A fellegeken is túl

2019-12-05 Gergely Csilla 0 Comments advent, koncertorgonista, Rákász Gergely

Már hagyomány, hogy advent első vasárnapján nemcsak kitűnő zenei élménnyel, de megannyi szeretettel, jó szóval, humorral és lelki táplálékkal ajándékozza meg jászberényi közönségét Rákász Gergely koncertorgonista. A hangszerek fenegyerekét megszelídítő művész eredeti módon fújja le a port a klasszikusokról és bújtatja új köntösbe turnéorgonáján, ami csak küllemében kisebb a templomokban található testvéreinél.

Idei, Karácsonyi történetek című látványkoncertjén is sikerült újdonságot hoznia, ahol képzőművészet, zenetörténet és orgonamuzsika lép egyedi fúzióra, megtöltve azt a lelki feltöltődést szolgáló szakrális elemekkel. Rákász Gergely a klasszikusok sikeres marketingeseként egyedi módon, színes látványvilággal ötvözi koncertjeit. A repertoárban szereplő darabokhoz ezúttal Papp Norbert festőművész készített egyedi grafikákat. Több éves közös munkájuk során jól kiismerték egymást, ezért is robbanhatott már rögtön az elején Handel Tűzijáték-szvitje oly nagyot és oly sokszínűt. Háromszáz éve is így történhetett, a darab bemutatásánál. A király kérésére íródott zeneművet a londoni Green Parkban mutatták be, illetve annak csak két tételét a váratlanul, bár bizonyára sorsszerűen érkező zápor miatt. Nekünk, nézőknek szerencsére zápor nem jutott, de zenei élményből annál több.

Rákász Gergely azt vallja, hogy egy orgonakoncert olyan Bach nélkül, mint egy kabát gomb nélkül. Ezúttal a c-dúr prelúdium és fúgát szólaltatta meg, melyet a zeneszerző alig húszévesen vésett kottába. A matematikai pontossággal és precízséggel megkomponált darabban Bach sűrűre szövi a zenei szövetet, és keresztrejtvényként tárja a hallgatóság elé. A fúga volt kedvenc műfaja, de korálokat, azaz népi énekeket is megannyit komponált. Ezek közül kettőben gyönyörködhettünk, és alig hittük, hogy pár száz éve még botrányosnak és túl modernnek számítottak a kor protestáns hívei körében.

Erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulója alkalmából idén II. Rákóczi Ferenc emlékévet ünneplünk. Az első filmhíradók főcímdalaként is ismert, a köznyelvben az eredetitől igencsak eltérő szöveggel él, élt a köztudatban a Rákóczi-induló, melyet a kiegyezés után a Himnusz és a Szózat mellett a nemzet három dala közé soroltak. Rákász Gergely ezt a berögzült „Vak Palizást” igyekezett közönsége emlékeiből homályosítani, s helyette másra irányítani a figyelmet. Történt ugyanis, hogy a Rákóczi-induló tett egy kört a világban, majd egy francia szerző, Hector Berlioz tollából íródott kottában tért vissza hazánkba. „Miért nem jutott ez eszébe a kor magyar zeneszerző értelmiségének?… Mindig mással vagyunk elfoglalva, pedig a kincs sokszor az orrunk előtt hever.”

A hazafias érzelmek lángjának fellobbantása után Rákász Gergely a fellegekbe, és azon is túl repítette közönségét. Gustav Holst angol zeneszerző nevét ritkán hallani, míg élete főművét annál inkább. A világhírnevet hozó A bolygók (1914-1916) című szvitje megannyi filmzene alapjául szolgál, többek között a Gladiátor, a Harry Potter, A Karib-tenger kalózai és a Star Wars filmekben is hallhatjuk. Két tételt, a Jupitert és Vénuszt, mint az erős, védelmező férfi és az életet adó nő kozmikus jelképét festette le Rákász Gergely virtuóz játékával. A misztikus szépséget és szellemi üzenetet az orgona hitelesen közvetítette, benne az előadó minden tudásával, gyakorlatával és szeretetével. Az utolsó hang leütésével a súlytalanság örömteli állapotából a gravitáció vonzotta vissza a székekbe a nagyérdeműt, telve megannyi pozitív töltéssel az ünnepváró időszakra. A Lehel Film-Színház zsúfolásig megtelt soraiból vastaps zúgott az orgonaművész felé, kinek jövő évi koncertjét már most nem kevésbé várja ő maga, mint jászberényi közönsége.