Megszépült a Kálvária

Mindenszentek ünnepén, november 1-jén adták át és szentelték fel a jászapáti temető felújított kálváriáját, melynek restaurálását Pócs János országgyűlési képviselő és családja kezdeményezte.

Az átadó ünnepélyen a Jászapáti a Mi Városunk Alapítvány nevében dr. Tajti József köszöntötte a megjelenteket a legnagyobb magyarként tisztelt gróf Széchenyi István szavaival. „Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli múltját, nézd meg a temetőit, azok válaszolnak.”

Hogy a jászapátiak mennyire becsülik temetőjüket, ennek az utóbbi években több ízben is tanúi lehettünk, hiszen a helyiek áldozatkész összefogásából valósult meg 2013-ban a ravatalozó megépülése, majd ezt követően 2016-ban és 2018-ban urnatárolókkal is kiegészült a létesítmény. Ez alkalommal az igen megviselt állapotban lévő Kálvária megszentelésének és átadásának örvendhettünk, mely a korabeli leíratok szerint még a jászapáti hívek ájtatos adományából épült 1773-ban, barokk stílusban.

„Őseink a Kálvária hegyét jelképezve egy dombot alakítottak ki, és egy ív alakú magas talapzatra helyezték a Golgota alapjait. A magaslat alatt kistermet építettek, benne márványozott kőoltár díszeleg. Az oltár alatti részben a sírboltban fekszik az üdvözítő, az oltár felett a fájdalmas Szűzanya karjaiban tartja a keresztről levett Jézus holttestét. A külső részben, két íves oldalban tizenkilenc-tizenkilenc lépcsőfok vezet fel a tulajdonképpeni Kálváriához. A Kálvária város felé néző részén kőkarzat van, ahonnan a temetői búcsúk alkalmával régebben szentbeszédet mondott a pap a híveknek. A kálvárián három kőlépcsővel ismét feljebb áll a három kőkereszt, középen a megszenvedett Jézus, jobbra és balra a két lator megfeszített alakja, Krisztus keresztje alatt pedig három, fájdalomtól megtört alak, a Szűzanya, Szent János apostol és Mária Magdolna látható.” – mutatta be részletesen a szakrális építményt dr. Tajti József, majd kitért a nagymértékű felújítás részleteire.

A restaurálás kezdeményezője és a költségek oroszlánrészének viselője Pócs János országgyűlési képviselő és családja volt, aki a keresztek és a szobrok felújításán kívül jóformán az összes többi kiadást fedezte. A keresztek és a szobrok rekonstrukciója a jászapátiak adományából a Mi Városunk Alapítvány közreműködésében, és a templomban tartott jótékonysági előadás alkalmával összegyűjtött árbevételből valósult meg.

Dr. Tajti József végezetül köszönetet mondott az anyagi áldozatvállalásért, és összeghatártól függetlenül hálával fordult mindenkihez, aki részt vállalt abban, hogy a Kálvária megújulhatott. „Ma ismét tanúbizonyságot tettünk arról, hogy a jászapátiak szeretik a városukat, hajlandóak áldozni érte, magáénak érzik a temetőt is, mely sok jászapáti ember végső nyughelyéül fog szolgálni.” – zárta az ünnepi gondolatokat, melyeket Pócs János fűzött tovább.

Az országgyűlési képviselő úgy véli, az egyik legfontosabb küldetésünk a földön, hogy mit adunk át az utánunk jövőknek. A Kálvária felújítása sokkal több, mint új vakolat és új lépcső. Tisztelet a szüleinknek, nagyszüleinknek, az itt nyugvó szeretett hozzátartozóknak és egyben adomány az előttünk járóknak, mert jár nekik, hogy szép, megújult környezetben nyugodjanak.

„A temető az a hely, ahol mindenki egyforma, nincs vallási vagy politikai hovatartozás, nincs karrier, nincs törtetés, nem számít, hogy valaki gazdag vagy szegény, senkinek nem tud jobban fájni a szíve vagy nem tud jobban sírni, mint a másik ember, mert mindenki egyformán jön a világra és egyformán megy el, mindenkinek azonos méretű parcella jár. Itt már csak szeretet és megnyugvás van.” – fogalmazott a képviselő, aki az összefogást azon gondolat ékes példájaként aposztrofálta, hogy a temető nem megoszt, hanem összeköt bennünket, hiszen amint megszületett a felújítás döntése, mindenki saját lehetőségeihez mérten segítette, és támogatta a megvalósulás folyamatát.

Végezetül Kocsis Sándor szólt az egybegyűltekhez, a plébános mindenszentek litániájával egybekötve szentelte fel a jászapáti temető felújított kálváriáját. Az ünnepélyes átadó a nemzetiszín szalag átvágásával, és az emlékezés mécseseinek meggyújtásával zárult.

 

Kazsimér Nóra

Kazsimér Nóra

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?