Tartalmas évet zártak a katasztrófavédők

A Jászberényi Katasztrófavédelmi Kirendeltség március 4-én tartotta évértékelő tiszti értekezletét, melynek kapcsán Fózer Tibor tűzoltó ezredest, a kirendeltség vezetőjét kérdeztük a jászsági lánglovagok előző évi munkájáról és feladataikról.

Mi jellemezte az előző évi munkát, milyen esetekhez riasztották legtöbbször a helyi tűzoltókat?

A veszélyeztetettséget figyelembe véve a tavalyi évben nem volt sem ár-, sem belvíz és kifejezetten viharos időjárás sem. Az intenzív hőhullámok is elkerültek bennünket, mindössze kétszer, rövid időre volt ilyen jelenség. A hosszúra nyúlt száraz, csapadékmentes időszakok miatt azonban a szabadtéri tűzesetek száma nőtt az előző évek adataihoz képest.

Volt kiemelkedő szabadtéri tűzeset a Jászságban?

Igen, a jásztelki Regio-Kom Kft. hulladéklerakója tavaly március végén gyulladt ki, melyet több gépjárművel, három napig oltottunk az önkéntes tűzoltók és a szomszédos kirendeltségek segítségével. Ez volt a leghosszabban tartó szabadtéri tűzesetünk. Szintén jelentős volt a hajtai tűzeset nyár közepén, ahol ugyancsak több tűzoltóautóval vonultunk ki, illetve a Pusztamonostor-Jászboldogháza vasútszakaszon közel tíz helyen gyújtotta meg a száraz növényzetet egy vasúti kocsi meghibásodott fékrendszere.

Összességében mennyi riasztás érkezett önökhöz 2019-ben?

Több mint 600 esetben kellett vonulnunk, ami országos viszonylatban átlagosnak számít, de az elmúlt négy év adatait vizsgálva a legtöbb vonulás-szám. Az országos és a megyei adatokkal ellentétes, hogy a műszaki mentések száma viszont csökkent. Ez annak köszönhető, hogy a viharos időjárás csak kis mértékben érintette a Jászságot.

Ipari tűzeset azonban kétszer is történt, az egyik nem is olyan régen.

December közepén Jászberényben gyulladt ki egy üzemcsarnok, a másik esetben pedig május végén Jászladányban. Mindkét alkalommal körülbelül 3000 nm2-en csaptak fel a lángok. Jászladányban az egész csarnok leégett, míg a jászberényi esetnél a csarnok fele égett le, egész pontosan a középső része. Szerencsére gyorsan sikerült megfékezni a lángokat, és személyi sérülés sem történt. Műszaki mentésekhez több mint 200 alkalommal vonultak szakembereink, köztük közel 90 esetben közúti balesetekhez, melyeket kiemelten kezelünk. Elsősorban azért, mert gyakran sérült embereket kell kiemelni a gépjárművekből, és életveszélyes helyzetben minden perc számít. Bejárati ajtók felfeszítésében is több alkalommal kérték a segítségünket mentők, rendőrök, mert a bent lakó megsérült, vagy elhalálozott.

A fűtési szezon adott többletmunkát?

Az előző évekhez képest lényegesen kevesebb alkalommal vonultunk ki a fűtőberendezések meghibásodása, vagy kémények rossz állapota miatti tűzesetekhez. Szén-monoxid mérgezés egyszer, kéménytűz pedig tizenegy alkalommal fordult elő.

Minek köszönhető a csökkenés?

Egyrészt az időjárás, másrészt a folyamatos megelőzés és a lakosság széleskörű tájékoztatása miatt. Szerencsére egyre több a jó minőségű szén-monoxid érzékelő a lakásokban, így az utóbbi tíz évben nem is volt térségünkben végzetes szén-monoxid mérgezés. Lakástűzben viszont sajnos tavaly ketten vesztették életüket.

A polgári védelem területén milyen feladataik voltak?

Közel 250 ellenőrzést tartottunk a megelőzés jegyében. Az ellenőrzések nagyobb részében többek között az árvízvédelmi gátak, tározók, önkormányzati védművek, a térség településeinek belterületi csatornái, a köztereken és belterületi utak mentén a kiszáradt, vagy rossz állagú fák állapotát vizsgáltuk. Másrészt ellenőriztük a kitelepítések céljára igénybe vehető közel 100 épületet, valamint lakosságriasztó eszközöket (szirénákat). Az eredmények nagyobb részt megfelelőek is voltak, csak néhány esetben kellett figyelemfelhívást tennünk. A különböző polgári védelmi szervezetek felkészítésével is foglalkozunk. Minden településen van köteles polgári védelmi szervezet, létszámuk több mint 2000 fő az önkéntesekkel együtt. Ők veszélyhelyzet esetén szintén segíteni tudnak az állampolgároknak.

Önkéntesekkel azonban nemcsak a polgári védelmi területen dolgoznak együtt.

A Jászság 18 településén összesen 11 önkéntes tűzoltó egyesület működik, akikkel több évtizedes az eredményes munkakapcsolat. Tavaly közel 200 alkalommal segítették a hivatásos és önkormányzati tűzoltók beavatkozását, ami országos szinten is kimagasló teljesítmény. Éppen ezért támogatjuk a pályázatokon való részvételüket is. Tavaly közel 9 millió forintot nyertek ily módon, melyet elsősorban szakfelszerelésre költöttek, de jutott a működésük biztosítására is. Ezek az egyesületek elsősorban a településükön végeznek tűzoltási-mentési feladatokat, de szükség esetén máshol is besegítenek. A pályázati rendszer már 15 éve működik és sikerrel vesznek részt rajta, de az önkormányzatok is támogatják az önkénteseket, erőforrásaikhoz mérten, melyet ezúton köszönünk.

A hivatásos tűzoltók állományszáma elegendő?

Kismértékű fluktuáció megfigyelhető kirendeltségünknél, de az utánpótlás biztosított. Úgy gondolom, hogy a szakma elsajátítása mellett talán még fontosabb a belső elköteleződés, a hivatástudat. Akiben ez nincs meg, az hamar pályaelhagyóvá válhat. Ezért is fontos, hogy már gyermekkorban megismertessük a szakmával járó feladatokat, például tűzoltóversenyek, vagy táborok alkalmával. Tavaly nyáron a tűzoltó laktanyában összesen 35 gyermeket fogadtunk napközis táborunkba, ahol nemcsak a mi munkákkal ismerkedhettek meg, de a meghívott társszervezetekkel is. A szokásos ifjúsági katasztrófavédelmi versenyt is megrendeztük a jászberényi tűzoltó laktanyában, de Jászboldogházán is volt versenyünk, ahol a felnőttek is megmérettethették magukat. Külön öröm számunkra, hogy az ifjúsági versenyünk nyertese, a Lehel Vezér Gimnázium csapata a megyei fordulón is a dobogó tetejére állhatott, és igen eredményesen szerepelt az országos versenyen. Reméljük idén is bebizonyítják fiataljaink, hogy ereikben csörgedezik a jász virtus!

Gergely Csilla

Gergely Csilla

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?