Felszentelték a megújult Nepomuki Szent János szobrot
Forró tűzött a nap augusztus 4-én, kora délelőtt is, a városi Zagyvát átszelő Szent Imre herceg úti híd mellett, a vízfolyás partján elkészült üde városi színfoltra, és az oda helyezett, megújult Nepomuki Szent János szobor felszentelésére egybegyűltekre.
Éppen egy esztendeje annak, hogy régi talapzatának süllyedése miatt, a közelben álló Nepomuki Szent János szobra, a műemlékvédelmi hatóság javaslatára, át került jelenlegi helyére. Az önkormányzat restaurálást végeztetett a festett homokkő alkotáson és annak környezetét is ízlésesen alakíttatták ki, oda vezető lépcsővel, térkövezéssel, padokkal, tölgyfák telepítésével.
A felszentelés ünnepi alkalmán, Besenyi Vendel helytörténeti kutató idézte fel Nepomuki Szent János, Csehország patrónusának történetét. A közép-európai és a magyarországi népi vallásosság egyik jelentős alakja 1340-ben, Csehországban született egy Pomuk vagy Nepomuk nevű városkában. Később papi pályára lépett, és IV. Vencel cseh király feleségének a gyóntatója lett. A legenda szerint egy alkalommal a király meg akarta tudni tőle felesége gyónási titkát, de ő kínzások ellenére sem volt hajlandó elárulni. A király ekkor kezét-lábát összekötöztette, és egy hídról a Moldvába dobatta. Teste sokáig nem merült el a vízben, hanem fényességben úszott a víz tetején. Testét 1393-ban a prágai Szent-Vid templomban temették el. Sírját 1729-ben, szentté avatása előtt feltárták, ahol megtalálták épen maradt nyelvét, melyet azóta is ereklyeként őriznek. Szentté avatását követően tisztelete rövid idő alatt elterjedt hazánkban is. A 18. században a legtöbb új templomot az ő tiszteletére szentelték fel, szobrai pedig egyre gyakrabban jelentek meg a hidakon és a vízpartokon, a Jászság több településén is.
Nepomuki Szent Jánosnak szóban forgó szobrát, Pesti István állíttatta 1813-ban az Oláh-híd mellett, a mai Szent Imre herceg úton. (A talapzatán olvasható évszámot valamikor tévesen, 1818-ra módosították.) A késő barokk, festett kőszobor ugyancsak barokkos csavarulatú talapzaton áll, négy szegletkővel körbekerítve. A szent szobra életnagyságú, díszes csipkés karingben vállgallérral, nyakában stólával látható. Bal kezében pálmaágon fekvő feszületet tart, mely a felkarján nyugszik. A kereszten lévő korpusz kidolgozott. Fejét leszegve jobbra tartja, birétumot visel, nincs glóriája. Szakálla és haja vörösre, gallérja barnára, a reverenda feketére festve újult meg, a szakszerűen végzett helyreállítás alatt.
A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentjeként valamint a gyónási titok mártírjaként számon tartott keresztény vértanú szobrát, beszédjét követően, Szántó József apátplébános szentelte fel.
Legyen e hely egy nyugalmas pont a folyócska partján, látogassák meg és üldögéljenek ott, amikor arra kedvük kerekedik.
a BerényCafé újságírója, szerkesztője.
- A költő lírája képekben ábrázolva - 2024-04-12
- Rejtett lényeg - 2024-04-11
- Benne van a folytatás - 2024-04-03
