A szabadságharc és forradalom áldozataira emlékeztünk a gyásznapon

A magyar kormány 2013-ban, november 4-ét hivatalosan is gyásznappá nyilvánította. Ez az a nap, amikor az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezünk.

Városunkban az emlékezés helyszíne idén is a Huszárlaktanya előtt elhelyezett emléktábla volt, melyet az 1956. november 4-én kivégzett szovjet városparancsnok tiszteletére állítottak. A város vezetői, a pártok és civil szervezetek képviselői előtt Bessenyi Vendel helytörténeti kutató mondott ünnepi beszédet.

Bevezetőjében az országos eseményekről szólt, majd kitért a jászberényi történésekre is. A közel húsz perces beszéd akár egy történelem órának is megfelelt, hiszen a történtek időrendi ismertetése nagyon sok fontos információt tartalmazott. Szó volt a megemlékezés során arról, hogy a Nagy Imre kormány kinyilvánította az ország semlegességét és bejelentette, hogy kilépünk a Varsói Szerződésből. Négy nappal később, november 4-én viszont hajnalban megindult a szovjet hadigépezet, hogy eltiporja a magyar forradalmat és szabadságharcot. A főváros védői – nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvédegységek – felvették ugyan a harcot, de a túlerővel szemben nem volt esélyük.

Öt óra 5 perckor az ungvári rádió által sugárzott közleményben Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc, a Nagy Imre-kormány volt miniszterei, akik november elsején a Szovjetunióba távoztak, bejelentették, hogy minden kapcsolatot megszakítottak a Nagy Imre-kormánnyal, egyben kezdeményezték a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását Kádár János vezetésével.

A szónok név szerint is megemlítette a jászberényi események során elhunyt helyi lakosokat, illetve a jászberényi születésű, máshol hősi halált halt szabadságharcosokat. Külön szólt a kivégzett szovjet városparancsnokról, aki nem volt hajlandó a parancsot végrehajtani és nem támadta meg a várost 1956. november 4-én hajnalban.

–  A mai napon fejezzük ki tiszteletünket és köszönetünket azoknak, akik 1956 hősei voltak és még itt vannak közöttünk. Emlékezzünk azokra, akik az eseményekben részt vettek, de már nem lehetnek közöttünk, és hajtsunk fejet azok előtt, akik az életüket áldozták a magyar szabadságért. Isten adjon fáradt testüknek nyugodt pihenést. meggyötört lelküknek pedig örök nyugodalmat. A mai nap Jászberény történetében gyásznap és dicső nap is egyben. Gyásznap, mert véráldozatokat, halottakat, börtönbe zárt és ártatlanul halálra ítélt embereket követelt, de dicső nap is, mert Jászberény a hazaszeretet ragyogó példáját is megmutatta nekünk, kései utódoknak. Legyünk büszkék 1956-os hőseinkre. Hazaszeretetből tett tanúbizonyságuk szolgáljon útmutatásul számunkra – mondta Bessenyi Vendel.

Az emlékező beszéd elhangzását követően a város vezetése, a pártok és civil szervezetek képviselői helyezték el a kegyelet és a tisztelet koszorúit az emléktáblánál.

Vélemény, hozzászólás?