Imaóra testvéri közösségben

2020-01-29 Gergely Csilla 0 Comments Jászberényi Református Gyülekezet, katolikus, keresztény, Nagyboldogasszony Főplébánia, ökumenikus, református, Szent István Ház

Az országosan meghirdetett ökumenikus imahét alkalmából városunkban keresztény hívek gyűltek össze január 22-én este a Szent István Házban, majd másnap a Református Gyülekezeti Házban, hogy közösen építsék szíveikben Isten országát.

A vendégváró asztalon meleg tea gőzölgött és friss pogácsa illatozott a fagyos utcáról érkezők nagy örömére. Szántó József apátplébános barátságos kézfogással és kedves szavakkal üdvözölte a katolikus és református híveket a Szent István Házban.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa minden január harmadik hetében szervezik meg országszerte az ökumenikus imahetet tagjai, az evangéliumi egyházak körében. Ekkor alkalom nyílik a testvéri közösségek közös munkálkodására, Jézus Krisztus közös dicsőítésére. Az idei év imahetének központi témáját a máltai keresztények adták: Pál apostol hajótörésének történetét, melynek jelmondata: „…nem mindennapi kedvességet tanúsítottak irántunk…” (ApCsel 28,2).

Mező István református lelkész és szintén lelkész felesége, Mezőné Ildikó saját életükből merített példákon keresztül elmélkedtek e bibliai eseményről, és annak tanulságairól, tanításairól. A fogoly Pál és útitársai nehéz megpróbáltatások közepette hányódtak a tengeren, összezárva egy csónakba. Egyetlen támaszuk a Jóisten volt, aki Málta szigeténél megmentette a hozzá fohászkodó Pált és útitársait. Saját magunkat belehelyezve a történetbe érthetjük meg, hogy mit mond a mai ember számára a Biblia ezen szakasza – fogalmazott Mező István. Feltehetjük magunknak a kérdést, hogy jó úton haladunk-e, és ez az út Isten által előkészített út-e számunkra? Kire támaszkodhatunk, ha az út során veszteség ér bennünket? Az ördög által támasztott vihar eszköz Isten kezében, hogy megtérésre késztesse az embert. „Ne félj, csak higgy!” – szól Isten, amely nem véletlenül 365 alkalommal szerepel a Bibliában. Minden Istenhez szóló fohász meghallgatásra talál, és sosincs késő a megtérésre. „Áldásod hordozzuk, akik együtt, az élet tengerén hajózunk… hisszük, hogy akik téged szeretnek és szolgálnak, azoknak javukra válik a beléd vetett bizalmuk, még nehézség idején is. Erősítsen és bátorítson minket: ha hiszünk benned, akkor Te nyújtasz számunkra biztos kikötőt! ”

A közös imádság és ének minden jelenlévő szívét megmelengette. A jó hangulatú összejövetel másnap a Református Gyülekezeti Házban folytatódott, ahol az éppen születésnapját ünneplő Szántó József apátplébános tartott elmélkedést. A jelenlévők jókívánságaikkal és énekkel köszöntötték, ezt követően lélekben ismét Pál hajójába ültek. Abba a hajóba, melyben félelem, éhség és megannyi gyötrelem tépázta az utasokat kilátástalan helyzetükben. „Mi mind bűnökkel küszködő emberek vagyunk, akik rászorulunk Isten irgalmára.” – sarkallta Szántó atya bűnbocsánatra a jelenlévőket. Taczman András diakónus idézte Szent Máté szavait a Szentírásból, miszerint az ég madarai nem vetnek, s nem aratnak, az Atya mégis táplálja őket. „Ne aggodalmaskodjatok hát, és ne kérdezgessétek: Mit eszünk, mit iszunk? Ezeket a pogányok keresik… ti elsősorban Isten országát és annak igazságát keressétek” – hallhattuk az evangéliumi részt. Szántó atya visszatérve az eredeti történethez, Pál hajótöréséhez arra kérte a jelenlévőket, hogy ismét képzeljék bele magukat az utasok helyzetébe, és figyeljék, hogy mit akar számukra mondani Isten. Sokan úgy vélik, hogy ma a modern technika korát éljük, Szántó atya megfogalmazásában pedig a nagy aggodalmaskodás korszaka ez, az isteni gondviselésre való ráhagyatkozás hiánya. Mindig a holnapon aggódunk, hogy lesz-e mit ennünk, lesz-e munkánk, lesz-e biztos megélhetésünk? „Radikális döntést kell hoznunk: határozzuk el, hogy átadjuk magunkat teljesen neki!” Szántó atya a kereszten megfeszített Jézus Krisztus emberfeletti erejét emelte ki, mellyel elhozta a bűnös embereknek az irgalmat és megbocsájtást.