Emlékezés az 1956-os forradalomra és szabadságharcra

2020-12-02 Munkatársunk 0 Comments 1956, emlékezés, forradalom, Szűcs Kálmán

Ünnepre készült Budapest, a vidék lakossága. A forradalom és szabadságharc 64 évvel ezelőtt történt, a történelemben hosszú idő, egy emberöltőnek számít, de hosszú idő volt addig is, mikor a magyar nép azt mondta, hogy elég volt! Elég volt a zsarnokságból, az elnyomó rendszerből, és szembe szálltak a túlerővel.

A forradalom Budapesten kezdődött, majd a vidéki városokba is begyűrűzött. Itt a Jászságba, Jászberénybe is. Mi volt a forradalom előzménye? Az egypárti diktatúra, a kegyetlen megszorítások a munkásságnál, a parasztságnál, az értelmiségieknél, de legjobban a Jászságban a földművesek beszolgáltatására terjedt ki.

Az 50-es években nem voltak tekintettel, a cséplőgéptől még a vetőmagot is be kellett szállítani. Ezek után nagy volt az elkeseredés. Budapesten október 23-án kitört a forradalom, mint Petőfi versében „föltámadott a tenger, a népek tengere.” A forradalmi követelések gyorsan terjedtek vidékre és a forradalmi ifjúsági vezetők követeléssel léptek föl. „A forradalom nevében követeljük” – ebben a legfontosabbak így szóltak:

Az összes szovjet csapatok azonnali kivonulását hazánkból.
A Varsói szerződés azonnali felmondását és semlegesítését.
Szabad választásokat, amelyet minden demokrata pártol.
Teljes vélemény, szólás – sajtó – és vallásszabadságot, gyülekezési és egyesülési jogot.
A beszolgáltatási rendszer eltörlését, az egyénileg gazdálkodó parasztok támogatását.
Igazi szabadság, függetlenség alapján épülő demokratikus Magyarországot.

Megalakultak a forradalmi munkástanácsok, megkezdték a nemzetőrség megszervezését, a Forradalmi Ifjúsági Szövetséget. Itt Jászberényben az Aprítógépgyárban megszervezték a Szovjet emlékmű ledöntését Cigány István vezetésével. A Munkástanács elnökének ezt sikerült is elvégezni gépjármű-vontatóval.

Ezt követve Budapesten óriási tömeg harcolt kis kézi gépfegyverekkel, majd harckocsik és tankok vezetésével és azt kiabálták, hogy ruszkik haza, Nagy Imrét a kormányba. Itt Jászberényben is fegyveres harccá fajultak az események. A fegyvereket a jászberényi laktanyából kapták. A fegyveres harcnak halálos áldozatai is lettek, majd illegálisan az oroszok csapata erősítést kért.

November 4-én a Nagytemplom tornyát gyújtólövedékekkel belőtték az oroszok. A forradalmat és szabadságharcot a túlerő vérbe fojtotta. Akik a forradalomban részt vettek, Nagy Imre minisztert, Maléter Pál honvédelmi minisztert és társait halálra ítélték. Jászberényben a forradalom a halálozási adatok szerint hat személy, többen lőtt sebekkel maradtak távol, majd azokat, akik a forradalmat irányították 2-6 évi börtönre ítélték.

Egy szovjet tisztet, aki a lövöldözéskor a lakosság mellé állt a hadbíróság halálra ítélte, neve mai napig ismeretlen. Ilyen nagy árat fizettünk mi a szabadságért és a függetlenségért. Ezt követve a szabadság lángja tovább pislákolt, majd 1989-ben vissza nyertük szabadságunkat a rendszerváltással.

1956-os alapító tagja 30 éve, id. Szűcs Kálmán, Jászberény