Kilenc évtizednyi alkotás

Férje után két hónappal Szappanos Gézáné Borbálát is a szépkorúak táborában köszönthettük az egybegyűlt családtagokkal és a körzet képviselőjével január 26-án, vasárnap délelőtt.

Noha állítása szerint szellemi frissessége már nem a régi, Szappanos Gézáné rögtön egy humoros megjegyzéssel kezdte beszélgetésünket, miszerint ez az első kilencvenedik születésnapja, a többi még hátra van. Ha kívánhatna egyet az ünnepi sütemény fölött, azt mondaná, bárcsak ugyanúgy dolgozhatna a háztartásban, mint ahogy eddig is tette. Nem meglepő, hogy elérzékenyülve gondol vissza a munkás évekre, hiszen a múltidézést áthatja a kreativitás, megannyi hit, önzetlenség, szorgalom és szeretet.

Szappanos Gézáné Trézsi-Kovács Borbála néven, tősgyökeres jászberényi család egyetlen gyermekeként látta meg a napvilágot 1930. január 22-én. A református általános iskolát – ahol későbbi férjével már hatévesen megismerkedtek – is a városban végezte, korai fiatalságának emlékeit a Király utcai szülői ház őrzi, melyet azóta lányára, Bereczkiné Lenkére hagyományozott.

Az Aprítógépgyárban, majd a Hűtőgépgyárban végzett fontos titkári munkát követően a Fővárosi Kézműnek varrt ruhákat, ezt követően bekerült a Szabó KTSZ-be, ahol raktárvezetőként tevékenykedett nyugdíjazásáig. A férjével közösen több, mint ötven éven át művelt neszűri gyümölcsös, a széleskörű kézműves tevékenység, a természet iránti alázat és a református egyház gyülekezetében végzett kreatív foglalatosság, hímzés, varrás mind-mind tartalmas, mozgalmas életet eredményezett. Lenke lánya – aki két unokával is megajándékozta a nagyszülőket – örömmel emlékszik vissza a Borbála néni által készített ruhácskáira, és a szobában hímzett, terjedelmes gobelin gyűjteményre.

Szappanos Gézáné a mai napig jó viszonyt ápol az egyházközösséggel. A gyülekezeti tagok Mező István lelkipásztorral karöltve 90. születésnapján is meglátogatták, de az általa évek óta önzetlenül támogatott alapítványok – Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Országos Mentőszolgálat Alapítvány, Magyarországi Légimentésért Alapítvány, Vakvezető és Segítőkutya Alapítvány,– sem feledkeztek meg róla, díszes kiadványokkal kívántak jó egészséget az ünnepeltnek.

A madártani szervezet magazinját lapozgatva Borbála néni elmondta, a csicsergő állatok mindig is különleges helyet foglaltak el a szívében. Csillogó szemmel mesélt egy, a minap látott galambpárról, akik a veranda oszlopán ücsörögtek összebújva. A szeretettel gondozott és etetett szárnyasok, köztük verebek, rigók, gerlék, előszeretettel fészkelnek a ház udvarán, jól érzik magukat a néni közelében.

A szépkorút az önkormányzat nevében Tamás Zoltán köszöntötte egy tavaszt idéző virágcsokorral és a miniszterelnök üdvözlő szavait tolmácsoló oklevéllel. A képviselő búcsúzóul hozzátette, szívből reméli, még sokáig jöhet vendégségbe, vagy akár egy jóízű beszélgetésre a házaspárhoz.

Kazsimér Nóra

Kazsimér Nóra

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?