Gondolatok advent idején

Rövidesen felgyullad advent negyedik vasárnapján a szeretet gyertyája. Jelzi karácsony közeledtét, mint ahogy a napkeleti bölcseket vezérlő betlehemi csillag ragyogása jelezte egy új élet kezdetét, Jézus születését. A születés és a szeretet ünnepére készülünk.

A születésnap az élet ünnepe. Ilyenkor köszönetet mondunk mindazoknak, akiknek az életünket köszönhetjük és örömmel gondolhatunk arra, hogy mennyi mindent kaptunk az élettől. De miért fontos a szeretet és miért ünnepeljük?

Egy olyan világban élünk, amely tele van bizonytalansággal és reménnyel. Kitágul számunkra a világ, hisz pillanatok alatt tudhatunk meg vagy láthatunk tőlünk távoli helyekről, emberekről információkat. Bármikor kapcsolatba léphetünk ismerőseinkkel, rokonainkkal szinte bárhol vannak a világban. Eközben soha nem tapasztalt sebességgel változik a környezetünk. Hétköznapi életünket gyökeresen átformálta a megjelenő világjárvány. A gazdaságban érzékelhető, hogy egyre inkább globális mozgások, összefüggések határozzák meg a működését. Sokkal több kérdőjel van bennünk, mint stabil pont.

Hogyan hat majd az emberre az egyre szélesebb körben jelenlévő és az életünkbe észrevétlenül belopakodó mesterséges intelligencia? Hová vezet és milyen hatásai lesznek a folyamatosan elkövetett környezetszennyezésnek? Teszünk-e eleget a fenntarthatóságért? Mi lesz a világ szegényeinek sorsa? Tudnak-e, akarnak-e segíteni rajtuk a náluk jobb körülmények között élők? Létre lehet-e hozni egy egységes humán kultúrát, amely az emberi életet, az emberi értékeket, a kölcsönös tiszteletet és megbecsülést tekinti mindenek alapjául, szemben az ideológiai nézetkülönbségek és korábban elkövetett bűnök által táplált viszályok helyébe? Meddig lesz velünk a világjárvány? Mindezek közepette hogyan tudjuk megoldani a saját hétköznapi gondjainkat, hogy legyen munkánk, boldoguljon a családunk és gondoskodjunk az utódaink számára a jövőjükről?

Reménykedünk! Reméljük, hogy a tudósok megtalálják a helyes megoldásokat, a döntéshozók mindannyiunk számára jól döntenek, mi pedig valamennyien helyesen fogunk együtt cselekedni az emberi értékek, a kölcsönös tisztelet jegyében az unokáink érdekében!

A remény a cselekvés hajtóereje. Amikor cselekszünk abban reménykedünk, hogy elérjük a célt, amit magunk elé tűztünk. Azért cselekszünk, hogy a gyermekeink számára teremtsünk egy élhető világot, reménykedünk, hogy megtalálják boldogulásukat és boldogságukat. Tesszük a dolgunkat, hogy megőrizzük egészségünket – még ha ez ma szokatlanul nehéz is, hogy gondoskodjunk a családunkról, legyenek szép karácsonyi ajándékok és jövőre is legyen munkánk. Reménykedünk egy kiegyensúlyozott, sikeres új esztendőben. Jól szeretnénk érezni magunkat ott ahol élünk, mert szeretjük azokat, akik körbevesznek minket. Szeretjük a családunkat, a kollégáinkat, a barátainkat, a szomszédjainkat. Értük cselekszünk.

Szeretet nélkül nincs remény és remény nélkül soha nem érhetünk célt. A szeretet a remény éltető ereje. Csak az tud igazán reménykedni, aki tud szeretni! Nagyon sok szeretetre van ma mindenkinek szüksége, hogy tudjunk reménykedni és helyesen cselekedni! Szeretetteljes, boldog ünnepeket és új évet kívánok!

Dr. Rédei István

Latest posts by Munkatársunk (see all)

Munkatársunk

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?