Tájvédelem a Hajtán
A Hajta-mocsár területén a Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a Tápió mente komplex élőhelyvédelmi infrastruktúra fejlesztése című Európai Uniós pályázat keretében vizes élőhelyek rehabilitációját végzi el.
A mintegy egy évtizeddel ezelőtt indult tájvédelmi beruházás lassan a végéhez ér. A már elkészült változásokat, a folyamatban lévő építkezést Németh András, a nemzeti park munkatársa mutatta be szerdán az érdeklődőknek. A terület bejárása valódi kuriózumnak számított, hiszen ilyen állapotban csak most látható a Hajta.
A munkagépek utat vágtak az addig járhatatlan nádtengerbe, ami így feltárta titkait a kíváncsi emberek előtt is. A zsombékok kicsi szigetein, a letaposott gyékény ruganyos szőnyegein átkelve a Hajta szívében egy alakuló vízi világ képe tárult elénk.
A projekt keretében olyan területekre juttatják vissza a vizet, ahonnan már fél évszázada elvezettük. A beruházás egyik leglátványosabb eleme a rendszeresen kiszáradó mocsárban létrehozott összetett tókarendszer, melyben a párhuzamosan megépülő vízkormányzó műtárgynak köszönhetően a jövőben mindig marad víz. A mini tavacskákat csatornákkal kötik össze. A vízi út megkönnyíti az ott élő állatok mozgását, a kialakított szigetek, magaslatok költésre, pihenőre lesznek alkalmasak. A terület a vízi élőlényeken kívül a madaraknak, a kétéltűeknek és a növényvilágnak is kedvez. Nád, gyékényes, sásos, kákás, esetleg rencével és egyéb úszó növényekkel borított kisebb foltok is kialakulnak. A térségben a mocsári élőhelyből egy lápos átmenet is elképzelhető, ami igazán különleges lesz a térségben.
A pályázat keretében egy új madármegfigyelő torony is létesül, amelyről a nagyközönség számára is megfigyelhető lesz a beavatkozás nyomán visszatérő és remény szerint változatosabbá váló élővilág. A területen egy új zsiliprendszer épül, a már meglévő mellett. Az új műtárgy a Hajta patak vizét engedi be a területre, a régi pedig a kiengedést szabályozza.
A táj rehabilitációjának köszönhetően szabályozhatóvá válik a víz megtartása a területen, valamint több hektáros nyílt vizű élőhelyek alakulnak ki. A beruházás nyomán javul a térség mikroklímája, aminek következtében a terület szomszédságában található mezőgazdasági területeken a gazdálkodók kevésbé lesznek kiszolgáltatva az éghajlatváltozás negatív hatásainak, a gyakori aszálynak. A vízhez kötődő élőlények, madarak – bíbic, kócsag (amelynek nyomait máris láthattuk a talajban), bakcsó, bölömbika – lápi szitakötő, a régi időkből visszatérő réti csík, az elevenszülő gyík, mocsári teknős, sőt még a vidra is élőhelyet találhat térségünkben. Hosszabb távú tervek között szerepel az Öreg-Hajta patak visszaduzzasztása, ami egyedülálló kanyargós alföldi kisvízfolyást hozna létre mintegy 15 km hosszúságban.
A rehabilitált területen tilos a horgászat, és minden egyéb olyan tevékenység, amely az élővilág zavarásával jár. A tájvédelmi terület vezető nélkül nem látogatható. Mivel a beruházás nyomai néhány hónap alatt jórészt eltűnnek, így korlátozott számban szerveznek vezetett kirándulásokat a nemzeti park munkatársai.
a BerényCafé újságírója.
