Isten éltessen Magyarország!

A korlátozások miatt idén csendesebben ünnepeltük Magyarország születésnapját hazánkban, így városunkban is. Államalapító Szent István király napján szentmisével vette kezdetét a városi ünnepség, amely a Szentháromság téren műsorral folytatódott.

Délelőtt kilenc órakor kondultak meg a Főtemplom ünnepi misére hívó harangjai. Szántó József főapát köszöntötte a megjelenteket. Márk evangéliumából merített homíliájában a sziklára épített ház példázata és a hittel megerősített haza, a hívő család szilárd ereje között vont párhuzamot. Honalapítónk ünnepén a magyarok szíve hevesebben dobog.

Napjaink profán gondjai mulandóak, eltörpülnek az isteni kegyelem nagysága előtt. Ebből a kegyből fakadóan élhet még megfogyva bár, de törve nem nemzetünk Európa közepén. Mai életünk alapjait István rakta le több mint ezer évvel ezelőtt, amikor felismerte, hogy csakis a kereszténység elfogadásával maradhatunk meg nemzetként ezen a földön.

Országunkat a Szűzanya kezébe ajánlotta, akinek segítségéért ma is imádkozunk. Isten igazságának alapja létünknek és jövőnknek. Az isteni értékrend a személyben, a családban, a közösségben épít, ez által alapozza meg a haza szilárdságát – fejtette ki prédikációjában az apát.

A szertartást követően a nemzeti és városi lobogók mellett a Szentháromság téren folytatódott az ünnepség. A műsor nyitó momentumában a 298. számú Lehel Vezér Cserkészcsapat felvonultatta történelmi zászlók kíséretével Bolla János emeritus jászkapitány nyújtotta át a Lehel kürtöt jelképes megőrzésre Budai Lóránt polgármesternek.

A következőkben Turi Melinda énekművész Balogh József zongoraművész zenei kíséretének közreműködésével közösen elénekeltük a Himnuszt, majd Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató asszony mondott ünnepi beszédet.

A szónok István korát idézte meg beszédében. Hangsúlyozta azt az uralkodói logikát, amely felismerte mi a helyes útja nemzetünk megőrzésének az új hazában. Első királyunk erős kézzel összetartotta a sok nyelvű lakosságot, letelepítette a vándorélethez szokott nemzetet, megreformálta az irányítási rendszert és nem utolsó sorban jó példával elöl járva felvetette a nyugati kereszténységet, amely akkor a megmaradás záloga volt itt, Európa közepén.

A pápától kért korona függetlenséget, ugyanakkor védelmet biztosított az új királynak, aki negyven éven át vasmarokkal irányította az európai normák felé nemzetét. István érdemeit elismerve az egyház 1083-ban szentté avatta államalapító királyunkat. Szellemisége és emléke mind a mai napig és és vezérli nemzetünket.

A beszéd fonala a jászok letelepedésére, magyarságba való belesimulásába kötött át. Az államalapítást követő 239. esztendőben érkeztek erre a földre a jászok, akik szintén felvették a kereszténységet, a magyar nyelvet, lassan teljesen asszimilálódtak a nemzet testébe. A jászok táplálkozásának alapját is a hús és a kenyér adta- mesélte dr. Bathó Edit. A búzakenyeret szinte szentként tisztelték eleink. Elkészítése fáradságos munkával járt. Megszegésekor keresztet rajzoltak rá, s az utolsó morzsáig elfogyasztották. Az árokszállási kenyér nagyszerűségéről még Bél Mátyás krónikái is megemlékeznek.

Az új kenyeret, a magyar ember legszentebb táplálékát, Szent István ünnepén szokás köszönteni. Ez alkalomból Szántó József címzetes apát szentelte meg és mondott imát, majd nagytiszteletű Mező István református lelkész igei áldással köszöntötte a nemzeti szalaggal átkötött cipókat. A közönség között a Jászsági Hagyományőrző Egylet tagjai kínálták kóstolásra az új kenyeret.

Az ünnepség fényét Turi Melinda és Balogh József zenei előadása, a Jászság Népi Együttes kalotaszegi táncai, valamit Béres Luca, a Palotásy János Zeneiskola tanulójának éneke emelte.