Vállalkozások, városok, tudomány

A kávészünetben élénk beszélgetés keletkezett, kisebb, nagyobb csoportokban vitatták meg a résztvevők a hallottakat. A korreferátumok és konzultáció blokkban a Jászság három legnagyobb cégének vezetői, három város polgármestere és az egyetem rektora tartott előadást.

Jászberényben fejleszt az Electrolux

Az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft gazdasági igazgatója Babucs József röviden végigvezette a hallgatóságot a jászberényi, illetve a magyarországi üzemeik történetén. Hangsúlyos elemként jelezte az 1952-es gyáralapítás mellett az 1991-es esztendőt, amikor a Lehel Hűtőgépgyárat a svéd cégóriás két év tárgyalás után megvette; majd az 1998-as pusztító tüzet, amely akkori értéken 12 milliárd forintos kárt okozott a jászberényi gyárban. Dátumszerűen ilyen fontos időpontnak tekintette a 2003-2005-ös éveket, amikor a nyíregyházi üzem felépült. A gyártási folyamatok szempontjából megemlítette az adszorbciós hűtőgépek, majd a kerti berendezések gyártásának kiszervezését. Manapság háromezer dolgozót számlálnak, s még ötszáz munkatársuk munkaerő-közvetítőn keresztül tevékenykedik a gyár érdekében. Érdekes folyamatként említette, hogy a Lehel Hűtőgépgyár privatizációja óta a fehérgalléros állomány kevesebb, mint a felére csökkent. Ez összefüggésben lehet az éves szinten átlagosan hárommilliárd forintra tehető fejlesztésekkel. Természetesen a tűz utáni újjáépítés és a nyíregyházi zöldmezős beruházás időszaka magasan kiugrott a bemutott diagramm oszlopai közül.

Babucs József beszélt mai gondjaikról és a jövőre vonatkozó terveikről is, amelyek egymással szorosan összefüggenek. 2020-21-ig bizonyos termékek leadása, mások bővítése eredőjeként 800 ezer – egymillió hűtőt, valamint két és fél millió porszívót gyártanak. Nyíregyházán jellemzőek inkább kifutó termékek, a fejlesztések pedig Jászberényre koncentrálódnak. Felvetette ugyanakkor, hogy a mennyiségi növekedés érinti a kiszállítás révén a belterületi és az elkerülő utat éppúgy, mint az orvosi-kórházi kapacitás növelését, de még inkább jelentős létszámnövelést kíván meg. Ez igazi kihívás lesz, mivel már napjainkban is több száz munkáskéz hiányzik a gyárból. Nem lőjük le a slusszpoént, ha megjegyezzük ezen a ponton, hogy a nap valamennyi előadója megemlítette az egyre súlyosabb és szinte valamennyi területre kiterjedő munkaerőhiányt. Végezetül az igazgató elmondta, hogy a fejlesztésekkel kapcsolatos igényeiket a magyar kormánynak jelezték.

Népszerűek az okos iskolák

A Samsung Electronics Magyar Zrt. alelnöke Facskó István ugyancsak rövid cégtörténeti bevezetéssel kezdte előadását, miután udvariasan bemutatta a Samsung Magyarország jelenlévő elnök-vezérigazgatóját, Ahn Yoon Soon urat. A Samsung Dél-Koreában 1938-ban alakult, majd az a részlege – Samsung Electronics – is létrejött 1968-ban, amelyhez a magyaroszági gyárak tartoznak. A jászsági főbb mérföldköveket is jelezte. Jászfényszarun 1989-ben 3000 négyzetméteren kezdődött az Orion-Samsung kezdeti közös munkálkodása, amely során negyven dolgozó ötvenezer tévét gyártott egy év alatt. A száz százalékig Samsunggá vált cég 2017-ben 180 ezer négyzetméter üzemterületen hat-nyolc millió televíziót gyárt. Átlagos létszámuk 2300, ami a szeptember-decemberi csúcshónapokban 3000-re bővül.

A fejlődés diagrammon ábrázolva exponenciális. 1997-ig kellett várni az egymilliomodik tévé legyártására, 2003-ban ünnepelhették a tízmilliomodikat, egy-két év múlva pedig elérik a bűvös százmilliós határt. Társadalmi szerepvállalásukat illetően a Smart School-ok rendszerét emelte ki. Az első iskola átadására – amelyen lapunk is meghívott vendég volt –, Jászfényszarun került sor. Mára országosan több mint harminc helyen tanulhatnak korszerű körülmények között a diákok. Befejezésül visszaidézte a Samsung régi szlogenjét: „Európa minket néz”, majd prespektívikusan megjegyezte, hogy globális cégük tévé, mobiltelefon és hűtő gyártásában is piacvezető.

Több lábon álló családi vállalkozás

A Jász-Plasztik Kft. ügyvezető igazgatója Kasza Lajos megbízásából a családi vállalkozás menedzsmentjének egyik fiatal tagja, ifj. Kasza János beszélt tevékenységükről. Náluk 1990 a legfontosabb dátum, amikor a család négy tagja megalapította a mai cégbirodalom elődjét. Azóta három ország nyolc településén ötezer alkalmazottat foglalkoztatnak. A kezdeti műanyag fröccsöntés, majd akku gyártás mellé fokozatosan újabb üzletágak zárkóztak fel. Állítanak elő vakolatokat és festékeket, gépkocsikat forgalmaznak, van pincészetük, s egyre jelentősebb az ingatlanépítési- és bérbeadási tevékenységük is.

Az első fröccsöntő gépet saját maguk készítették, és ehhez mai napig is hűek maradtak. Részben úgy, hogy az immár üzemen kívüli muzeális darab kiemelt helyen emlékezteti a látogatókat a kezdetekre, másrészt úgy, hogy ma is jelentős mértékben foglalkoznak szerszámgyártással 25 tonna kapacitásig. A kezdeti saját gyártású fröccsöntő gép nyomába mára négyszáz korszerű, 20-3200 tonna záróerejű masina lépett. Megjelentek üzemeikben a robotok, nem utolsó sorban a munkaerőhiányra adott válaszképpen. Nyolcvan kamionjuk főleg saját szállítási szükségleteiket elégíti ki. Nem csak nagyban terveznek, Nyíregyházán babakocsikat is gyártanak a világ egyik legnevesebb forgalmazója számára.

A környezetvédelemre gondolva 35 ezer négyzetméteres csarnokban 5t/óra kapacitással zárt rendszerben megvalósuló akkumulátorfeldolgozót létesítettek. Az évi egymillió darab értékesített, főleg újraindító akku mellett ez indokolt is. Jászapátin húszezer tonna PET palack újrahasznosítására létesítettek üzemet, amelyben tisztítás, darálás mellett fólia feldolgozásra is berendezkedtek. Az itt készült darából nagyrédei üzemükben újrahasznosítás során mezőgazdasági csomagolóanyagokat, tejtermékeknek szánt pohárkákat, valamint innovatív módon kifejlesztett tojástartókat készítenek. Utóbbiból 3-500 millió darab az éves mennyiség, amelynek nagyobb részét a világ minden tájára exportálják. A Jász-Plasztik évente egy-két több tízezer négyzetméteres üzemcsarnokot épít, és vesz birokba, vagy ad bérbe, ezzel tulajdonképpen ipari parkot alakítva a Necső telepből. Legközelebbi ünnepélyes átadásuk májusra várható, amikor is az 5200 négyzetméteres Mercedes szalont veheti birtokba a közönség.

Fejlődő ipari park Fényszarun

Győriné dr. Czeglédi Márta, Jászfényszaru első embere egyértelművé tette a kisváros és az üzemek közös gazdasági érdekeltségét, amiből értelemszerűen a város felőli oldalát világította meg. 2015-ben Jászfényszaru bevételeinek harminc százaléka a Samsung befizetéseiből állt össze. Röviden a polgármester assszony is visszatekintett települése iparfejlődésére, a kis kézműves kalapgyárból Orionná, majd Samsunggá alakuló óriás cégre. Az önkormányzat idejében felismerte a lehetőségeket, ma már 150 hektáron működteti száz százalékos tulajdonában lévő cége a helyi ipari parkot, amelyben 34 betelepült cég 3400 dolgozót alkalmaz. Sajátos gondjaik vannak: nappal ezrek dolgoznak a városban, és majd ugyanennyien el is utaznak a műszakok végeztével.

Modern kisváros programban gondolkodnak, amelyet polgármester kollégája, Szabó Tamás indítványozott a jászságiak számára is. Ennek keretében arra törekszenek, hogy a náluk dolgozók jelentős része telepedjen le. Ehhez a város stratégiája: tradíció és innováció a modern kisvárosban. Vagyis tudni, hogy honnan jöttünk, fejleszteni a termelésben és a mindennapi életben is, és ehhez hozzákapcsolni a rációt, ami pedig emóció nélkül nem megy. A város, az iskola, bölcsőde, idősgondozás fejlesztése mind ezt a célt szolgálja. A betelepült cégek érdekében támogatják a duális képzést. Erről folyamatosan tárgyalnak a képzési centrummal. Ugyancsak fontos céljuk az ipari park szellemiségének továbbfejlesztése, a tudományos park cím elnyerése.

Árokszállás artézi kutakat fúrat

Gergely Zoltán, Jászárokszállás polgármestere a 7734 lakosú település elhelyezkedését emelte ki elsőként. Észak felé picit kilóg a Jászságból, félúton van Jászberény és Gyöngyös között, ennek hátrányaival és előnyeivel. A mai kérdésekre tegnapi válaszok nem jók – fogalmazott, miután röviden felvillantotta Árokszállás legfontosabb történeti fordulópontjait az 1756-os vásártartási jogtól 1991-ig, amikor is újra városi címet szereztek. Az ipari park náluk szintén sikeres. Négyezer embernek adnak munkát az oda betelepült cégek. Az ottani 15 üzem befizetései a város biztos bevételét jelentik, helyi adó ugyanis nincs.

Gergely Zoltán a várost, mint gazdálkodó egységet felfogva veszteségként élte meg a víz-, a csatorna-, és a hulladékgazdálkodás szolgáltatás kiszervezését, illetve az iskolák államosítását. Erőfeszítéseik közül – amelyek a lélekszám csökkenést kívánják megállítani –, elmondta, minden óvodás gyerek számára nyitnak egy-egy 150 000 forintos keretet, ami nagy segítség a szülőknek a nevelés korai szakaszában. Minden középiskolás diáknak laptopot juttatnak, ami érettségi után a tulajdonába kerül.

Hangsúlyosan beszélt a vizek megóvásáról, és a vízfogyasztás mai anomáliáiról. Elmondta, hogy amíg ugyanazon időszak alatt évi 117 literről 65 literre csökkent a sörfogyasztás országosan, addig négy literről 126 literre emelkedett a fejenkénti ásványvíz fogyasztás, ami már önmagában 800 millió PET palackot eredményez. Véleménye szerint a csapvizet azért nem isszuk nagyobb mértékben, mert az alacsony vízdíj nem ösztönzi a takarékosságot, és a modern fejlesztéseknek is gátja. Ha a vizet az ásványvíz árának legalább öt százalékáért adnák, az így nyert többletbevétel már a legkorszerűbb víztisztító eljárásokat is lehetővé tenné, finomabb lenne a víz is. Önkormányzatuk a harmadik artézi kutat fúratja napjainkban, ahonnan kristályvíz minőségű ivóvízhez juthatnak a lakók. Ugyanakkor megemlítette, hogy pár évvel ezelőtt a harminc méteres fúrott kútból még feljött a víz, most pedig már a kézszáz méteres kutakból is csak szivattyúval. Vízkincsünk tehát ott is fogyóban van.

Alakul a Modern Kisváros Program a Jászságban

Szabó Tamás a tanácskozásnak örömmel helyet adó város, Jászberény polgármestere a munkavállalótól a (jász)polgárig követte végig elméleti síkon, majd gyakorlati példákkal is illusztrálva a vállalkozások számára szükséges munkaerőhelyzetét. Ugyanakkor nemcsak az önkormányzat szerepét vizsgálta a helyi gazdaságot támogató humán feltételek megteremtésében, hanem kitért az ember, mint városlakó térbeli magatartására, környezettanulási fejlődési folyamatára. A maga komplexitásában vizsgálta a munkahely, a megélhetés, a szükségleteknek megfelelő munkajövedelem, a biztonságérzet összetevőit. Ez utóbbiban is városi szerepvállalást mutatott be, ami folyamatosan fejlesztendő.

A munkahelyek kollektívájába beilleszkedő embert nemcsak mint munkaerőt vizsgálta, hanem az önmegvalósításra törekvő fejlett személyi autonómia-törekvésekkel rendelkező pol­gárt, aki a közösség érdekével harmonizálva képzeli el egyéni életét, élhető, szerethető városban, kulturális és sport lehetőségek, sőt esztétikai szempontok figyelembe vételével.

A város szemszögéből felsorolta a XXI. századi új kihívásokat, a demográfiai munkaerőpia­ci és nyugdíjrendszert érintőket egyaránt. Ahhoz, hogy Jászberény a jelenlegi 27 ezerről az ideálisnak tartott harmincezres lélekszámúra bővüljön, nagyító alá vette a család, a letelepedés, a gyermektámogatás rendszerét és lehetséges hatásait. Konkrét példákat is említett az újszülöttek életkezdési támogatásától a védőoltás programon át a bölcsődei ellátás fejlesztéséig, ami mind a helyben maradás, a visszatérés, sőt akár a betelepülés ösztönzését segítheti elő. Ugyanígy az egészségügyi és szociális ellátásban a háziorvosi, a fogorvosi rendszer, a kórház kellő biztonságot ad az itt élni kívánó családoknak, a bajbajutottakat pedig több mint százmillió forint értékben segélyezi évente a város.

Ugyancsak a gazdálkodó egységek érdekeit figyelmebe véve az egyetemi tanulmányokat folytatók számára a Bursa Hungarica ösztöndíjhoz kapcsolódva, a hiányszakmákat választóknak pedig városi ösztöndíjat alapítva próbál segíteni a város. Szintén a városlakók gyarapodását segítheti a CSOK rendszerhez való csatlakozás. Még távlatosabban tekintve a Jászságot – tehát gondjait, feladatait egységesen kezelve – , Modern Kisváros Programot kezdeményezett Szabó Tamás, amelyhez a fentieken túl számos dolog tartozik, beleértve az infrastruktúra fejlesztését, a 32-es és az elkerülő út megépítését is.

A tudásközpont meghozza gyümölcsét

Az Eszterházy Károly Egyetem rektora, dr. Liptai Kálmán több körben próbálta már oldani a város és a Jászság nagy fájdalmát és félelmét, miszerint korábbi főiskolája elnéptelenedhet, vagy akár meg is szűnhet. Ez a félelem a négy campusú, önálló egri egyetem megalakulásával természetesen elmúlt. Mivel a Jászság iparilag fejlett terület, régi-új egyetemétől egyre hangosabban várja, olykor követeli, hogy jó hírű tanítóképzése és egyéb humán szakjai mellett a műszaki értelmiség kitermelésében aktívan vegyen részt. A rektor minden pozitív hozzáállása mellett kifejtette, hogy a berényi campust elmúlt rossz házasságai megviselték. A kondizáshoz hasonlította a jelenséget az érthetőség miatt. Amennyit kihagytunk az edzésekből, legalább ugyanannyi idő kell annak bepótlásához, az eredeti állapot eléréséhez. Itt pedig jó néhány kihagyott évről beszélhetünk.

Leszögezte, hogy az Eszterházy Károly Egyetem erősségei a jövőben is a pedagógusképzés, az IT, a művészetek és a sport lesznek. Reményt keltő a jövőt illetően, hogy az EKE más egyetemekkel – Debrecennel és az ELTE-vel –, 9,8 milliárd forint értékben pályázatot nyert, amellyel komplex programot valósíthat meg. Részben kimondatlanul azt fogalmazta meg, hogy tudásközpontot kell kialakítani, élhető várost, kultúrát teremteni, amihez türelem kell. Önmagában nem elég a jó állás, mert csak amiatt a dolgozó nem marad itt és önmagában nem csodaszer a duális képzés sem. Családokat kell idehozni, amihez Csíkszentmihályi Mihály flow-élmény elmélete az egyik járható út.

A műszaki képzést a rektor ezúttal kevésbé taglalta, meglehet az államilag igencsak jól felszerelt és ellátott gödöllői egyetem közelsége miatt. Mindazonáltal az egyetem berkein belül Gyöngyösön van hagyománya a műszaki képzésnek. Azt is megjegyezte a rektor, hogy a műszaki képzéshez a helyi gazdálkodó egységek világos igényfelmérése és hathatós – anyagi részvétele elengedhetetlen.

Szerzők:
Halász Lajos
Kárpáti Márta

Latest posts by Munkatársunk (see all)

Munkatársunk

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?