Isten éltesse a magyar kultúrát!
A magyar kultúra napja alkalmából adott lebilincselő, változatos zenei műfajokat felvonultató ünnepi műsort a Bertók István, Sípos Dávid és Vadkerti Imre alkotta szenzációs trió január 22-én, szerdán este, a Déryné Rendezvényházban.
A megjelenteket Suhaj Csilla programszervező köszöntötte a Jászkerület Nonprofit Kft. nevében. Külön tisztelettel üdvözölte Budai Lóránt polgármestert, dr. Gócza Tamást, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Jászberényi Járási Hivatala vezető-helyettesét, továbbá Balogh Béla és dr. Gedei József alpolgármestereket.
A konferanszié bevezetőjében megidézte a magyar kultúra napjának születését, mely jeles alkalmat 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát.
„Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat szolgáltatnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzettudatunk erősítésének, felkutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.” – tárta fel az ünnep esszenciáját a nagyérdemű előtt, majd a Tiszta szívvel című műsorukkal készülő zenészeket invitálta a pódiumra.
Az akusztikus trió 2014 tavaszán állt össze azzal az elsődleges céllal, hogy az általános és középiskolás diákokkal megismertesse a számukra olyan idegennek és ismeretlennek tűnő 70-80-as évek értékes magyar dalait, valamint a verséneklés magával ragadó emócióját. A Liszt-díjas briliáns zongorista, Bertók István, és a Harmónia-díjas szaxofonművész, Sípos Dávid zenei alapok használata nélkül teremtett egyedi hangzást, a végtelenül meghitt atmoszférát pedig a Kormorán zenekar frontembereként – továbbá a Magyar Televízió Társulat című műsorának jóvoltából – országos hírnévre szert tett Vadkerti Imre varázsolta a tágas terembe.
A szuggesztív produkció alatt a helyiség apró, egyszemélyes térré zsugorodott a fiatalkor legszebb emlékeit feloldó József Attila, Máté Péter, Presser, Demjén, Zorán és Koltay Gergely strófák nyomán. Egy-egy lírai sor erejéig mindenki visszatért a maga zengő fényországába, számot adott harminckét évéről, kémlelte kihunyó zöld csillagát, vagy épp gondolatban megfogta első szerelme kezét, aki hazavezette, amikor túl sok volt a bor meg a sör, és az élet szétizélt meg agyongyötört.
A művészi hozzáértéssel szemezgetett, nosztalgikus melódiák különös érzékenységgel szólították meg a célkorosztályt, akik együtt énekeltek a zenekar tagjaival, így az elegáns díszterem adta formális keretek – és a jelenlévők relatíve alacsony száma – ellenére katartikus koncerthangulatot varázsoltak a Dérynébe. Szerencsére úgy tűnt, a fiatalabb generációk szeme is felcsillant, melyhez nagyban hozzájárult a modern hangszerelés, a profi zenészek műfajok között cikázó, dinamikus előadásmódja, és természetesen a minden szemet magára szegező frontember kivételes, színházi orgánuma.
Vannak azok a ritka koncertélmények, melyek egy kisebb, ám később magát szerencsésnek mondható közösséget találnak meg. Vadkerti Imréék fellépése éppen ilyen pozitív értelemben vett érzelemdömping volt, így különösen érvényes produkciójukra a frázis: sajnálhatják, akik lemaradtak róla.
a BerényCafé újságírója.
- Rendhagyó középiskolai felvételi - 2021-01-27
- Sosem vártam a kihívásokra, magam kerestem azokat - 2021-01-22
- Milán, az év első babája - 2021-01-05
