Lovak és nemesek

A Jász Múzeum Belvárosi Esték sorozatában a világhírű versenylóról, Kincsemről és gazdája, Blaskovich Ernő családtörténetéről hallottunk izgalmas információkat Gócsáné dr. Móró Csilla a Blaskovich Múzeum igazgatójának előadásában november 21-én, csütörtökön.

A szervező Jász Múzeumért Alapítvány jóvoltából a rendezvény ingyenes volt, ám nem csak ez lehetett az oka, hogy még a pótszékeket is elfoglalták az érdeklődők ezen a délutánon. A berényi közönség mellett kíváncsian várták Blaskovichék históriáját a Jászapátiból, illetve a Tápióságból érkezett vendégek is.

Kincsemről és a Blaskovichokról különösen az utóbbi időben, a nagy sikerű film kapcsán sokat hallottunk, ugyanakkor keveset tudunk. Sok a tévinformáció, az ismeretek hézagosak. A valóságról a leplet Gócsáné dr. Móró Csilla hántotta le, aki Magyarország egyetlen kúriamúzeumának, a Blaskovich Múzeumnak igazgatója, a Blaskovics család kutatója, történetének leghűbb szakértője.
Az igazgatónő mindenekelőtt szeretettel köszöntötte a megjelenteket, a múzeum baráti körének tagjait, akik között jászberényiek is jelen vannak. Kiemelt figyelemmel üdvözölte a hallgatóság soraiban Hesp József írót, aki nem más, mint Kincsem egyik trénerének, Heps Róbertnek ükunokája.

A Blaskovichok a föld és a ló szerelmesei voltak. Családfájukat Rákóczi koráig sikerült visszakutatni. Abban az időben Blaskovich Sámuel tisztviselőként tevékenykedett a még nem igazán gazdag család fejeként. Új nemesi címet III. Károlytól kértek és kaptak 1712-ben. A családi vagyont Antal gyarapította jelentősen. Akkorra már házassági kapcsolat révén a Grassalkovichokkal is rokonságba kerültek, így hatalmas birtokokra tettek szert. A török dúlás után elnéptelenedett területen, Tápiószentmártonban a földet Sámuel 1728-ban vásárolta meg Antaltól. 1768-ban a család barokk stílusú magánkápolnát is építtetett a településen. Érdekes módon a kápolna ’45 után is megmaradt magánkápolnaként, amelyet a Forray család örökölt meg később. Ma a sülysápi egyházi alapítvány gondozza.

Blaskovich II. József táblabíró az 1820-as években költözik Szentmártonba. Jelentős vagyonából egyedüli köznemesként részvényeket vásárolt a nemzeti lóversenypálya beruházásakor. A ló, a lóversenyzés nem csak az ő szívéhez állt közel a családban. A nógrádi Blaskovich Pál például kiváló hajtó hírében állt. A „Hajt mint Blaskovich” szállóige ma is gyakran elhangzik azon a vidéken, visszaidézve azokat az időket, amikor a nemes úr István főherceget vagy magát Ferenc Józsefet szállította rekordsebességgel hat szürkéje által vezetett fogaton. Anekdotaként maradt fenn, hogy a király meg kívánta vásárolni a fantasztikus teljesítményre képes paripákat, ám Pál nem adta el azokat. A lovakért cserébe inkább amnesztiát kért sógorának, Percel Mórnak. Mint tudjuk kérése nem igazán járt sikerrel.

Egy másik Blaskovich, nevezetesen Miklós is nagy lószakértő hírében állt. Lovai a legjobb magyar versenyparipák voltak. Ezt misem bizonyítja jobban, minthogy 307 ezer koronát nyertek gazdájuknak.

A laikusok számára a legismertebb Blaskovich a Kincsem című filmben is megismert Ernő. Mint az előadásból kiderült, a film és a valóság igen távol áll egymástól. Kissé illúzióromboló, hogy Ernő nem igazán hasonlított az őt megformáló Nagy Ervin színészre, Ernő ugyanis meglehetősen alacsony ember volt. A léha, tékozló életmód is távolt állt tőle, inkább kiváló gazdálkodással lehetett jellemezni pénzforgató tevékenységét. Ezt bizonyítja a Pesten építtetett palotája, az öt automobil és a Tápiószentmártonban tartott ménes. Ebből a ménesből, pontosabban Ernő kedvenc kancájától született a világhírűvé vált hosszú lábú sárga csikó is. Ernő nem idegen országból vette a lovat, ahogy a film legnagyobb tévedése elmeséli, hanem tudatos, gondos munka eredménye, száz százalékban magyar tenyésztés. Abban azért a filmnek is igaza volt, hogy Kincsem minden versenyét, azaz ötvennégyből ötvennégyet megnyert. Még a legutolsó megmérettetésén is tíz testhosszal tudott győzni. Nem véletlenül védett a neve. Sikereinek titka talán a trenírozás módszere, esetleg a macska, amely minden versenyére elkísérte és nyugtatólag hatott rá. Ennél azonban biztosabb az a feltételezés, hogy mint a halála utáni boncolásból kiderült, tüdeje másfélszer akkora volt, mint egy normális versenylónak. Csontváza a Mezőgazdasági Múzeumban van kiállítva, szobra a Kincsem park előtt áll, a róla készült festményt a Blaskovich kúria múzeumban tekinthetjük meg. A híres Blaskovich ménes 1944-ig volt meg, ahol mintegy nyolcan évjáratot neveltek fel.
Kincsem teljesítménye azóta is nemzetközileg elismert, utánozhatatlan világrekord. Nemzeti kincsünk és büszkeségünk.

Kárpáti Márta
Latest posts by Kárpáti Márta (see all)

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?