A város vezetése közös felelősség!

Egy meglehetősen harcos nyarat hagytunk hátra a város életében. A természet elcsendesedik a következő negyedévben, talán Jászberény közélete is békésebbé válik. Többek között erről is beszélgettünk Budai Lóránt polgármesterrel október elején.

A város lapjában meglehetősen régen jelent meg interjú a polgármesterrel – hozzáteszem, mással is. Ennek egyik oka a helyhiány, hiszen két hét alatt rengeteg esemény történik, sok “kötelező anyag” is helyet kér. Van esély arra, hogy a városlakók kérésének helyt adva visszatérjen heti rendszerességgel a Jászkürt Újság?

Az újságot semmiképpen sem akartuk megszüntetni, de az anyagi keretek szűkössége miatt kénytelenek voltunk ritkítani a megjelenést. Mindemellett úgy gondoltuk, hogy amint a lehetőségek megengedik, ismét visszaállítjuk a heti megjelenést. Erre jelentkezik igény a városlakók részéről is a visszajelzések alapján. A téma előttünk van, amelynek megoldási lehetőségeiről mostanában tárgyalunk a lapkiadásért felelős Horgosi Zsolt vezérigazgatóval.

A múlt heti közmeghallgatáson többen felvetették a képviselők közötti háborúskodást, a konszenzus hiányát. A Fidesz-frakció részéről elhangzott, hogy hajlanak az egyességre. Mit mond a városvezetés ebben a témában?

Az éremnek két oldala van. Lehet engem, vagy bennünket szubjektivitással vádolni, de azt gondolom, hogy az egyeztetés nem a mi oldalunkról hiányzik. Az elmúlt időszakban elmondtam, hogy nagyon sok témában, több alkalommal is hívtam a képviselőket egyeztetni, amire vagy eljöttek, vagy nem. Pócs János képviselő urat is legalább tíz alkalommal invitáltam, amiből mindössze egyszer-kétszer jelent meg. Hozzáteszem, biztos, hogy van ebben nekem is restanciám. Legutóbb a közmeghallgatás világított rá, hogy el kell gondolkodnom arról, mi is ebben a szerepem. Nem szeretném áttolni a felelősséget a másik oldalra, ez közös felelősség, még, ha az arányok nem is egyeznek.

És mi az érem másik oldala?

Az, ami már többször elhangzott, többek között utoljára Nagy András közvetítésével, aki az elmúlt testületi ülés szavazásával példázta az együttműködést. Ezek az előterjesztések nagyrészt technikai jellegű döntések voltak. Ilyen kérdésekről az elmúlt években is egyöntetűen szavaztunk. Azt gondolom, a költségvetés tárgyalásának alakulása volt az egyetlen fajsúlyos kérdés, amelyben lehetett volna vita.

Végül ebben sem volt…

Igen és én ezt nagy megelégedéssel fogadtam. Ez egy nagyon jó visszajelzés, hogy nem volt érdemi ellenvetés.

A városvezetés részéről a pozitív attitűdváltás a konszenzus terén esetleg azt is jelentheti, hogy a legközelebbi avatóünnepségre már meghívják a másik oldal képviselőit is?

Az átadókra egyáltalán nem hívtam képviselőket egyik oldalról sem. Ezek az átadók a lakosságnak szóltak, nem a képviselőknek. A város lakóit akartuk értesíteni arról, hogy mostantól hivatalosan is használhatják ezeket a területeket. Hozzáteszem, azért emlékezzünk vissza a kampányidőszakra a beruházásokkal kapcsolatban! Ezeket az építkezéseket úgy kezdte el a Fidesz-frakció, hogy nem volt hozzájuk fedezet. Ezek pénzügyi fedezetét, valamint a sok sebből vérző tervezési és kivitelezési problémákat nekünk kellett kiegyengetni és megvalósítani. Természetesen nem vitatom el a kezdeti lépések fontosságát és az ebben való szerepét a frakciónak, de ezek az átadók nem a politikáról szólnak, hanem a városlakókról.

Ha már szóba kerültek átvitt értelemben a sebek, a városközpont legnagyobb sebe a Malom, egy sebtapasszal elfedett pedig a piac ügye. Mikorra várható gyógyulás és mi rájuk a recept?

A szomorú az, hogy szinte minden beruházásunknál vannak ilyen sebek. Egy részét már kommunikáltuk a lakosság felé és vannak olyanok, amelyeket még nem. A piac kapcsán egyfajta jogi vita elindult, amellyel egyébként maga a kivitelező is egyetért, hiszen számára is fontos, ki a felelős a pótmunkáért. A Malom ügye valóban egy mélyebb és fájóbb seb és komolyabb történet. Jelenleg is ez ügyben tárgyalunk és minden lehetőséget megragadunk, hogy ez a beruházás tovább folytatódjon. Akár jogilag, akár egyezséggel próbálunk előbbre lépni, odajutni, hogy – akár a jelenlegi vállalkozóval, akár másikkal – a rendezvényközpont megépüljön.

Október 1-én egy kellemesebb témában volt lehetősége tárgyalni az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövetével. Őexcellenciája kérdésünkre elmondta, hogy szorosabbra próbálja fűzni Yazd és Jászberény gazdasági kapcsolatait. Esetleg már szóba is került önök között a téma?

Nagy örömömre szolgált előbb a teheráni nagykövet látogatása, most pedig a budapesti nagykövet vizitje. Mindkét attasé rendkívül jól érezte magát Jászberényben. Mindketten úgy érkeztek, hogy sietniük kell, majd végül mégis sokáig maradtak… Ez nagyon jó, mert számomra is fontos a testvérvárosi kapcsolatok erősítése. A Yazdban rejlő potenciált mindenképpen figyelembe kell vennünk és most már a kulturális kapcsolatokon túl a gazdaság terén is el kell indulnunk. Abban maradtunk, hogy egy hónapon belül összehozunk egy videokonferenciát a yazdi polgármesterrel. Vannak ötletek mindkettőnk fejében ezeket kell összehangolnunk úgy, hogy profitálni tudjunk belőle.

A nagykövet elmondta, hogy Iránban nehezen küzdenek a vírussal. Városunkban hogyan tudunk szörfözni a második hullám akadályain? Újraindul a tavaszi gyűjtés a számlára?

A számlát egyelőre nem nyitjuk újra. Az előző testületi ülésen hárommillió forintot elkülönítettünk erre a célra. Ebből gazdálkodunk, az intézmények számára ebből veszünk tisztítószereket, maszkot, kesztyűt. Tavasszal sok olyan eszközt beszereztünk, amit most is tudunk használni. Az pontosan látszik, hogy sajnos sokkal több embert és intézményt érint a járványnak ez az időszaka. A hivatalos adatokat mindazonáltal továbbra sem kapom meg, hiába kértem. Az intézményvezetők folyamatosan jeleznek, ahogy például legutóbb a Szent Ferenc Egyesített Szociális Intézményből, ahol jelenleg kilencen vannak karanténban a dolgozók közül, így két ellátásunk szünetel. Több intézményünk is érintett a koronavírust illetően. Sajnos azt kell mondanom, hogy ismét teljesen magunkra hagytak bennünket, tehát nem kapunk iránymutatást. Szerencsére az intézményvezetőink nagyon határozottak és a helyzet magaslatán állnak. Saját hatáskörben meghozott intézkedéseikkel tudják, mit kell tenniük. Bízom benne, hogy nagyobb gond nélkül, minél hamarabb túljutunk ezen a helyzeten!