A fiatalok meglévő képességeire építve, a mindennapi életvitel támogatásával lehetőséget biztosítunk az önálló életvitelhez szükséges új készségek elsajátításához, elősegítjük a fiatalok megküzdési mechanizmusainak kialakítását, melyekben önálló döntéshozatal és felelősségvállalás működik.

Honnan jött a gondolat, született meg a támogatott lakhatás létrehozásának ötlete?

Korábban, külföldön több évig dolgoztam ilyen típusú ellátásban, mikor hazaköltöztem szerettem volna, ha itthon is minél több önálló életvitelt célzó ellátás működne. A városban 2016-ig működő fogyatékkal élők nappali ellátását vezettem, ekkor a szülőkkel beszélgetve merült fel az igény.

Milyen út vezetett a megvalósításhoz, mind maga a létesítmény tekintetében, mind pedig az együtt élő lakók megtalálásához?

Az ellátás létrehozását egy európai uniós projektből finanszíroztuk, mely munkaerőpiaci szempontból hátrányos személyek foglalkoztatását tűzte ki célul, ők a kollégáink, akik az ellátásban dolgoznak. A támogatás elnyeréséhez egy előminősítési eljárásban kellett részt vennünk az IFKA-nál, ami a hosszútávú fenntarthatóságot vizsgálta és társadalmi vállalkozás minősítést nyertünk. Az intézmény létrejöttét számos helyi cég, vállalkozó támogatta anyagiakkal, tárgyi vagy természetbeni felajánlással, az EMMI-től is kaptunk kiegészítő támogatást, így a megyében elsőként Jászberényben jöhetett létre ilyen szolgáltatás. A lakókat az építkezés közel egy éve alatt választottuk ki, ez idő alatt rendszeres felkészítő foglalkozásokat szerveztünk mind a dolgozók, a fiatalok és családjaik számára. Az ellátást a maximális 12 férőhelyre engedélyeztettük, jelenleg 10 lakónk van.

Hogyan telnek a közösségben együtt élők hétköznapjai az Eperfa utcai intézményben?

Van, aki napi négy órában dolgozik az építőiparban, munkáját pontosan, kellő gondossággal, figyelemmel végzi. Mások az élelmiszer-mentésben segédkeznek. A „Helyet!” Alapítvány 2017 óta áll kapcsolatban a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel. Célunk, hogy az élelmiszer-feleslegek nagyáruházakból való összegyűjtésével és szétosztásával csökkentsük a nélkülözést és az alultápláltságot a rászorulók körében. Ez a fiatalok számára is jó alkalom, hogy gyakorolhassák a munkához szükséges képességeket: pontosság, figyelem, kitartás, stb. és persze a házkörüli teendőket is el kell végezni, melyben segítők, terápiás munkatársak nyújtanak támogatást. Az önellátást tanulják, szakmai programunkban a munka központi helyen áll, mindenkinek ki kell venni a részét a közös feladatokból, ez a felkészülés része, hogy akit csak lehet, ki tudjunk helyezni a munka világába. Szívesen vesznek részt kerti munkákban. A házhoz gyümölcsös és konyhakert is tartozik. Kedd és szerda délutánonként egyéni sporttevékenységet végeznek a szabadban a fiatalok képességeiknek megfelelően, fejlesztő munkatárs segítségével. A hét többi napjain a csendes pihenő után, egyéni beszélgetésekkel társasjátékozással, rajz és egyéb pályázatokra alkotások elkészítésével (egyiküket épp nemrég Szegeden jutalmazták külön díjjal), zenehallgatással, rejtvényfejtéssel, olvasással, tánccal töltik napjaikat a bentlakók. Igyekszünk minél jobban leképezni a többségi társadalom „szürke hétköznapjait”, melyben a munka és a szabadidő egyaránt megjelenik. Ez egy nagyon szenzitív, személyre szabott szolgáltatás, alkalmazkodunk az igénybe vevő képességeihez. Fogyatékosságának típusához, mértékéhez képest mindenkit a lehető legnagyobb önállóságeléréséhez igyekszünk hozzásegíteni.

Vannak, akik dolgozni, tanulni járnak?

Alapítványunk több helyi céggel is felvette a kapcsolatot a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatosan, de két esetben sajnos leégett az üzem, ahol fogadták volna őket munkára. Azóta is dolgozunk a lehetőségeken, de örömmel vennék, ha most, a cikk olvasása kapcsán valakiben felmerülne, hogy segíteni tud napi négyórás munkavégzés biztosításával fiataljaink munkavilágába történő elhelyezkedésében. Várjuk jelentkezését alapítványunk elérhetőségein!

Sokszor találkozni az ott élő fiatalok csapatával szabadidős és egyéb programokon a városban. Szívesen kimozdulnak otthonról és vesznek ezeken részt?

Fiataljaink lelkesek, szeretnek minden programon, rendezvényen részt venni és érdeklődéssel, izgalommal várják az ott szerzett élményeket. Szívesen túráznak, örömmel nézik meg a múzeumok kiállításait, komolyzenei koncertekre és rock koncertre is szívesen járnak.

Hogyan jönnek ki a szomszédokkal, a város lakóival?

Alapvetően elfogadóak a jászberényi lakosok. A szomszédoknak is új volt ez az egész helyzet, de úgy gondolom, hogy ha bármilyen, őket esetleg zavaró körülménnyel találkoztak a Lakhatás kapcsán, akkor mindig sikerült megbeszélni és megoldani. Úgy gondolom, hogy párbeszéddel minden nehézséget fel lehet oldani.

Ez az együttélési forma azt jelenti, hogy valaki odafigyel, vigyáz rájuk. Ez nem rettentően sok munka, van rá személyzet?

Munkatársaink között személyi segítők, terápiás munkatársak és fejlesztőpedagógusok vannak, akik a nap 24 órájában egymást váltva szervezik és segítik a fiatalok önállóságát. Bizony nem kevés munka, de a kollégák kiváló szakemberek és lelkiismeretesen végzik tevékenységüket, a fiatalok fejlődését támogatva.

Milyen problémákkal szembesültök? Az együtt lakók nehezen követik a szabályokat, akadnak konfliktusok?

Az együtt lakók az együttélés szabályait betartják, követik. Megkérdezik, ha valamit nem értenek, odafigyelnek egymásra és segítenek egymásnak. Konfliktusok néha természetesen adódnak, mint bármilyen közösségben, ahol többen élnek együtt. A fiatalokat ebben az esetben is felnőttként kezeljük, mert nem gyerekek. Tetteikért, szavaikért szükséges felelősséget vállalniuk. Meghallgatjuk, hogy mit miért tettek, ez után elmagyarázzuk, hogy az adott helyzetben mi lett volna az elvárható magatartás.

Milyen további terveitek, elképzeléseitek vannak a jövőre nézve?

Nagyon embert próbáló időszakon vagyunk túl, az ellátás elindítása sok energiánkat kötötte le, mindeközben engedélyeztettük a fogyatékkal élők számára nyitott nappali ellátásunkat, mely a Jászság teljes területéről fogad ellátottakat és még van szabad férőhelyünk. Itt jegyezném meg, hogy a támogatott lakhatás szolgáltatásban jelenleg egy jászsági fiatal sem él, holott eredetileg helyi igényekre alapozva kezdtünk el dolgozni, remélem, hogy ez a jövőben változni fog! A rövid távú terveinkben ezeknek az ellátásoknak a finomhangolása szerepel, hisz viszonylag rövid idő alatt – fél év – összesen három új szolgáltatásunk (támogatott lakhatás, támogató szolgálat, nappali ellátás) indult el, illetve Tanodánk is új helyszínre költözik a Faiskola utcából. Reméljük, hogy együtt tudunk működni a helyi szereplőkkel a szolgáltatások további bővítésében és a munkaerőpiaci integráció elősegítésében, hisz a helyi iparban számos olyan munkaelem lehet, melyekre fel tudjuk készíteni a fiatalokat, így ők is önálló jövedelemre tehetnek szert, és gondoskodhatnak magukról. Ez mentálisan is sokat jelent számukra, hisz így adófizető polgárokká vállnak, akik igyekeznek gondoskodni magukról és levenni az anyagi terheket a családjukról. Továbbá a foglalkoztató cégek mentesülhetnek a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól. Az elkövetkezendő évek pontos fejlesztési irányait az elérhető pályázati források is nagyban meg fogják határozni, de úgy tartjuk, hogy: „Ami nem növekszik, az haldoklik.” Mi pedig élni akarunk!

Demeter Gábor

Demeter Gábor

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?