Műfajok közt cikázó festő

A hónap műtárgya sorozatában, az esztendő utolsó alkalmával Pólya Tibor Apáti című olajfestményével ismerkedhettünk meg a Szikra Galériában december 3-án, kedden délután. A művet és alkotóját Csiszár Róbert művészeti író, a Damjanich József Múzeum munkatársa mutatta be a jászberényi kávéházat megtöltő közönségnek.

A képzőművészeti élmény befogadására szokás szerint a Palotásy János Zeneiskola növendékeinek műsora alapozta meg a hangulatot, ezúttal zongorajátékkal és énekszóval. A kellemes muzsika segített kisöpörni az elméből a napi gondokat és elvinni a közönséget abba a nyugalmat árasztó képi világba, amit a festmény sugall.

Pólya Tibor halálának nyolcvanadik évfordulójára két évvel ezelőtt emlékeztünk. Akkoriban kevesen tudtak róla, a Szolnoki Művésztelep egykori lakójáról, pedig Pólya Tibor a magyar festőművészet egyik virtuóza volt. Az évfordulóra a Szolnoki Damjanich János Múzeum nem csupán a raktárból előhozott képekről fújta le a port, hanem Csiszár Róbert jóvoltából átfogó életrajzi monográfiával ajándékozta meg a festő iránt érdeklődőket. Az életmű feldogozása során számos izgalmas tény látott napvilágot a bohém festő életéből, újra fény derült zsenialitására. Ezekből szemezgetett a könyv írója, Pólya életművének legnagyobb ismerője a galéria közönségének kedden este.

Pólya sziporkázó tehetségének egyik remeke az Apáti című impresszionista alkotás, amelyet Párizsban festett. A kép magán viseli Fényes Adolf iskolájának stílusjegyeit. Érdekesség, hogy Pólya mindössze egy napig járt főiskolára, sőt a szakrajz iskolából is menesztik, ahol tanára tehetségtelen balféknek titulálja. Fényes Adolf mellé szegődik, tőle tanul rajzolni, festeni, szakmai felkészültségét tőle szerzi. Bátran kijelenthető, hogy nincs olyan magyar festőművész, akinek a stílusában Pólya ne tudna festeni. Talán ez a tehetség a veszte is, hiszen nem létezik meghatározó stílus, ami ráhúzható munkásságára. A műkincskereskedők ugyanis ugyanazon festőtől a hasonló stílusú képeket vásárolják szívesen.

Az Apáti című képet emlékezetből, szinte egy szuszra készítette el. Az előtér megoldásaiban érezni főként Fényes iskoláját, de már a francia impresszionisták hatása is nyomot hagy az alkotáson. Színhatásában a hazai, Alföldi iskola jegyek dominálnak a képen, amelynek érdekessége, hogy ellenfényben ábrázolja a jelenetet, ahol feloldódnak a gyöngyházas, rüszteres színek. Virtuozitása a fény-árnyék játékban is megnyilvánul. Ebben a kontrasztban Aba-Novák hatása ismerhető fel, aki annak idején sok megbízatást adott festőtársának. Leginkább az önárnyékok, az alakok ábrázolásában ismerhetők fel Pólya önálló stílusjegyei.

Pólya Tibor festészetének a bemutatott kép egyetlen szegmense, ugyanis a karikatúrától a reklámgrafikán át a klasszikus olajképekig mindenben tökéleteset alkotott. Szinte száguldozott a műfajok, technikák, stílusok között. Kvalitását jelzi a párizsi reklámgrafikai kiállításon nyert érmeinek sokasága. Kevesen tudják, hogy a magyar művész a világ plakátgrafikusainak meghatározó alakja volt. Élclapokban rengeteg karikatúrája megjelent, ami rajztehetsége mellett humoráról is tanúságot tesz.

Pólya valódi bohém életet élt. Gyermekkorában kifejezetten rossz kölyök hírében állt, tanárainak is gyakran meggyűlt a baja az ifjú Tiborral. Mindemellett magas intelligenciájának bizonyítéka, hogy szinte a jövőbe látott. Élénk fantáziájának terméke egy olyan készülék, ami majd képekkel a szobánkba hozza a világ híreit, vagy virtuális sétát tehetünk a világ múzeumaiban. A begyűjtött, és agyában elraktározott információk briliáns életútban teljesedtek ki, ám termékeny életművéből sajnos kevés alkotás maradt az utókorra. Képei nagy része elkallódott. Az Apáti című kép szerencsére értő gazdára talált. Szikra István egyik legkedvesebb képe a mű, amely otthonát díszíti.

A korabeli sajtó tükrében a program állandó előadója, Metykó Béla helytörténeti kutató mutatta be a művészt. Pólya Tibor népszerűségét bizonyítja, hogy életében rendkívül sokat cikkeztek róla a lapok. A bohém művész állandó témául szolgált az újságírók számára. Nem véletlenül nevezték a festők Háry Jánosának, hiszen kalandos életét még fantáziadús sztorikkal is gyakran kiszínezte, amit imádtak a sajtó munkatársai. A Japán kávéház állandó vendége volt a meglehetősen fiatalon elhunyt, humorfejedelemként is aposztrofált művész. A Színházi Élet, a Pesti Napló és egyéb meghatározó kulturális lapok többször írtak a Szolnoki Művésztelep lakójáról. Többek között tudósítottak a magyar delegációval történt amerikai zarándokútjáról, Henry Forddal való találkozásáról. A híres gyárost le is skiccelte Pólya. A karikatúrát Ford felesége dühösen széttépte, ám férje bőséges fizetséget adott érte – a korabeli újság értesülései szerint.

Metykó Béla hasonló sztorijainak mindig nagy sikeres van a galéria közönsége között. Immár 28. alkalommal hallhattunk érdekességeket, izgalmas háttér-információkat az itt bemutatott jeles művészekről. Karácsonyi meglepetésként az eddig elhangzott és sokszor az idő szűke miatt papíron maradt történeteket kéziratban kötetté fűzte össze a kutató, és további felhasználásra átadta Szikra István barátjának. Talán egyszer nyomtatásban valamennyien olvashatjuk az értékes kortörténeti dokumentumokat!

Kárpáti Márta

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?