Fontos dolgot sosem adtam fel

Budai Lóránt polgármesterrel a megbízólevele kézhezvétele után, egy nappal a hivatala átvétele előtt készült interjú. Három témacsoportról kérdeztük: elsőként személyesebb kérdésekkel még a választásról, a hirtelen jött országos hírnévről, aztán a város vezetésének átvételéről, elvekről és technikai részletekről, végül pedig arról a várospolitikai térről, amelyben mostantól élünk és ő is dolgozik.

Mikor örült legutóbb annyira, mint november 10-én?

Az öröm nem volt annyival nagyobb a második választás után az elsőhöz képest, mint amekkora lett a különbség. Az első győzelmet is nagy eredménynek, nagy sikernek értékeltem. Az, hogy ilyen számban megerősítettek pozíciómban a jászberényiek, nyilván nagy öröm volt, de nem a számok miatt, hanem azért, mert az emberek belém helyezték a bizalmukat és azt mondták, ezt a változást nekem kell elhoznom. A második választás eredményétől függetlenül azt gondoltam, hogy amit az emberektől kaptam és kapok folyamatosan az utcán, óriási elismerés.

Hirtelen országosan ismert lett. Hogy viselte?

Bizonyos körökben eddig is ismert voltam, a választás pedig egy nagyobb körben tett most ismertté, de azt gondolom, hogy ez nagyobb felelősséggel jár, mint bármi egyébbel. Persze igyekszem ezzel élni és még több embernek, még több helyen elmondani, hogy igenis van remény arra, hogy az embereket a változáshoz segítsük.

Ennél azért zajosabb volt a sikere, itt járt vagy üzent szinte minden nagy név az ellenzéki oldalról.

Nekem a legnagyobb nevek azok a jászberényiek – sok ismeretlen is -, akik eljöttek aznap éjszaka és megöleltek, gratuláltak. Nekem ez a legfontosabb, mert az országos politikusok eljöttek egy-két napra, sokban segítették a munkát, de utána ők hazamentek. A legnagyobb öröm és büszkeség számomra az a fajta fogadtatás, amit az a több száz jászberényi okozott, akik akkor összegyűltek az irodám és a városháza előtt. Nekik örültem, nekik vagyok a leginkább hálás.

Milyen embernek ismeri magát – választások előtt és után?

Nem kívánok más lenni, mint aki voltam, továbbra is a kitartás, küzdelem és a föl nem adás jellemez. Pedig nagyon sokat veszítettem, voltak olyan ellenfeleim, akik mindent próbáltak elvenni tőlem, ami csak fontos és szent. Eltökéltem, hogy ezt végigcsinálom és az sem titok, hogy most föltettem mindent egy lapra, mert úgy éreztem, a tíz év küzdelem vagy beérik, vagy nem. Azt mondtam, hogy sem listán nem akarok bekerülni, sem képviselőként nem mérettetem meg magam, mert vagy el tudom hozni az emberek által óhajtott változást, vagy nem. Úgy tűnik, hogy ez a fajta visszaigazolás most elég erősen megtörtént, úgyhogy, ha valami erősít, az az, hogy én fontos dolgot sosem adtam fel.

És milyen ember lesz öt év múlva?

A kitartás, az emberekkel való közös munka és a kommunikáció, ami nagyon fontos szerintem és remélem, öt év múlva is az tudok lenni, az tudok maradni, aki voltam és aki vagyok. Akinek nem jelent gondot odamenni a piacon a kofához, vagy bárkihez az utcán és megszorítani a kezét. Ez nagyon fontos! Nyilván nagyon sok ismérve kell, hogy legyen egy polgármesternek, de ha nincs meg benne a minimális emberség, akkor szerintem semmit sem ér. A választás eredménye is ezt mutatja szerintem. Én mindig is azt mondtam, hogy eddig is bármelyik szavamat és tettemet fel tudtam vállalni, és ez így lesz a jövőben is. Aki engem ismer, az tudja – és szerintem ez is az eredmény része –, hogy én egészen másfajta ember vagyok, mint akiket megrontott a politika szele. Igyekszem meghálálni a bizalmat, és ha mégsem élek vele, akkor majd dönt a többség fölöttem is, mint ahogy eddig is döntött mások felett.

Térjünk át a második kérdéskörre. Hogy néz ki a polgármesteri menetrendje?

Egyelőre próbálom magam utolérni, életstílust váltani, minél inkább megtalálni ezt a ritmust. Van rengeteg tennivaló, hivatalos és kevésbé hivatalos egyaránt. Nagyon sok emberrel találkozom, és igyekszem akivel csak tehetem személyesen felvenni a kapcsolatot. Folyamatosan mennek az egyeztetések és most úgy gondolom, hogyha minden terv szerint alakul, akkor jövő hét vége felé az új testület fölállhat Jászberényben. Sok szempontból más lesz az alakuló ülés, mint az eddigiek voltak, csak ennyit mondhatok.

Kész tervei vannak a jövőre vonatkozóan?

Van egy határozott elképzelésünk, de mint ahogy azt oly sokszor elmondtam, ez csak úgy fog működni, ha a Fidesz-frakció is partner lesz, tehát mint a legtöbb esetben, ennek is konszenzusos döntésnek kell lennie. Nem kívánok harcolni öt éven keresztül és az előzetes egyeztetésekből arra következtetek, hogy a másik fél sem erre készül. Mind a bizottságok száma, összetétele, az alpolgármester, vagy alpolgármesterek személye megegyezés alapján kell, hogy eldőljön. Van egy elképzelésünk, nyilván a Fidesz-frakciónak is van egy és ezt összevetve tud megszületni a döntés.

Nagyon erős polgármesteri felhatalmazása van, ez kétségtelen. Ugyanakkor a Fidesz-képviselőknek is. Az egyéni körzetekben hatszázzal több szavazatot kaptak, mint az önök közös jelöltjei. Összességében hét-hét a szavazati arány a két nagy tömb között. Ön szerint mit üzentek ezzel a szavazók?

Hiszek az együttműködésben az életünk minden területén, ez itt sem fog másként működni. Azok a rendszerek, azok a csoportok, amelyeknek az élén van egy ember, aki megmondja a tutit, az nem fog sokáig életben maradni. A város érdekében nekünk együtt kell dolgoznunk. Azt üzenték az emberek, hogy változásra van szükség, és nyilván nem lehet elvitatni a Fidesz-frakció létjogosultságát, erejét. Persze – ahogy mondtam -, én a fideszes szavazókat is képviselni szeretném, az ő érdekeiket is szeretném védeni. Nekem innentől kezdve nincs fideszes és ellenzéki, jászberényi van és nagyon bízom benne, hogy ezt mindenki így fogja gondolni. Ha nekem valaki azt mondja, hogy ez így fog elsülni, én elégedett lettem volna, hogy a kétharmados Fidesz-többségből ilyen eredményt sikerül elérni Jászberényben. Nekem inkább ez az üzenet.

Hol tart ma az együttműködés?

Elkezdődtek a tárgyalások a Fidesz és közöttünk, a legmagasabb szinten is. A választásokat követő második-harmadik napon fölkerestem országgyűlési képviselő urat, és kértem a segítségét és felajánlottam az enyémet. Elmondtam, hogy szeretném a volt, illetve valós sérelmeket félretenni a város érdekében, és úgy vettem észre, ezt Pócs János is így gondolja. Bár kifejezte nemtetszését a választási eredményekkel kapcsolatban, azt mondta, hogy a város érdekében segíteni fogja a munkát, a munkánkat. Ebben bízom és innentől kezdve úgy vélem, hogyha a legfelsőbb egyeztetés ilyen pozitívan alakult, akkor a Fidesz-frakció is ugyanígy fogja gondolni. Le fogunk ülni, és egyeztetni fogunk már az alakuló ülés részleteivel kapcsolatban is.

Ez sokak fülének kedves bizonyára. Ráfér a városra az egyeztetés, a megnyugvás a sűrű kampány után. Belefér ebbe a nyugodtabb légkörbe az előző ciklus eredményeinek elismerése is? Úgy is, mint az előző testületek tagja, aki látta a kis kiadványban 99 képen felmutatott városi fejlesztések létrejöttét?

Kedden megtörtént a hivatalos átadás-átvétel, melynek fontos része, hogy mi történt az elmúlt időszakban valójában. Ha egy oldalról beszámolunk – akkor önnél maradva a 99 eredményről –, akkor majd egy másik oldalról be lehet számolni egy másik fajta eredményről is. Nem szabad elrejtenünk semmilyen nehézséget, visszásságot, vagy bármely problémát az elmúlt ciklusból csak azért, mert konszenzusra törekszünk. Ezúton adok tehát tájékoztatást, hogy a dokumentumok előzetes átvizsgálása során kiderült, hogy önkormányzatunknak a jövő év elején több, mint egy milliárd forintos hiánnyal kell szembesülnie.

Nagy ön iránt a bizalom, és nagyon nagy a konkrét várakozás, az ígéretek betartása szempontjából.

Ígéretek nem hangzottak el, nekünk programunk volt, vállalásaink, amit nyilván nem egyik napról a másikra lehet megvalósítani. Mint ahogyan említettem, kedden átvettem a hivatalt és minden erőmmel, minden nap azon fogok dolgozni, hogy ezeknek az elvárásoknak megfeleljek. Nagyon sok minden csak hozzáállás kérdése, nem pénz és nem bürokrácia, hanem, hogy valóban fontosak-e az emberek mindennapi igényei, vagy csak látványberuházásokban és milliárdos méretekben tudunk gondolkodni.
Most mire gondol polgármester úr?
Nagyon konkrét leszek: vasárnap részt vettem egy szemétszedési akción, és ott elhangzott többek között, hogy egy-egy bizonyos útszakaszra például milyen típusú fákat ültethetnénk, és mivel szebb lenne az a rész, az emberek mindennapjai is szebbé válnának. Nagyon minimális dolgokat is lehet tenni annak érdekében, hogy az emberek jól érezzék magukat a saját városukban. Nagyon fontos meghallanunk és a legkisebb észrevételeit is komolyan kell vennünk az embereknek, és akár ilyen vágyakat, óhajokat is ki kell elégítenünk. Ez nem pénz, ez akarat és odafigyelés kérdése, erre vágynak, ezt óhajtják. Biztos, hogy nem kevés olyan ember lesz, aki azonnali változást akar, de ha azt érzik az emberek, hogy az ő gondjaikra odafigyelnek, az ő kezüket megfogják, a hangjukat meghallgatják, akkor azt hiszem, egy nagyon nagy lépést tettünk előre.

A nyilvánosságot tekintve az előző években megsokszorozódott a lakosokkal és a cégekkel szervezett találkozások száma. Ezeket jó példának tekinti?

Ezeknek a hatékonyságát meg kell vizsgálni, akár a véleményládák, akár a cégbejárások, akár a körzetbejárások kapcsán. Az emberekkel valóban tartani kell a kapcsolatot, de hogy ezt protokollárisan, tévékamerák előtt, arról el lehet gondolkodni. Szerintem a városlakók között kell élni nap, mint nap és akkor ezek mellett a problémák, visszaélések mellett, ha akar, sem tud elmenni az ember. Elmondtam már, hogyha eddig jól működött egy-egy kezdeményezés, akkor nem kívánok azon változtatni. Nem az a fajta ember vagyok, aki mindent borít, és át szeretne szervezni. A jól bevált rendszer a továbbiakban is működni fog. Ez több szegmenssel kapcsolatban is így van. Nyilván ami eddig nem volt hatékony, vagy szembe ment a közérdekkel, azzal szemben fel fogok lépni, ahogy csak lehet.

Mennyi munkára, erőfeszítésre számít az új feladata kapcsán? Kikre támaszkodhat?

Rengeteg munkára számítok. Az egyesület a vártnál is jobban és hatékonyabban működik. Azok a vészhangok, hogy ez talán a választásokat kibírja és össze fog dőlni, nem voltak helytállóak, mert egy erős és összetartó csapatról van szó. Nyilván az ő segítségük mellett még nagyon sok szakember van körülöttünk. A helyzetből is adódik, hogy egyre több szakember kínálja fel a segítségét – egyébként olyanok is, akikről sosem gondoltam volna. Ha egy igazán hozzáértő, szakértő, és a város érdekében dolgozni hajlandó csapat vesz engem körül, segíti a munkámat, akkor ez a város valóban fejlődni fog és a városba érkező pénzeket ott fogjuk felhasználni, ahová érkeznek.

Mit gondol a polgármesteri hivatalról, az ott dolgozókról?

Én a Szent Erzsébet Kórházban dolgoztam tizenkét évig, amíg a politika nem tett ki onnan is, és naponta százakkal találkoztam. Nagyon sokan ismernek, és akik ismernek, azok tudják, hogy milyen ember vagyok. A mai napig megállítanak az utcán, hogy a röntgenből ismernek, és milyen pozitív és kedves voltam velük, és ezt szeretnék visszalátni a polgármesteri székből is. Ezt csak azért mondom, mert a hivatalban sem voltam soha rosszban senkivel, aki velem korrekt és normálisan áll hozzám, ahhoz én is úgy állok. Egyfajta szabadabb légkör lehet most már a városházán is. Nyilván van, akinek kevésbé őszinte a mosolya, aki politikai munkát végzett, attól ezt megértem. Valaki már távozott, valaki fontolgatja a távozását, de aki Jászberényért akar tenni, annak helye van ebben a rendszerben, aki pedig csak a Fideszért, annak nem biztos.

Létszámstop van a közigazgatásban. Ezzel számol?

Én nem számítok a munkában fennakadásra, hiszen aki eddig is a városért végezte a dolgát, annak szerintem nincs oka, hogy fölálljon és elmenjen. Még a héten szeretnék mindenkivel személyesen beszélni. Nem összeverbuválva a dolgozókat egy helyre, és ott szónoklatokat tartani, hanem szeretnék mindenkit a saját irodájában meglátogatni. Ez sokkal személyesebb, és talán ez is mutatja, hogy én teljesen más hangulatú közös munkát kívánok végezni, mint ami az előzőekben volt.

Honnan veszi az erőt a mindennapokban? Milyen a családi háttere? Igaz, hogy elvált?

Az én erőm ebben a csodálatos városi közösségben, városi hangulatban van, ami most már lassan egy hónapja tart, illetve a gyerekeimben, a velük töltött időben. A magánéletem úgy alakult, hogy a feleségemmel külön élünk egymástól, ennek okairól azonban nem lenne elegáns nyilatkoznom. A gyermekeimmel rendszeresen tartom a kapcsolatot, ők azok, akik erőt adnak a folytatáshoz. Próbálom őket távol tartani ettől a világtól, a nagyot már nem lehet, ebben ő nyakig benne van, még ha mindig is próbáltam távol tartani ettől. De ő már elmúlt 11 éves és az internetet használva sok mocsokkal szembesült, amit rám zúdítottak a kormányoldalról. Ettől függetlenül, vagy pont ezért, kitartott mellettem és végig fogta a kezem.