A burgonya betegségeiről

2020-06-25 Munkatársunk 0 Comments betegség, burgonya, élelmezés, növény, vírus

Ismeretes, hogy a burgonya milyen fontos szerepet tölt be a népélelmezésben. Az már kevésbé, hogy a növények között a legtöbb fajta vírus is károsítja. Ilyen esős csapadékos időjárásban napok alatt elpusztítja a levélzetet és maga a gumó is fertőződhet, ami a tárolás alatt okoz problémákat.

Ehhez még egy új baktérium betegség jelent meg az országban 2000. május végén, éppen Jászberényben, ahol 25% gumó rothadt el még a betakarítás előtt. Ez a betegség még az 1900-as évek elején pusztított Hollandiában, ahonnan hazánk is vásárolja a vetőmag döntő többségét.

A betegség tünetei: A növény csúcsi levelei hervadnak, de nem az egész bokor, az csak később fertőződik meg. A levelek alulról fölfelé száradnak, a szár elbarnul, elfekszik. A tünetek foltokban és főleg mély fekvésű helyeken jelentkeznek, a gumók pedig kettévágva barna gyűrősek és elszíneződöttek. Ezeken a gumókon aztán más kórokozók is gyors rothadást okoznak.

A burgonya baktériumos rothadása aztán zárlati károsító listára került, mert ellene nincs megfelelő kémiai védekezés. A fertőzött táblákban tilos burgonya, paradicsom, paprika termesztése négy évig, de gazdanövénye a tojásgyümölcs, petrezselyem és a sárgarépa is. A betegség terjedése és megakadályozása érdekében a fertőzött területre ilyen esetekben zárlatot rendel el a növényegészségügyi hatóság. A teljes termést meg kell semmisíteni, a fertőzött területen pedig négy évig tilos burgonya, paradicsom és gazdanövények termesztése. Itt lehet az első három évben a földet vetetlenül hagyni vagy gabonaféléket kell termelni.

Ha a termelő észleli a burgonyában, paradicsomban vagy paprikában a betegség tüneteit, köteles azt bejelenteni a növényegészségügyi hatóságoknak és az intézkedéseket be kell tartani. Amit a termelő saját érdekében megtehet, hogy ellenőrzött, fémzárolt vetőmagot vessen el.

Szegedi Szilveszter
növényvédelmi szakmérnök