A házaló kereskedelemről

Néhány héttel ezelőtt házaló kereskedők jelentek meg városunk több pontján. Az árusok tevékenysége több tisztázandó kérdést felvet. Ezzel kapcsolatban kerestük meg Szöllősi Szilviát, a közterület-felügyelet vezetőjét, adjon tájékoztatást a városlakók számára, a törvény értelmében ki, milyen esetben folytathat üzleten kívüli kereskedelmi tevékenységet a városban.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény így határozza meg az üzleten kívüli (házaló) kereskedelmet: „a kereskedő vagy a nevében, illetve javára eljáró személy által a termék forgalmazása céljából a vásárlónak – annak kifejezett kérése nélkül – a lakásán, munkahelyén vagy más tartózkodási helyén való felkeresésével vagy az e célból szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kereskedelmi tevékenység”.

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet adja a jegyző jogkörébe, mely kereskedelmi formák esetében veheti nyilvántartásba a kereskedőket.

Üzleten kívüli kereskedelem esetében a kereskedő székhelye szerinti jegyző veszi nyilvántartásba, melyről igazolást állít ki. Az igazolás tartalmazza a működési területét is, ami lehet egy adott település, egy megye, több megye, de akár országos megjelölés is. Ezt a kereskedő maga dönti el, tehát amennyiben rendelkezik igazolással, amin Jászberény is szerepel (akár mint Jász-Nagykun-Szolnok Megye, vagy akár Magyarország területe), a kereskedelmi tevékenységét megtiltani nem lehet. A jegyzőnek más jegyzőket ezekről a kereskedőkről tájékoztatnia nem kell, ami azt jelenti, hogy nem is tudunk róla, ha jönnek Jászberénybe például tollat felvásárolni vagy kést árulni.

A Korm. rendelet szabályozza továbbá:

Nem forgalmazható üzleten kívüli (házaló) kereskedelem útján

a) kábítószer és pszichotrop anyag, illetve annak minősülő termék,
b) gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag vagy készítmény, gyógyászati segédeszköz, veszélyesnek minősülő anyag és készítmény, növényvédő szer, növényvédelmi célú és termelésnövelő anyag, valamint állatgyógyászati termék,
c) élelmiszer (ideértve a gombát is), a zöldség és a gyümölcs kivételével,
d) élő állat, növényi szaporítóanyag,
e) az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag,
f) veszélyes hulladék, veszélyes komponenseket tartalmazó maradvány és leválasztott anyag,
g) drágakő, nemesfém, nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy,
h) jövedéki termék, valamint
i) olyan egyéb termék, amelynek forgalmazását külön jogszabály előzetes engedélyhez köti.

(2) Üzleten kívüli kereskedés céljából a fogyasztó a lakásán 19 és 9 óra között nem kereshető fel, kivéve, ha ehhez előzetesen hozzájárult.

(3) A fogyasztót a lakásán, munkahelyén, átmeneti tartózkodási helyén felkereső személy köteles személyazonosságát, és ha nem a saját nevében jár el, képviseleti jogosultságát a fogyasztónak igazolni.

A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályiról szóló törvény szerint „ha a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató a bejelentésköteles tevékenységet bejelentés nélkül ténylegesen folytatja, ideértve azt az esetet is, ha a szolgáltató a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta, bírságot szab ki, és ha a szolgáltató egyébként megfelel az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak, hivatalból a 27. § szerinti nyilvántartásba veszi, vagy az adatváltozást a nyilvántartásba bejegyzi”.

A bejelentésköteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről szóló kormányrendelet szerint „a bírság összege az adott szolgáltatási tevékenység bejelentésére előírt illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj hússzorosának megfelelő összeg, de legfeljebb ötvenezer forint”.

Az illetékekről szóló törvény szerint „az első fokú közigazgatási hatósági eljárásért – ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik – 3000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték)”.

Bejelentési kötelezettség elmulasztása miatti bírság szabható ki, maximum 50.000 Ft (PH Államigazgatási Iroda).

A közterület-felügyelet munkatársai tetten érés esetén a házaló kereskedőt igazoltathatják. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve egyéb hiányosságok esetén adatokkal, fotókkal együtt eljárást kezdeményeznek az illetékes szervnél.

Kárpáti Márta
Latest posts by Kárpáti Márta (see all)

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?