Kép, melyet fény-árnyék játék tesz igazán izgalmassá

A Szikra Galériában 2014-ben indult a Hónap műtárgya című rendezvénysorozat, amely a galériatulajdonos Szikra István és B. Jánosi Gyöngyi képzőművész gondolatán, kezdeményezésén alapul. Időről időre egyre nagyobb népszerűségnek örvend az esemény, amelynek rendszerességén a vírushelyzet ejtett némi csorbát, ki kellett hagyni jó pár találkozást, azonban augusztus 4-én, szerdán a sorozat folytatódni tudott, és a művészetbarátok újból találkozhattak a patinás galériában, ahol kedves fogadtatásban részesültek az érkezők Szikra István és felesége Edit asszony jóvoltából.

Az eseményen ezúttal Makay József jászberényi születésű festőművész élettörténetének, munkásságának főbb mozzanatait idézte fel az előadó, Metykó Béla. A hónap műtárgya, festménye Makay József: Zagyvapart a Szövetkezet úti híddal című munkája volt. Amely képet a fény-árnyék játék tesz igazán izgalmassá.

Az előadást Sas Dániel zongoraművész és tanítványa Farkas Márk zongorajátéka vezette be. Hallhatunk Beethoven, Liszt, Brahms műveket.

Majd Metykó Béla szépen felépített előadásából megtudhattuk, hogy a Makay család Erkedről származik. Makay József büszke, de sebezhető ember volt. Furcsa jelenség, aki keveseket engedett magához közel, aki nem ismerte, az félhetett, tarthatott is tőle.

Makay József 1919. augusztus 10-én született Jászberényben. A helyi gimnáziumban rajztanára, Rácz Kálmán volt. Ő figyelt fel rendkívüli tehetségére, és segítette. Makay gyakran bemutatta munkáit Rudnay Gyulának is, jászberényi látogatásai alkalmával. Az ő biztatására járt a Képzőművészeti Főiskolára. Szoros mester-tanítvány kapcsolatot ápoltak. Jászberényben megalakult a „Nagy nyolcak” művészetpártoló társaság, amely hasonló elveken szerveződött, mint az irodalomban a Nyugat. A XX. századi magyar művészet modernizmus elveit valló, rövid életű társaság volt. Legfiatalabb résztvevője Makay volt.

Megtudhattuk azt is, hogy szülővárosában rendezte meg első önálló kiállítását 1947-ben.Tagja volt a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának és a Magyar Képzőművészeti Szövetségnek. Impresszionista festő volt, akit az élet minden területe érdekelt, inspirált: a táj, az emberek, a paraszti életforma, a hétköznapi pillanatok, a növények, az állatok.

Makayban egyszerre ott volt a zsenialitás és a zárkózottság, a művészet iránti szeretet, bárhol, szinte bármilyen eszközzel képes volt alkotni, maradandót hagyni az utókor számára.

Született tehetség volt. Kezdetben rengeteg arcképet, portért festett, majd a tájkép megörökítés is fontos részét jelentette művészetének.

Sok festménye került el az Egyesült Államokba, oltárképet is készített az adácsi templom részére 1954-ben, Madonnát, Assissi Szent Ferencet, Szent Vendelt örökítette meg.

A hatvanas évek elején találja meg sajátos szín és formavilágát. Festékeit maga készíti, tisztán használja és vásznon keveri.

Az előadó hozott egykori újságcikkeket, amelyekben Makay szerepelt, illetve az ő munkássága, kiállításai. 2004-ben egy monográfia is megjelent Makay Józsefről.

Sokan úgy vélekedtek róla, hogy egy fantasztikus tehetségű művész volt, aki eltékozolta az életét. Ha Párizsban születik, ma már regényekben olvashatnánk élettörténetét. Képtelen volt megalázkodni, betörni, konszolidálódni, a festészet számára az életet jelentette. Nála általános volt, hogy még meg sem száradt vásznain a festék, nyomban egy barát, ismerős vagy alkalmi gyűjtő vitte, vihette magával.

Hatvanéves korában hunyt el. Úgy emlékeznek rá, hogy vérbeli festő volt, érzékeny, büszke könnyen sebezhető.

 

 

Buschmann Éva

Buschmann Éva

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?