Tíz kérdés – tíz válasz a Malom-projekt ügyében

A városháza házasságkötő termében tartott rendkívüli ülését, Jászberény Városi Önkormányzat Városfejlesztési Bizottsága, október 4-én, hétfőn délután. A tanácskozásnak egyetlen napirendje volt, a bizottság tagjai és a meghívott vendégek, a Malom-projekt kapcsán szerettek volna tájékoztatást kapni Budai Lóránt polgármestertől.

Tamás Zoltán, a Városfejlesztési Bizottság elnöke juttatott el 10 kérdést a Malom-projekt kapcsán Budai Lóránt polgármesterhez, hogy a nyilvánosság számára is világos legyen, mi is történt eddig a beruházás során, miért áll most az építkezés, milyen következményei lehetnek annak, hogy határidőre nem fejeződött be a beruházás. Mindezek tisztázására nyílt bizottsági ülést is összehívtak október 4-re, amikor is a kérdéseket a polgármester írásban megválaszolta, s ezeket meg is beszélték. A közel kétórás tanácskozás végén a bizottság egyhangúlag fogadta el a polgármester tájékoztatóját.

A megye legnagyobb projektjének állása sokakat érdekel városunkban, így az alábbiakban teljes egészében közöljük a polgármester 10 kérdésre adott válaszait.

Nem rövid olvasmány, de akit érdekel, az elég sok új információval lesz gazdagabb, ha elolvassa.

 Tájékoztató a Malom-üggyel kapcsolatban 

1. Milyen dokumentumok (szakértői vélemények) alapján bontotta fel a szerződést, állt el a szerződéstől egyszemélyes döntésben Ön? 

A kérdés megválaszolása nem nélkülözheti az ügy néhány lényeges előzményének ismertetését..

A 2019. 07. 02. napján megkötött Szerződés szerint Vállalkozónak a Szerződés hatálybalépését követő 13. hónap utolsó munkanapján, 2020. augusztus 31. napján kellett volna átadni a létesítményt a Szerződésben, valamint annak mellékleteiben és a közbeszerzési eljárás során átadott műszaki dokumentációnak megfelelően.

Vállalkozó a Szerződés megkötését követően a vállalkozói díj 25%-át, összesen 287.393.801,-Ft-ot előleg címén felvette azzal a szerződéses kikötéssel, hogy a felvett előleggel majd csak az utolsó díjrészlet esedékességekor kell elszámolnia.

A Vállalkozó 2020.04.14. napján kelt levelében kérte a Szerződés szerinti teljesítési határidő meghosszabbítását, 2021.06.30. napjáig. A kért hosszabbítás közel egy évvel kitolta volna a kivitelezés határidejét. 

Az Önkormányzat vezetése, látva a kivitelező alkalmatlanságát, nem látott esélyt arra, hogy a munka egy esetlegesen meghosszabbított határidőre elkészül. Egyértelmű volt, hogy a Vállalkozó létszámhiánnyal küzd, a munkavégzés irányítása nem megoldott, az építési napló felületesen és hiányosan vezetett, az elvégzett munkákhoz kapcsolódó műbizonylatok, teljesítmény-nyilatkozatok, hulladékbizonylatok hiányoznak.

A szerződés teljesítésének valós szándékát megalapozottan vonta kétségbe a vállalkozói díj elzálogosítása is (már 2019.10.10-én, a választás előtt), az időhúzó, alaptalan akadályközlések sorozata és a munkaterületről történt tényleges levonulás, (dolgozói létszám radikális csökkentése). A Vállalkozónak a kivitelezés során tanúsított magatartása nem felelt meg az építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenységként folytató vállalkozás alapkövetelményeinek sem. Vállalkozó a személyes egyeztetés során olyan mértékű tájékozatlanságot árult el, amiből egyértelműen levonható volt az a következtetés, hogy a szerződésben vállalt feladatai ellátására képtelen.

Egyértelmű, hogy Vállalkozónak nem is volt szándéka a szerződés (teljes) teljesítése és rosszhiszeműen állított elő olyan helyzetet, amikor az előleg és díjrészlet kifizetésével, valamint a követelés elzálogosításával már lényegében jelentős profitot termelt (különösen az elvégzett munkához képest), és az Önkormányzatnak nem volt érdemi esélye a késedelmes teljesítésből eredő követelései pénzügyi érvényesítésére. Itt ismét hangsúlyozzuk, hogy maga a Vállalkozó kérte a szerződés határidejének közel egy évvel történő meghosszabbítását.

Vállalkozó 75%-os teljesítés esetén is már a teljes vállalkozói díj birtokában lett volna és a szerződésszerű teljesítésre a hátralékos díj nem szorította volna.

Ezt követően olyan kötelezettségvállalást tett (vállalkozói díjkövetelés elzálogosítása), ami a Megrendelő Önkormányzat helyzetét egyoldalúan és nagymértékben megnehezítette, hiszen a már előlegként kifizetett összeg sem volt beszámítható, és a hibás vagy késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit sem lehetett alkalmazni, hiszen beszámításra, a visszatartására vonatkozó törvényes és szerződéses garanciák igénybevételéről az előző városvezetés gyanús gyorsasággal lemondott az önkormányzati választás előtti napokban.

A vállalkozói díjkövetelés zálogként történő lekötéséhez az Önkormányzat 24 órán belül megadta a hozzájárulását (2019.10.10.!!!). A hozzájárulás eredményeképpen az Önkormányzat számára más megoldás nem maradt, mint a nyilvánvalóan alkalmatlan Vállalkozóval a szerződés azonnali hatállyal megszüntetni és tőle a teljesítéssel alá nem támasztott vállalkozói díjat visszakövetelni, vele szemben a szerződés meghiúsulása miatti kötbért követelni valamint a szerződés teljesítésének elmaradásából eredő további kárait érvényesíteni.

Amennyiben a jelzett hozzájárulás nem történik meg, úgy az Önkormányzat kötbér, illetve egyéb igényét a vállalkozói díjjal szemben beszámítás, vagy kifogás útján jogosult lett volna érvényesíteni.

A Vállalkozó kezdeményezésére olyan helyzet állt elő, amelyben:

– Vállalkozó az Önkormányzattal szembeni követelés banki  elzálogosításával nagy valószínűséggel lényegében hozzájutott a vállalkozói díjhoz,

– Vállalkozó a követelés elzálogosítást követően nem végezte megfelelő ütemezésben a munkát (ettől fogva nem volt értelmezhető létszámú munkavállaló jelen a munkaterületen), –

– a követelés elzálogosítását követően megkezdte az alaptalan, időhúzó akadályközléseket,

– az Önkormányzat nem volt jogosult beszámítás vagy kifogás útján érvényesíteni bármilyen (késedelmi vagy minőségi kötbér) követelést Vállalkozóval szemben,

– a szerződés alapján az Önkormányzatnak nem volt eszköze, hogy a 75% teljesítést követően az utolsó 25% teljesítését kikényszerítse (megjegyezzük, már előtte sem),

– mivel az Önkormányzattal többszöri felszólítására sem számolt el a Vállalkozó az által elvégzett tevékenységgel, továbbra nem bocsátotta az Önkormányzat rendelkezésére a teljesítését alátámasztó okiratokat, valamint a munkaterületet fél évig minden jogalap nélkül tartotta birtokában, jelentős kárt okozott ezzel az Önkormányzatnak,

– továbbá a műszaki ellenőr állítása szerint a Vállalkozó hamisított szakvéleményt használt fel,

így az Önkormányzat kénytelen volt a pert megindítani a már szerződésszegésben lévő Vállalkozóval szemben.

A létesítmény műszaki ellenőre az UTIBER Kft., akivel az Önkormányzat 2017.11.06. napján kötött megbízási szerződést a tárgybéli kivitelezésre. A műszaki ellenőr képviselője az építési naplóba tett bejegyzéseiben rendszeresen kifogásolta a Vállalkozó működését, technológiai hiányosságokat, a munkavégzés lassúságát, az alaptalan akadályközléseit. Több alkalommal felhívta a figyelmét a Vállalkozónak arra, hogy jelentős késedelemben van.

Az Önkormányzat látva a kivitelezés lassúságát, Vállalkozó alkalmatlanságát, megkísérelte a problémák feltárását a 2020.06.25. napján tartott személyes egyeztetésen. Ezen a találkozón egyértelműen megerősítésre került, hogy a Vállalkozótól a kivitelezés befejezése nemhogy a szerződés szerinti határidőre, de későbbre sem várható, mert alapvető készségei hiányoznak a sikeres teljesítéshez. A fentiekben írtak alapján az Önkormányzat számára más lehetőség, mint a szerződés azonnali hatállyal történő megszüntetése, nem maradt.

További súlyos problémaként merült fel a Vállalkozóval szemben a munkakezdési engedély hiánya (amelyet a műszaki ellenőr folyamatosan észrevételezett számára), továbbá hogy nem mutatott be hulladékbizonylatot és más módon sem igazolta az építési törmelék szabályszerű elhelyezését. Vélelmezni kell, hogy az építési törmelék elszállítása, kezelése és tárolása a hulladékkezelési szabályok súlyos megsértésével történt és akár a Btk. 248. §–ba ütköző hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntettének fennállása is megállapítható Önkormányzat, mint a környezet védelmét elsődlegesen kiemelt ügyként kezelő szervezet, nem tűrheti, és már csak emiatt is szükséges volt az ilyen Vállalkozóval megszüntetni a szerződést.

A Szerződésben rögzített beruházás tekintetében fennálló Európai Uniós forrásból történő finanszírozás miatt a beruházást a szerződésben rögzített határidőre, és nem később, kellett volna teljesíteni. Határidő egy évvel történő hosszabbítására a finanszírozási forrás miatt sem volt lehetőség. Az Önkormányzat, mint közpénzzel gazdálkodó szervezet nem tehette meg, hogy egy előnytelenül és hanyagul megkötött vállalkozási szerződés alapján helyzetbe került vállalkozóval, aki a fentiek szerint egyáltalán nem teljesített szerződésszerűen, de az Önkormányzat kárára tett cselekményeket, a szerződést fenntartsa és bizakodjon abban, hogy annak ellenére, hogy Vállalkozó 2019 novembere után látványosan, az addigi teljesítményéhez képest is kisebb intenzitással végezte a feladatát, talán majd mégiscsak csoda történik és a létesítmény megvalósul.

 

2. Jelenleg milyen peres eljárások vannak folyamatban a Malom Projekttel kapcsolatban? 

Egy peres eljárás van tudtommal, ez a Szolnoki Törvényszék előtt 29.6.20.015/2021 számon folyik.

 

3. Ki az Önkormányzat jogi képviselője ezekben a peres eljárásokban? 

Dr. Rácz Zsolt Ügyvédi Iroda; eljáró ügyvéd: Dr. Rácz Zsolt ügyvéd

 

4. Valós-e az a szóbeli információ, hogy az EcoSaving Kft. az Önkormányzatot visszaperelte az elmaradt haszon miatt, és milyen összeget képvisel a követelésük? 

Az EcoSaving Kft. nem perelte be az Önkormányzatot. Viszontkeresettel sem élt. Beszámítani kérte a saját követelését az Önkormányzat követelésével szemben összesen 248.193.285,-Ft. összegben. Ezzel elismerte az Önkormányzat követelését, hiszen enélkül nem élhetett volna a beszámítási kifogás jogintézményével.

 

5. Miért lett kifizetve több mint 300 millió Ft összegű, első részszámla az EcoSaving Kft-nek, miközben már a szerződéstől való elállással foglalkoztak, és a kifizetést követően rövid időn belül (2020. júniusában) ez az elállás be is következett? 

Alperes 2020.04.29. napján nyújtotta be a Szerződés 5.4 pontja szerinti 1. részszámláját 287.393.801,-Ft.-t értékben. A szerződés hivatkozott pontja szerint az első részszámla benyújtására a műszaki tartalom min 25%-ának teljesítésekor esedékes, a vállalkozói díj 25%-nak megfelelő összegben. A műszaki tartalom 25%-ának elkészültét a műszaki ellenőr (ismételten hangsúlyozni kívánjuk, hogy a műszaki ellenőr megbízása 2016.11.06. napján történt) leigazolta. A szerződés alapján valamint az 1. sz. kérdésre adott válaszunkban részletezett vállalkozói díj elzálogosítása okán, az Önkormányzat számára nem volt más jogszerű lehetőség, mint a számla kifizetése.

 

6. Miért nem folytatták le azt a belső vizsgálatot, amelyet Dr. Gedei József alpolgármester úr kezdeményezett az állítólagos hiányos teljesítés kifizetése miatt? 

A teljesítés az Önkormányzat részéről szerződésszerű volt, az alapján a szerződés alapján kellett fizetni, amelyet az előző polgármester kötött. A műszaki ellenőr a készültségi fokot leigazolta, a kifizetés visszatartása lett volna szerződésszegő. Tamás Zoltán egy belső hivatali levelet kért ki, amelynek megismerésére a közérdekű adatokról szóló szabályozás alapján, mint döntéselőkészítő munkaanyagra nincs lehetőség.

A teljesítést a műszaki ellenőr leigazolta, a szerződés alapján nem volt lehetőség a vállalkozói díjrészlet kifizetésének megtagadására. Itt is fontos megemlíteni, hogy a vállalkozási szerződés megkötésére 2019.07.02. napján, a vállalkozói díj elzálogosításához történő hozzájárulásra 2019. 10.10. napján került sor. A hibás teljesítés kifizetése ügyét érintően is polgári per van folyamatban az Önkormányzat és az EcoSaving Kft. között, mely minden résztvevőre kötelező érvényűen és kikényszeríthetően dönti majd el a kérdést. Egy belső vizsgálat megindítása és lefolytatása nem eredményezhet jogi úton kikényszeríthető döntést és nem szolgálja a projekt megvalósítását.

 

7. Miért nem kaphatták meg a képviselők, a közpénzen (több mint 1 millió Ft-ért) elkészített szakértői véleményt, amely állítólag a peres eljárás része és nem mindenben támasztja alá a városvezetés elképzelését? 

A folyamatban lévő per alapjául szolgáló szakértői vélemény felfedése veszélyeztette volna a per kimenetelét, ezzel hátrányos helyzetbe hozva az Önkormányzatot. A szakértői véleménynek nem az a célja, hogy a városvezetés vagy bárki más elképzelését alátámassza, hanem hogy elfogulatlanul, szigorúan szakmai szempontok alapján értékeljen olyan szakkérdéseket, melyekhez bíróságnak és a peres feleknek elegendő tudásuk nincsen.

A szakértői vélemény és annak későbbi kiegészítése a bíróság részére a peres iratok között csatolásra került, így az a vonatkozó eljárás során maradéktalanul megismerhető.

 

8. Milyen levelet kaptak az elmúlt hónapokban a pályázatot irányító hatóságtól (büntetés, visszafizetési kötelezettség elrendelése, stb.) a Malom Projekttel kapcsolatban? 

Függetlenül attól, hogy Elnök úr nem jelölte meg pontosan, hogy mely időszakra gondol és pontosan mit takar az „elmúlt hónapok” fogalma, ami nagyban megnehezíti a válaszadást, mivel fontosnak tartom, hogy mind a Tisztelt Városfejlesztési Bizottság tagjai, mind az egyéb érdeklődők teljeskörű és korrekt, mindenre kiterjedő tájékoztatást kapjanak, a kérdés kereteit jelentősen meghaladva, nem csak pár hónap, hanem másfél év, azaz 2020 júliusára visszamenően a következő Önkormányzati beadványokról és Irányító Hatóságtól érkezett „levelekről” tájékoztatom Önöket, valamint arról, hogy mely esetekben vártunk hiába – akár majd egy évet is – az Irányító Hatóság iránymutatására, illetve válaszára a támogatási szerződésmódosítási igény tárgyában.

(Itt kívánom megjegyezni, hogy az Önkormányzat a Malom projekt vonatkozásában eredetileg a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóságával kötött támogatási szerződést 2017-ben, mely hatóság feladatait – jogutódlás következtében – jelenleg már a Pénzügyminisztérium látja el.)

2020.július 14

Az Önkormányzat tájékoztatta az Irányító Hatóságot (IH), hogy az EcoSaving Kft.-vel kötött vállalkozói szerződést egyoldalúan megszüntette (elállás).

2020. október 30.

Mivel az Irányító Hatóság 3 hónap alatt sem reagált a fenti levélre valamint az Önkormányzat által kezdeményezett szerződésmódosításra sem (ezzel megsértve a 272/2014 Kormányrendelet  86. § (3) bekezdését, melyet maga az Önkormányzat ismételten kérte az Irányító Hatóságot, hogy soron kívül hozzon döntést az ügyben.

2021. január 11.

Mivel az Irányító Hatóság továbbra sem válaszolt a fenti megkeresésekre az Önkormányzat a Magyar Államkincstár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóságához, mint Közreműködőszervezethez fordult az Irányító Hatóságnál történő közbejárásért.

2021. június 29.

Majd egy évvel az első megkeresést követően ismételten az Önkormányzat megkereste az Irányító Hatóságot, hogy végre választ kapjon a 2020-ban feltett kérdésekre, de ez is megválaszolatlan maradt.

2021. július 7.

A Pénzügyminisztérium mint Irányító Hatóság arról tájékoztatta az Önkormányzatot, hogy a támogatási szerződéstől történő okot adó körülmények kivizsgálását megkezdte.

2021. július 22.

Az Irányító Hatóság az Önkormányzat által 2020. augusztus 28-án kezdeményezett támogatási szerződésmódosítással kapcsolatban annyi tájékoztatást adott, hogy annak elbírálása „folyamatban van”.

2021. július 28.

Az Irányító Hatóság arról tájékoztatta az Önkormányzatot, hogy a módosítási kérelmet elutasította.

2021. augusztus. 2.

A Közreműködő Szervezet a Malom projektre vonatkozóan pénzügyi felfüggesztésről tájékoztatta az Önkormányzatot.

2021. augusztus 6.

Az Önkormányzat kifogást nyújtott be a szerződésmódosítást elutasító döntés ellen.

2021. szeptember 1.

A Miniszterelnökség RRF Terv Végrehajtásért és Fejlesztéspolitikai Jogi ügyekért Felelős Helyettes Államtitkársága annak ellenére, hogy kifejezetten elismerte, hogy az Irányító Hatóság megszegte a 272/2014. kormányrendelet 86. § (3) bekezdését és nem tartotta be a kérelmek elbírálására irányadó 30 napos határidőt, az Önkormányzat által benyújtott kifogást elutasította.

2021. szeptember 7.

A fent hivatkozottak ellenére az Irányító Hatóság szabálytalansági eljárás megindításáról értesítette az Önkormányzatot.

 

9. Amennyiben a pályázati összeg (800 millió Ft) visszafizetésére kötelezik a várost, honnan kíván pénzt szerezni a visszafizetésre, a büntetésre, a projekt befejezésére és a peres eljárások költségeinek kifizetésére? 

Egyelőre ilyen helyzet nincs. A város vezetésének eltökélt szándéka a projekt megvalósítása. Erre koncentrálunk, minden erőnket erre a célra összpontosítjuk. Sajnos a 2019.07.02. napján megkötött előnytelen szerződés, a vállalkozói díj elzálogosítása a várost nagyon nehéz helyzetbe hozta, amit tovább nehezített az, hogy 2019 novemberét követően a Vállalkozó már a korábbi szerény teljesítményt sem nyújtotta.

 

10. Ön, polgármester, a TRIO TV-ben, a város lakossága előtt tett nyilatkozatát megerősíti-e, hogy erkölcsi és anyagi felelősséget vállal az egyszemélyes döntéseinek következményeiért a Malom beruházással kapcsolatosan? 

Ami rám esik, azt igen. Úgy gondolom azonban, ha a bíróság vagy más hatóság megállapít bármilyen joghátrányt, abból az előző vezetésnek, a szerződést előkészítő és aláíró személyeknek, részt kell vállalni. Megjegyzem, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatot folytat az előkészítés szabálytalanságai miatt (az első tárgyalás egy hete került megtartásra), ez az előkészítő szakasz az előző ciklusban történt és egyéb döntéshozók felelősségét is felvetheti.

Jászberény, 2021. október 4.

 Tisztelettel:

 Budai Lóránt polgármester