Mindig törekszünk a jóra

2020-02-20 Kazsimér Nóra 0 Comments az Egyház múltbéli hibái, dr. Novák István, Nyitott katekézis

A Nyitott katekézis előadássorozat legutóbbi, február 11-i eseményén dr. Novák István főigazgató az Egyház múltbéli hibáit tárta fel a hallgatóság előtt a Nagyboldogasszony iskola ebédlőjében.

Az előadás kezdetén Novák atya hangsúlyozta, mindenekelőtt abból kell kiindulnunk, hogy az egyház esendő emberekből áll, és mint minden emberi közösség, magában hordozza a bűn elkövetésének lehetőségét. Amikor az egyházról beszélünk, nem pusztán a papok, egyúttal a megkeresztelt hívők csoportjáról is beszélünk, s a szentek egyházával szemben a földi közösség emberi gyarlóságokkal van tele.

„Nem az elhallgatás, hanem a bűnökkel való szembenézés vezethet bennünket a jó útra. Az egyház történelmében, még úgy is, hogy a legjobbra törekszünk, folyamatosan jelen voltak súlyos torzulások.” Novák atya Júdás és Péter apostol példájával érzékeltette, hogy a bűn elkövetése sajnálatos módon „természetes” hozzátartozója az ember életének, a bűnbevallás az, ami rendkívüli lélekjelenlétet és hitet kíván, ennél fogva különösen nehéz feladat. Az egyház óriási ereje épp abban rejlik, hogy maga Jézus Krisztus, nem pedig az ember alapította, ennek köszönhetően tudott fennmaradni húsz évszázadon keresztül.

Az egyház bűnei Európában kifejezetten eltúlozva jelennek meg a köztudatban, a papok bűneit ezrével ontják a bal liberális erők hírportáljaikon, közösségi csatornáikon. Az inkvizíció, a keresztes háború, a tudományellenesség híresztelése mellett a legtöbben megfeledkeznek a pozitívumokról. De miért kell az egyházat állandóan támadni a bűneivel? Az előadó úgy véli, az ősi katolicizmus kritizálásával megbontható a béke és az egység a többi irányzatra vonatkozóan is.

„Amikor a kereszténység államvallásként jelent meg, előkerültek azok a bűnök, melyeket nem egyházi személyek, melyeket nem a hit útján pozíciót betöltők követtek el, csak ezekről általában nem tesznek említést.” – nyomatékosította dr. Novák István, aki a továbbiakban a középkori egyházi vezetők méltatlanságát árnyalta a közönség számára olyan konkrét példákon keresztül, melyek tekintetében egyöntetűen érvényes a szabály: Mindig a kor adott szemüvegén keresztül kell ítéletet mondanunk. Ma szellemi sokszínűség van a világban, és a jelen világ lencséjén át más arcát mutatja a történelem.

Az eretnekellenes mozgalmak a mai napig nagy fájdalmak az egyház számára, ahogy a politikai célból halálra ítéltekre, a boszorkányüldözések áldozataira is nehéz szívvel gondolnak vissza, de fontos hozzáfűzni, hogy az egyháznak minden korban voltak olyan alakjai, akik már akkor és ott felszólaltak a kegyetlenség ellen, és az igazságszolgáltatást egyedül Isten jogának tekintették.
Az egyház által teremtett sötét középkor illúziója helyett megvizsgáltuk azt az óriási tudáskincset, melyet a felekezet berkein belül folyó tudományos munka halmozott fel az idők során. Szó esett az ingaórát feltaláló II. Szilveszter pápától kezdve a mikroszkóp elvét kidolgozó Roger Bacon angol ferences szerzetesen át a tudományos örökléstan alapítójáig, Gregor Mendel szerzetesig.

A folytatásban ugyanilyen őszinteséggel és intelligens rálátással vettük górcső alá a tudomány és a teremtéstörténet kapcsolatát, a szegénység, a pedofília és a politika témakörök egyházzal kapcsolatban felröppent híreszteléseit. A felvilágosult tabudöntögetés során olyan sokat pufogtatott közhelyeket romboltunk le, minthogy „az egyház tanítása nem áll összhangban a tudománnyal” vagy hogy az „egyház ne politizáljon”.
A bibliai teremtéstörténet Isten teremtő akaratáról tanúskodik, és a legmagasabb szintű élőlényről, az emberről, a továbbiak pedig teret enged az evolúciós elméleteknek. Az egyház gazdagságát rosszindulatú módon feszegetőkre reagálva hangzott el Novák atya személyes hitvallása: segíteni kell, de fejlődni is – ezt a szemléletet egyébként számtalan módon a gyakorlatban is bizonyította már.

A pedofil botrányok kapcsán hozzátette, sajnálatára az egyházba is beférkőztek ilyen bűnöket hordozó emberek, de a hallgatást felváltotta a fiatalok, a kiskorúak védelme, az őszinteség, a problémák felvállalása. Végezetül a politikai vonalra tért ki. Úgy véli, ma az egyháznak igenis szüksége van politizálásra, de nem pártvonalak, hanem keresztény értékek mentén. A keresztény Európa lezüllesztéséért törekvő politikai erők ellen a hallgatás bűnnek számít.

Zárszavában elmondta, mielőtt ítéletet mondunk, érdemes megvizsgálni, személyes bűneinkkel vajon mennyit veszünk el, és pozitív megnyilvánulásainkkal mennyit teszünk hozzá az egyház lelki erejéhez.