A Jászság kincseket rejteget

Több mint hatvan évtizede tátongó szakmai űrt töltött be a Jász Múzeumban Gulyás András, aki szeptember elsejétől régészként dolgozik az intézményben. Azzal a szándékkal kerestük fel, meséljen feladatairól, munkával kapcsolatos terveiről és persze saját magáról.

Bizonyára érdekli az olvasókat, ki az az ember, akire rábízzuk múltunk kincseit. Honnan és hogyan talált ide, a jászok földjére?
Miskolcon születtem 1978-ban. Édesapám katonatiszt volt, így folyton költöztünk egyik városból a másikba. Szinte az egész országot belaktuk.
Akkor feltételezem, nem jelentett különösebb gondot egy újabb költözködés.
Valóban könnyen beilleszkedtünk. Hozzá kell tennem, hogy feleségem jászapáti születésű, így a családi gyökerek is a Jászsághoz kötnek. Jelenleg két kisgyermekünkkel az apáti nagyszülőknél élünk.

Munka szempontjából izgalmas terep a Jászság?
Mindenképpen, hiszen ez a vidék már 30 ezer évvel ezelőtt is lakott volt. A mezolitikumból – mintegy tízezer évvel ezelőtti korból – pedig egyedülálló leletek kerültek elő. De beszélhetnénk akár az új kőkorról, a rézkorról, bronzkorról is, melyben szintén gazdag a Jászság. Hozzá kell tennem azonban, hogy ezeknek a lelőhelyeknek a felderítése nagyon esetleges, bejárásuk nem történt szisztematikusan. Ennek tükrében mintegy száz lelőhely ismert, de valószínűleg ezer körüli lehet a lelőhelyek száma a környéken.

Sikerült már valamennyire a gyakorlatban is feltérképezni ezeket a lelőhelyeket? Kitől kap információkat a kutatásra érdemes helyszínekről?
Igen, Jászberénytől északra voltam terepbejáráson, bronzkori anyagra leltem, illetve találtam egy középkori határkövet. Ezek már új felfedezések. Amikor idejöttem, első feladataim között volt, hogy beszéltem a helyi amatőr régészekkel. Kialakult egy jó kapcsolat közöttünk, illetve azokkal a fémdetektoros keresőkkel, akik múzeumbarát szinten hódolnak a kincskeresés hobbijának. Tőlük is kapok hasznos tippeket kutatásra érdemes területekről. Tervezem, hogy ellátogatok mind a 18 jász település helytörténeti gyűjteményébe, beszélek az ottani emberekkel. Az ott szerzett információk, majd bejárások alapján szeretnék egy régészeti topográfiai munkát elindítani, ami rendszerbe foglalja a lelőhelyeket.

Rendelkezésre áll az anyagi fedezet minderre, illetve az ásatások lebonyolítására?
Egyrészt a múzeum finanszírozza, másrészt a régészeti szakfelügyelet támogatásával történnek a feltárások. A régészeti örökség védelme az elsődleges szempont, ugyanis ha történik egy földmunkával járó beruházás a Jászságban, akkor az örökségvédelmi Hivatal csak oda tud régészeti szakfelügyeletet vagy megelőző feltárást kérni, ahol tudja, hogy van lelőhely. Ezért fontos a területek előzetes bejárása, megismerése.

Ismeretes, hogy a Jászfényszarui Ipari Parkban az újabb építkezést megelőzően feltárást kell végezni. Izgalmasnak tűnik a feladat?
Minden ásatás izgalmas. Az már bizonyos, hogy római császárkori lelőhelyet fogunk feltárni egyhektáros területen. Tisztában vagyok vele, hogy sokan szidják a régészeket, mondván néhány cserép miatt hosszú heteket késik az építkezés, azonban sosem tudhatjuk előre, milyen érték rejtőzik a föld alatt, ami feltárás híján talán örökre elvész.

A laikus elképzelése szerint minden régész legnagyobb álma, hogy szó szerint felszínre hozzon valami rendkívülit. Önnek sikerült már valami nagy felfedezésre szert tenni?
2015-ben Szarvason az M44-es autópálya nyomvonalán sikerült rábukkannunk egy szenzációs leletre. A fényszaruihoz hasonlóan római kori emlékekre számítottunk, rá is találtunk egy gazdag temetkezési helyszínre, de ami igazán óriási meglepetés volt, az egy VII. századi kora avar női sír, komplett 92 darabos aranyozott bronz lószerszámokkal, ékszerekkel. Az anyag azért is különleges, mert szakszerű feltárás során, tehát végig dokumentálva került elő. Ennek a bemutatása lesz hamarosan a sajtó nyilvánossága előtt. Biztos vagyok benne, hogy Fényszarun is előkerülhet valami jelentős dolog, hiszen régészeti szempontból a Jászság rendkívül gazdag. Gondoljunk csak arra, Magyarország leghíresebb bronzkori halma itt van Jászdózsán, vagy fontos avar lelőhelyek találhatók Jászapátin.

A szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumból szerződött át hozzánk, a Jász Múzeumba. Mindkettő önkormányzati fenntartású intézmény. Lát lényeges különbséget a két múzeum működése között?
Számomra pozitív, hogy a szarvasival ellentétben a jászberényi múzeum aktívan részt vesz a város vérkeringésében. Az intézmény nem zárkózik elefántcsonttoronyba, sokkal inkább motorja a városi, jászsági rendezvényeknek.

Azt sejtjük, hogy a régész munkája nem csupán a terepen zajlik. Mivel foglalkozik jelenleg?
Bőven találok feladatot. Kiemelném a gyűjteménykezelést, amely azt jelenti, hogy a múzeum régészeti anyagát revíziózom, dokumentálom. Ez mintegy ötezer tárgyat jelent, valamint az intézmény több ezer darabos numizmatikai gyűjteményével is hasonlóan járok el. Ezek mellett publikációkat is írok, illetve készülök a doktori címem megszerzésére. Tehát igazán nem unatkozom.

Kárpáti Márta
Latest posts by Kárpáti Márta (see all)

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?