Itt voltak a dalok

Leonard Cohen, kanadai énekes legjobb dalait hallhattuk magyarul, advent második vasárnapján, december 8-án, a zsúfolásig telt Lehel Film- Színház nagytermében Müller Péter Sziámi és nagyszerű vendégelőadók, Novák Péter és Kováts Kriszta előadásában. A zenét az AndFriends zenekar és vokál szolgáltatta, mindenki örömére.

Leonard Cohen költő, regényíró, énekes és dalszövegíró, Nick Cave és Tom Waits mellett, kamaszkorunk harmadik istenét testesítette meg. Így bizony igen régóta hallgatom, olvasom műveit, nagyon kevés hozzá fogható művészt tartok számon a popzenében. Ő egy bohém mester, aki előbb volt író, költő, utána lett dalszerző-énekes. Varázslatos férfi, bölcs költő, székhez szögező előadó, akinek dalai évtizedek óta szépítik meg napjainkat, amelyekből ugyan jó ideig keveset értettünk és még ma is kérdés, tudják-e őt úgy fordítani és előadni, hogy hűek legyenek hozzá.

Müller Páter Sziámi és az AndFriends csak alkalmanként hallható produkciójának sikerült. Tangóval kezdtek, az Egy asszony illata című film emblematikus muzsikájával. Igazi örömzenélést, minden pillanatban megélt és átszellemült előadást fogadhatott be a közönség, ahol – „minden szóban fény ragyog, mindegy, hogy melyiket hallgatod”. Nagy kihívás ezeket a dalokat érvényesen tolmácsolni, nagyon erősen hatnak, ha az ember tudja, Cohen mit miért ejt ki a száján, hiszen még a dörmögései is jelentőségteljesek.

A színpadon együtt szárnyaltak a dallamokkal az előadóművészek, legtöbbször Müller Péter Sziámi, aki sok szám fordítója is egyben. Kováts Kriszta lélekig hatoló énekhangján vezetett be Cohen profetikus üzenetvilágába, megszólaltatva legrégibb dalát, a Suzanne-t is. Novák Péter habitusához illő dalok tolmácsolását, (Mint egy régi dal, Nem felejtem el) színvonalát, a művész intenzív előadásmódja tette feledhetetlenné.

Ezek az öntörvényű, szabad művészek egy este erejéig újrateremtették Leonard Cohen dalait. Ebben nagy szerepe volt Kirschner Péternek, aki a zenék oldaláról rakta össze, hangszerelte a produkciót és gitárokon játszotta a szólót, szokásához híven mezítláb. A felcsendülő slágerek egyre jobban fűtötték a hangulatot, a Kispál és a Borz által már feldolgozott Gyémántok a bányában nótára a tetőfokára is ért, a műsor pedig a végéhez.

Cohen legismertebb dala, a Hallelujah, ami a szerelemről mesél, és csodaszép üzenete minden bizonnyal az előadás kiteljesedése volt a koncert végén. A Halleluja magyar nyelven felcsendülve is az ember törékenységét, az élet szeretetét hirdette: „a dal ura elé úgy léphetek, hogy a nyelvemen nem lesz más, mint halleluja – az igazat mondom, legyen bár szép, vagy csúnya.”
Egyszer Cohent arról kérdezték, hogy írja dalait, a mester azt válaszolta: „a dalokért oda kell elmenni, ahol a dalok vannak”. Ezen az estén itt voltak a dalai!

Demeter Gábor
Latest posts by Demeter Gábor (see all)

Demeter Gábor

A Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója, szerkesztője.

Vélemény, hozzászólás?