Méhek nélkül nincs esélyünk

2020-03-12 Kazsimér Nóra 0 Comments méhészek, mezőgazdaság

Március 10. a Beporzás Napja hazánkban, mely alkalom ráirányítja a figyelmet a méhcsaládok létfontosságú munkájára, amelyeknek az Európában termesztett 250 növényfaj kétharmadát köszönhetjük. Ennek apropójából hallhattak a Jászsági Mézlovagrend előadásában ismeretterjesztő bemutatót az iskolások a Jász Múzeumban.

A Természettudományi Múzeum, valamint a Magyar Rovartani Társaság indította útjára a kezdeményezést, melyhez további múzeumok is csatlakoztak tematikus programokkal. Mint ahogy azt Hortiné dr. Bathó Edit, a Jász Múzeum igazgató asszonya elmondta, kiemelt fontosságú volt számukra ez a megmozdulás, hiszen a térségben jelentős a méhészek száma és a Mézlovagrenddel is évek óta szoros együttműködésben munkálkodnak.

A hallgatóságot Molnár György, a Jászsági Mézlovagrend nagymestere köszöntötte, és kifejtette, a Beporzás Napja jó alkalmat szolgáltat arra, hogy az érdeklődők megismerkedjenek a beporzás fontosságával, melyről a méhek méztermelő tevékenysége mellett méltatlan módon kevesebbszer esik szó.
„A méh az egyetlen rovarfajta a világon, mely élelmiszert termel az embernek, emellett indikátor szerepet is betölt. Látjuk, hogy folyamatosan pusztulnak, és ha a méhek pusztulnak, akkor a magasabb rendűek környezete is veszélyben van.” – szólt Molnár György, majd a továbbiakban a Méhek nélkül a világ című filmet tekintették meg a tanulók.

A rövidfilm narrációjából kiderült, hogy az élelmiszerek 70%-ának előállításához szükség van a méhek tevékenységére. Nélkülük élelmiszereink jelentős része eltűnne asztalainkról, mert nem csak gyümölcseink, zöldségeink, hanem a takarmánynövényeink terméshozamáért is a méhek felelősek, nem beszélve az ökológiai egyensúly fenntartásáról. A méhek mezőgazdaságon belüli értéke mintegy 22 milliárd euró uniós szinten, világviszonylatban pedig több száz millió euró.

Sajnos nagyon sok kór leselkedik a méhekre, a vegyszerek, az időjárás viszontagságai, környezeti hatások mind befolyásolják működésüket. Az utóbbi években méhpusztulási pánik futott végig a világon, a kaptárelhagyás szindróma következtében elgyengülnek a családok, kirepülnek és nem térnek vissza. Szuperorganizmusuk életképtelenné válik, mely hosszú távon katasztrófa lehet az emberiségre, és az élővilágra nézve.
A beporzó rovarok gondozása gazdasági érdek, hiszen javítják a növénytermesztés jövedelmezőségét, és segítik a mezőgazdasági termelőket abban, hogy megőrizzék környezetünk sokszínűségét, fajgazdagságát.

Ennek előremozdítására, és a növények beporzásának segítésére alakítottak ki hetvenhat településen száztíz méhlegelőt, ahol a Szent István Egyetem közreműködésével folyik a pozitív eredményeket produkáló kutatási program. A legelők a mezőgazdasági területeken segítik a növények beporzását, így azok számának növelése előremozdítaná a méhek helyzetét.

A program végén lehetőség nyílt a kihelyezett mézfajták megkóstolására, és a gyűjtött virágport is szemügyre vehették a tanulók, akiknek felmerülő kérdéseire a lovagrend tagjai készséggel válaszoltak.