Sorsdöntő öt év következik

A választási időszakban nagyobb interjút a négy jelölt közül csak egyikükkel készítettünk, a többiektől rövidebb, aktuális információkat közöltünk. Szabó Tamás polgármestertől most az utca embere által felvetett kérdésekre kértünk válaszokat.

Talán szokatlan a kérdésünk, hogy az elmúlt kilenc év értékelése módosult-e önben a választási kampány hatására?

Szerencsére nem kellett, hogy módosuljon, mert hónapokkal a választás előtt elkezdtünk egy elemző, áttekintő összegzést, amelynek egyetlen célja volt, nevezetesen, hogy a napi rutinból kiszakadva valóban tisztán lássuk az elért eredményeket, azt, hogy mit tehettünk volna jobban, illetve a jövőben hogyan célszerű folytatni a városépítő munkát. Számomra ez elsősorban lelkiismereti kérdésként vetődött fel.

Mire jutott a vizsgálódással?

A lelkiismeretem tiszta, mert két fontos dologban egyértelműen pozitív a szaldó. Az egyik, hogy a város működtetésével a kilenc év során soha nem volt gond, gazdái voltunk a városnak. Ezt a stabil gazdálkodás tette lehetővé, amelyben prioritást élvezett a városüzemeltetés. A másik fontos dolog ezzel a lehető leszorosabban összefügg. A kiegyensúlyozott, kézben tartott gazdálkodás tette lehetővé a fejlesztéseket. Hét milliárd forint fejlesztést indítottunk el az utóbbi három évben, amihez 2,3 milliárd saját forrást tudtunk tenni. Ebből 1,3 milliárd házon belüli megtakarítással képződött, úgy, hogy közben adókat csökkentettünk, és nem vezettük be például az országszerte általános fizetős parkolást.

Elég nehéz parkolni a városban, ezen nem segítene a fizetős parkolás?

Mi más utat választottunk. Ideiglenes parkolókat nyitottunk a csúcsra járó fejlesztések miatt, illetve új parkolókat építettünk. A fejlesztések láthatóan hamarosan befejeződnek, addig sok kényelmetlenséggel járnak, amiért ezúttal is köszönjük a város polgárainak türelmét.

Biztos, hogy most kellett ez a sok útépítés, átalakítás választások előtt?

Tisztában voltam azzal, hogy személy szerint rám nézve hátrányos lehet a valóban nagyon sok fejlesztés a belvárosban, de a város más részein is. Mégis első a város érdeke, hiszen a hitelkeret jóváhagyást azért kaptuk a kormánytól, hogy a fejlesztésekkel nagyot tudjunk előre lépni, például jobb legyen a közlekedés, a parkolás. A pályázatok kiírása, a szükséges tervek elkészítése, az átláthatóságot szolgáló szigorú versenyeztetések időigényesek, most értünk oda, hogy több beruházást átadtunk, a többség pedig most készül. Az életnek ez a rendje, a folyamatosság.

Mit gondol a további városfejlesztésekről?

A következő öt év sorsdöntő lesz Jászberény számára. Folytatni kell a fejlesztéseket, mert az uniónak ebben a hétéves ciklusában lesznek még felzárkóztatási alapok, utána már nem. Ráadásul a mostani tervek szerint hazánk 24 százalékkal kevesebb összegre számíthat az időközbeni fejlődésünk, illetve a Brexit miatti kisebb uniós büdzsé miatt. Még nagyobb jelentősége lesz a tervszerű, gyors és hatékony pályázásoknak. Ehhez a kormányon keresztül az uniót kell megnyerni. Most a gyakorlatlanság, a tehetetlenség nagyon könnyen lejtőre terelheti a várost, ami évtizedekre meghatározhatja a sorsunkat.

Orvosként hogy vélekedik a kórház jövőjéről?

Az ingatlan és eszközfejlesztésekben is sikerült lépnünk a kórházunk esetében. Ezt folytatni kell, de önmagában még ez is kevés lenne. Ezért céloztuk meg a nővér és orvosszálló építését, amihez a kormány itteni állami ingatlanok befolyt összegét rendelkezésünkre bocsátotta, a szükséges másik felét pedig ugyancsak a kormánytól reméljük megkapni. A munkaerő megszerzésének és megtartásának egyik lényegi eleme a lakhatási feltételek biztosítása. Ebben a kormányzatnak és a városnak vannak közös feladatai.

Hogy vélekedik az ukrán munkavállalók városi jelenlétéről?

A legfrissebb adatok szerint az országban 44 ezer ukrán munkavállaló dolgozik. Közülük több mint ezren Jászberényben. A gazdasági egységeknek, cégeknek meg van a joga, hogy akár Ukrajnában toborozzanak munkaerőt. A város a beilleszkedésüket, az életük szabályozottságát segítheti elő saját cégei és a város lakói érdekében. Nem megy az együttélés konfliktusok nélkül senkivel, de tény, hogy a rendőrkapitány úr beszámolójában külön kiemelte, hogy városunkban ukrán bűnözés nincs. Ezt a testület minden ellenzéki tagja is elfogadta. Én a kampányban is elfogadom a rendőrkapitány számait és elemzését, van, aki meggondolta magát.

A szavazás miatt talán nagyobb a félelem…

Ez meg végképp csak kampányfogás, hiszen nem uniós állampolgárok és nincs magyarországi lakcímkártyájuk. Ezek bármelyikének hiányában természetesen nem szavazhatnak november 10-én sem.

A munkaerőt érintettük. Sajnos az Electroluxnál fog felszabadulni sok ember…

Az Electrolux globális cég, ilyen döntést hozott, amit nem a berényi polgármester, de egyetlen európai kormány sem tud megakadályozni. Nyolcszáz családot fog érinteni jövőre ez a döntés, és a város kasszája is szegényebb lesz mintegy 400 millió forint elmaradó iparűzési adóval. Az idei adók befolytak a tervezett szerint, gazdálkodásunk rendben van. Ezért sem volt értelme két nappal a választás előtt sürgősen összeülni az ellenzék javaslatára. Politikai haszonszerzésre a város jövőre kedvezőtlenebb helyzetét nem szabad felhasználni.

Mi lesz az Electrolux dolgozóival?

Új szereplőket kell megnyerni fejlesztésre, idetelepülésre. A héten is itt a városban tárgyalok a külgazdasági miniszter úrral a jövőről, a lehetőségekről, és ezt a vonalat erősítette Varga Mihály miniszter úr látogatása is a Szatmári Kft-nél, ahol fejlesztési támogatásról tudott beszámolni, ami új munkaerő-felvételt is eredményez a korszerűsödés mellett. Komoly előkészületet és folyamatos, intenzív, a kormányzattal összehangolt erőfeszítéseket követel a befektetők megnyerése.

Mi lesz a büdzsén ejtett lyukkal?

Még gondosabban kell gazdálkodni, kétszer megnézni, hogy mit mire költünk, és persze olyan ígéreteket tenni, ami a kiadásokat jelentősen megemeli, felelőtlenség. Csak addig nyújtózkodhatunk a jövőben is, ameddig a takarónk ér, ahogy minden normális ember ezt teszi odahaza a saját családi költségvetésében. Lehet álmodni, de meg kell teremteni a megvalósítás feltételeit.

Némi áthallást érzek az ellenzékiek ígéreteire az utóbbi mondataiban.

Ettől most valóban nehezen tudjuk mentesíteni a gondolkodásunkat, és úgy látom, ez mindkét oldalon így van. Értem, hogy nekem könnyebb a dolgom, mert az elmúlt 9 év eredményeit össze tudtam foglalni egy kiadványban, 99 képpel évenkénti csoportosításban, ahol mindenki láthatja, hogy mennyit gyarapodott a város. Ez nyilvános és ellenőrizheti mindenki a maga tapasztalatával. Az ellenzék most lép be a politika első vonalába. Az elmúlt ciklusokban a vagyoni, fejlesztési előterjesztéseket ellenezték, nem fogadták el. Példaként gondoljunk a Huszárlaktanya vagy a Szatmári Malom körüli rendszeresen visszatérő vitákra. Sem az a gyönyörű óvoda, sem a főtéri új épület nem valósult volna meg, ha többségben lettek volna a szavazataik. Most meg fűt-fát ígérnek.

Mire gondol pontosan?

Nem lehet egyszerre adót csökkenteni – és itt nem a kommunális adó 18 millió forintjára gondolok, amit a lakosság 15 százaléka fizet, tehát 85 százalékot ma sem érint –, ugyanakkor több tízmilliós tervekkel előjönni forrás nélkül. Másrészt az ígéreteik jórésze nem városi kompetencia. Ilyen az összes oktatási elképzelésük a gyerekek leterheltségének csökkentésétől a tanárok önállóságának növeléséig. Vagy például megígérik az elkerülő utat, aminek az ügyét az eddigi városi többség a vállalkozókkal és a parlamenti képviselővel közösen a miniszterelnökig vitte, és megkezdődött az építés előkészítése a 32-es út átépítéséhez igazítva. Ebben a megvilágításban is különösen érdekes azt kommunikálni, hogy a város és a kormány közötti szoros, jó együttműködésre nincs szükség.

Azért jó lenne már a 32-es és az elkerülő út elkészülte után lenni.

Ez igaz, de ott sem lesz megállás. Az ugyanis csak a teherforgalom kizárásával mentesít bennünket a mai állapotokhoz képest. Minőségi változás akkor lesz a város életében, ha befejeződik a forgalomtól mentesített főtér átépítése, és ha sikerül felújítani a belső utakat. Ezt ugyanúgy tudom elképzelni, mint a porteleki bekötőút két kilométeres szakaszának megújítását. Mi adtuk az anyagot, a Közútkezelő, mint állami cég a gépeket, a szaktudást és a munkaerőt. Tehát ez a siker is az együttműködésről szólt.

Vélemény, hozzászólás?