Egy világlátott, huszadik századi nő rajzai

A 25 éves jubileumát ünneplő Hamza Gyűjtemény és a Jász Múzeum szervezésében nyílt Hamza Lehel Mária divattervező, iparművész, újságíró rajzaiból kiállítás augusztus elején. A színpompás képekből álló tárlatot Molnár Madarász Melinda „Meyke” divattervező ajánlotta a megjelentek figyelmébe és osztott meg szórakoztató anekdotákat a polihisztor alkotóról.

A Jász Múzeum udvarán megjelent népes közönséget Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató köszöntötte, aki örömét fejezte ki a járványhelyzet óta megvalósuló programokat övező nagy érdeklődés tekintetében.

„A Hamza Múzeum munkatársaival közösen rendeztük meg ezt a kiállítást, melynek jó alkalmat szolgáltatott az intézmény jubileuma, ugyanis huszonöt éve működik a múzeumot fenntartó alapítvány. Olyan divatrajz kollekciót tekinthetünk meg ma, amit már nagyon régen, harminc éve nem láthatott a közönség.” – fogalmazott Hortiné dr. Bathó Edit, majd Farkas Edit szakmai rendezőnek nyújtott át az évforduló alkalmából egy ünnepi virágcsokrot.

A Hamza Múzeum és Jász Galéria igazgatója, Farkas Edit stílszerűen öt nyelven köszöntötte a hallgatóságot, hiszen maga Hamza Lehel Mária anyanyelvén kívül még az angol, a francia, az olasz és a portugál nyelveknek is kiváló művelője volt.

„Az 1920-as években Londonban, majd Párizsban a 40-es években, ezt követően élete alkonyán pedig Olaszországban valamint a Portugál anyanyelvű Brazíliában élve millió hatás érte, ami a divatrajzain is megmutatkozik. Az olasz és francia újdonságok, de a brazil tropikanizmus is nyomon követhető a tervein. A divatrajzokat, kiegészítőket és enteriőröket a Dél-Amerikai Magyar Újságban megjelent cikkeivel is színesítettük kicsit, melyek néha fanyar humorral mutatják be a hétköznapokat, a divat újdonságait és hogy mi érdekesség történt a nagyvilágban.” – mutatta be néhány szóban a tárlatot Farkas Edit, majd köszönetet mondott a munkatársak, önkéntesek, ügyes kezű varrónők önzetlen munkájáért.

A folytatásban zenében is megidéztük a szóban forgó korszakokat, Vas Mária énekes és Balogh József Karády Katalin, Mikes Éva és Hollós Ilona slágerekkel repítette vissza a század előtti időkbe a jelenlévőket. Még a művészek a dallamok segítségével, Molnár Madarász Melinda ismert divattervező asszony stílustörténeti visszatekintővel elevenítette fel Hamza Lehel Mária irigylésre méltó, kalandos, alkotásban gazdag, hosszú életét.

Mária 1906-ban született Budapesten, titulusai között megfért egymás mellett a feleség, a divattervező, a divatgrafika rajzoló, a festő, a meseillusztrátor, a jelmez és díszlettervező, az iparművész, a szerkesztő, a rovatvezető, az újságíró, a nyelvzseni és végül a Hamza Múzeum alapítója. Művészcsaládban nőtt fel, édesapja Lehel Ferenc híres festőművész, esztéta, művészeti író, édesanyja Lehel Mária pedig szintén tehetséges posztimpresszionista festőművész volt. Egészen fiatalon, mindössze tizennyolc évesen költözött családjával együtt a divat fővárosába, Párizsba, mely döntés alapjaiban határozta meg a jövőjét.

Amellett, hogy divattervezést tanult és első rajzai a francia újságokban is megjelentek, itt ismerkedett meg későbbi férjével, a kezdetben festészettel majd filmrendezéssel foglalkozó Hamza Dezső Ákossal, akivel már házasként tértek haza Magyarországra 1934-35-ben.

Neves filmrendezőnek számító férje mellett – aki olyan híres fekete-fehér művekhez adta a nevét, mint az Egy szoknya, egy nadrág, a Gyurkovics fiúk vagy a Szíriusz – Mária díszlet – és kosztümterveket készített a mozgóképekhez, miközben írásai megjelentek az Új idők, az Otthonunk és a Star című magazinokban.

A háború után 1946-ban férje megbízást kapott, hogy tanulmányozza a televíziózást külföldön, először Párizsban majd Olaszországban, később Brazíliában telepedtek le. 1953-ban utaztak a brazíliai São Paulóba, ahol harminchat éven át tartózkodtak. Hamza Lehel Mária divattervezőként több nagy újságnak is készített terveket, továbbá újságíróként kapcsolatban állt a legnevesebb divatcégekkel – Coco Chanel, Pierre Cardin, Nina Ricci -, melyek bemutatóin rendszeresen részt vett az 50-es, 60-as években, s melyek kreációit adaptálva, aktualizálva és továbbfejlesztve tervezte meg saját modelljeit.

A SEARS áruházlánc egyik bevásárlójaként számos divatbemutatót szervezett, továbbá saját rovatot vezetett az Újságírói Szindikátus tagjaként “Női szemmel” címmel a Dél-amerikai Magyar Újság -ban, amiért 1967-ben emlékéremmel tüntették ki. Több évtizedes munkásságot követően a Hamza–házaspár 1989-ben települt vissza Magyarországra, Jászberénybe.

Hamza Lehel Mária biográfiája mellett Meyke az egyes korszakokra jellemző divattörténeti érdekességekből, stílusjegyekből is szemezgetett beszédében. Tájékozódtunk a felgyorsult világ diktálta trendekről, a Coco Chanel által megteremtett új ideálról, az átalakuló női szerepek teremtette forradalmasító ruhadarabokról, így például a térdet szabadon hagyó, egyenes szabású, rövid borítékruháról. „Egykori viselettörténeti tanárom F. Dózsa Katalin mesélte, hogy azért hívták így ezt a kevés alapanyagot igénylő ruhát broítékruhának, mert a hölgynek a szerelmi légyott után borítékban is el lehetett küldeni” – osztott meg szórakoztató részleteket a divattervező.

A változásokkal teli harmincas évektől, a platinaszőke filmcsillagok, a megbotránkoztató miniszoknyák, majd a második világháború okozta áruhiányból kifejlődő praktikus, megfizethető viseletek után Dior magas szabászatú, egy tucat méter anyagot is kívánó kreációit, a 70-80-as évek eklektikus irányzatait vettük górcső alá.

A kiállításon Hamza Lehel Mária divatrajzai tematikusan kerültek kihelyezésre. A 20. század strandviseletéből, menyasszonyi és koktélruháiból, nagyestélyikből, hétköznapi viseletekből, őszi-téli ruhákból és a karácsonyi, szilveszteri karneválviseletekből láthatunk 53 tablót továbbá 69 rajzot számos kiegészítővel, a hagyatékban fennmaradt tárgyakkal.

A biztos vonalvezetésű, de mégis könnyed tus, akvarell – és temperarajzok egy szerény, jó humorú, határozott, de nagy műveltségű, világot látott huszadik századi nő képét festik elénk, kinek mozgalmas, nem mindennapi életébe merülhetünk alá a 2021. február végéig látható időszaki kiállítás megtekintésével.

 

 

 

 

Kazsimér Nóra

Kazsimér Nóra

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?