Könyvtárossá vált óvodások a Központi Óvodában

Sok minden megváltozott 2020-ban. Elzártuk az óvodásainkat a külső benyomások szerzésétől, a tapasztalatok felhalmozásától, a sétától, az óvodán kívüli élményektől. Ennek mindenki ismeri az okát. A világon bárhol olvasnák ezeket a sorokat, nem furcsállanák a benne leírtakat. Azonban van egy fogódzkodónk – az a tapasztalati tőke, amivel már csoportjaink rendelkeznek. Fülükben van a folyó hömpölygésének hangja, a kiserdő fáinak zúgása, amit meg-megtör az állatkerti oroszlán bőgése. Orrukban van a könyvtár illata, az ott szerzett élmények érzését felemlegetjük.

És most bent vagyunk, képeket nézegetünk, nosztalgiázunk, fontoskodva nyúlunk a digitális eszközökért, hogy mégis megnézzünk, meghallgassunk ezt-azt, ami épp a témánkhoz, vagy az aktuális kérdésekhez illik.

Ebben a belterjes időszakban született egy ötlet Budapesten egy kis óvodában, hogy játsszunk „könyvtárosat”, de igazából. Jó, játsszunk mi is. Óvodánk drámajáték területén is mindig kapható egy jó ötlet megvalósítására, hiszen része a gyakorlatunknak. Létrehoztunk egy fiktív világot (könyvtárat), melyben szakértőként (könyvtárosként) alapítottunk egy „céget” melyet működtetünk. A működtetés folyamán kliensek (olvasók, könyvtárvezetők) megbízásait teljesítettük és rengeteget tanultunk. Ez a folyamat nem egy játékidőre szólt, hanem egy hosszabb időszakra, mely során a játékosok maguk építik ki saját rendszerüket, amit működtetnek, fejlesztenek, szabályoznak. Gondoltuk, 2-3 hétig érdekes lesz számukra. – Tévedtünk.

Igen kérem szépen! Az óvodások működtetnek egy kölcsönzési folyamatot. Varázslat, öröm, elhivatottság. Eleinte csak otthonról és csoportszobákból begyűjtött könyveket címkézték. Padlásról hozott polcokkal rendezték be a nekik szánt teret. Kölcsönöztek, fotózták a kivitt könyveket, majd törölték a visszakerüléskor. Számon tartották a késedelmeket, ismerték a polcokat. Ma már tudják mi a különbség a folytatásos mesék, mesegyűjtemények, gyermeklírák, érzékenyítő könyvek, természettudományos könyvek, felnőtteknek, gyermekeknek szánt olvasmányok között. Ügyesen ajánlanak könyveket a 3 éveseknek és a kutató, iskolába készülőknek.

Lehet ezt a folyamatot megkoronázni? Igen lehet. Szülői kezdeményezésre a 220volt Webáruház ismét a gyermekek mögé állt. 500.000 forintnyi új könyvvel támogatta meg a „játékot”. További szülők adójuk 1%-ából új polcokkal tették tágassá, esztétikussá, a gyermekek által elnevezett Hét titok csodálatos könyvtárát. Könyveink száma meghaladja a 200 példányt.

Kapcsolatba állnak a Városi Könyvtárral. Online konferenciát szerveztek a budapesti testvér „játék” könyvtárral, az igazi felnőtt könyvtárral.  És nem részleteztem a munkaszerződés ceremóniáját, egy díjátadó ünnepséget, a munkarendet, a könyvtári szabályok létrehozását, a takarítás, fertőtlenítés szabályozását, a hangulatos meetingeket…

Mit látok ebből én, mint pedagógus? Egy komplex nevelési folyamatot, melynek egyik eredménye, hogy sikerült visszakanyarítani az ifjú nemzedéket a könyvek felé úgy, hogy közben a digitális eszközöket arra használják, amire valók, segítik velük saját munkájukat.

Kunné Darók Anikó