Alkotás spirituális háttérrel

2019-11-07 Demeter Gábor 0 Comments Fejős László, grafika, kiállítás, Magyar Festészet Napja

Egy nem mindennapi komplex művészeti élmény részese lehetett, aki ellátogatott a Magyar Festészet Napja programsorozatához kapcsolódó eseményekre október 25-én, a Lehel Film-Színházba. Ott, a Fejős László grafikáit bemutató, A végtelen kezdete (om namo) című tárlat megnyitóján és azt követően pedig, egy kiállításról készült filmhez kapcsolódó improvizációs zenei koncerten töltekezhetett művészeti impulzusokkal.

A Magyar Festészet Napja – október 18 –, Szent Lukács névnapja, aki évszázadok óta a festészet védőszentje. Tizennyolcadik alkalommal ez a nap a fény, a szín, a formák és ritmusok, az élő hazai festészet ünnepe. Az immáron több napos rendezvénysorozat, a Magyar Festészet Napja Alapítvány jóvoltából, Verebes György festőművész vezetésével az egész országot átszövő, az országhatárt is átlépő művészeti fesztivállá szélesedett. Ennek lehetett egyik kiemelt helyszíne Jászberény, ahol számos képzőművészeti és társművészeti események sorával kapcsolódtak a programhoz. Ennek része lett a nagykátai gyökerű, de sok szállal városunkhoz kapcsolódó Fejős László grafikus önálló kiállítása is. A végtelen kezdete (om namo) című tárlatának megnyitóján, Góg Zoltán, az esemény szervezője mindezeket köszöntőjében megemlítette.

Elhangzott okos és jó gondolatokkal teli megnyitó, két oldalról közelítette meg a kiállított grafikai műveket. Verebes György, Munkácsy díjas festőművész részéről a szakmai, valamint Braja Prabhu vaisnava lelkésztől a spirituális mondanivaló volt megismerhető.

Nagyon sokfajta vizuális megoldás jelentkezik a falakon függő alkotásokon, melyek több felületkezelési megoldással készültek, mondanivalójuk tértől, időtől független és szerves egységgé áll össze a látottakból egy vizuális képlet. Ami pedig egységbe kovácsolja mindezeket a megjelenési formákat, az a spirituális háttér, amely eme vizuális rendszert mozgatja. Érezhetően Fejős László személyére is hat, hatott, nemcsak mint alkotóra, hanem mint gondolkodó emberre, érző lélekre.

Az alkotás számára az emlékezés, az emlékeztetés tevékenysége, a meditáció ideje. Ebből adódóan az alkotásai nem csak esztétikai élménynyújtás a grafikái megtekintőinek. Törekszik arra is, hogy a képzőművészet olyan eszköz legyen, amely szervesen, természetesen kapcsolódik a saját és az emberek életéhez, létezéséhez, természetéhez. Igyekszik kifejezni már az alkotás közben a közös alapokat, értékeket, kérdéseket és az azokra adható válaszokat. A grafikáiba rejtett és vagy nyíltan kimondott, leírt idézetek, gondolatok az emberek lelkéhez tartó szavak, szimbolikus formák és színek láthatóak, amelyek képessé tehetik az alkotót és a grafikák megtekintőit arra, hogy magunkba nézve, azokat magunkra véve gondolkodjunk el életünk, létezésünk eredetéről, minőségéről, jellemeiről és céljairól. A grafikái az érzelmi-esztétikai töltődésen kívül, tudást tartalmazó-közvetítő, konkrét és direkt információkat képesek eljuttatni a látáson keresztül az emberek, a lelkek számára.

A művészeti esemény a mozi nagytermében folytatódott, ahol egyedülálló élmény részesévé válhatott a befogadó. Az Orbis Zeneműhely koncertjét, a Szolnoki Művésztelep Jelenlét című kiállításáról, ez év tavaszán, a kápolnásnyéki Halász-kastélyban készített különleges filmfelvétel inspirálta. A képkockákra, szinte, mint kottára tekintve, rögtönöztek a zenészek hangszereiken, érzelmekkel és hangulatokkal ajándékozva meg a hallgatóságot.