Választottunk, és van még feladatom

Szabó Tamás két cikluson át, összesen kilenc éve regnáló polgármestert a választásról, az eredményről és annak okairól kérdeztük.

Hogy értékeli a polgármester-választást?

Először is megköszönöm a jászberényieknek, hogy eljöttek szavazni, különösen azoknak, akik engem tiszteltek meg bizalmukkal, és az azt jelző voksukkal. Ha a most kialakult helyzetet próbáljuk meg elemezni, egyáltalán végiggondolni, hogyan kerültünk ide, konkrétan, hogy jutottam én oda, ahol mostani állás szerint nem szereztem többséget, vagy kisebbségben maradtam, akkor azért elsőként nyilván a közvetlen személyemet érintő kérdéseket nyugodtan fel kell tenni, és ezt kell megvizsgálni, és ebben benne van minden, ami nem ebben az utóbbi időben, de évek óta téma körülöttem.

A jász – nem jász megkülönböztetésre utal?

Akárhogy is alakuljanak az elkövetkező hetek fejleményei, azt nyilvánvalóan mindenki látni fogja, hogy dolgozni akár orvosként, akár polgármesterként továbbra is itt fogok Jászberényben, és nem máshol. Másfelől a teljesen eltorzított és megalapozatlan, személyemet érintő hírelések dacára 200 szavazattal többet kaptam, mint 2014-ben, és én ezt a számszerűséget egyértelműen annak tudom be, hogy a belém vetett bizalom változatlanul meg van abban a körben, ahol korábban is meg volt, de ez most nem volt elég.

Ez mennyire valódi meglepetés?

Azért azt ne felejtsük el, hogy bármikor, bármelyik választásnál, amikor matematikailag összeadtuk az ellenünk fellépők eredményeit, akkor soha nem léptük át –, most utoljára az uniós választásokat kivéve –, a bűvös ötven százalékos többségi határt, hanem általában valahol a negyven és a negyvenöt százalék között mozogtunk az eredményekkel. Tehát itt egyértelműen valóban az a fajta összefogás látszik, aminek a mozgatórugója abszolút nem a város közvetlen vagy hosszú távú érdeke, hanem egyszerűen a Fidesz ellen való protestálás. A Fidesznek pedig a helyi megjelenése én vagyok, így a következménye a polgármester személye elleni fellépés.
Az a közösség azonban, amely ezt most itt összehozta, megítélésem szerint később sem lesz többre képes az elkövetkezőkben, mint hogy a Fidesz ellenessége lesz, erre pedig eredményes munkát nem lehet építeni, ez nyilvánvaló.

A felmérések, a kilátások kimondottan kedvezőnek tűntek a választás előtt.

A kampányban végig azt mondtam én magam is, hogy ne hagyjuk magunkat elaltatni. A felmutatott eredményeket tegyük félre, mert nyilván nem ez a döntő. Azokat az ismereteket, közvetített gondolatokat, hogy városunkban váltásnak meg hasonlónak helye nincs, mi soha nem fogadtuk el, tudtuk, hogy ezzel nem lehet azonosulni, nem lehet ebben gondolkodni. Van egy olyan érzésem, hogy a város szavazóközönségéből nagyon sokan felvették ezt a fajta gondolatot, és ez kicsit elkényelmesítette a velünk szimpatizáló embereket. Egyébként a mostani pár napos reagálásokból is ezt érzékelem, és ugye 12 ezren mégsem jöttek el szavazni, ez jól látszik a számokból. Biztos vagyok abban, hogy most vannak köztük nagyon sokan, akik abszurdnak, képtelennek tartják ezt a helyzetet, ami kialakult.

Mi a teendője ebben a helyzetben?

Tiszteletben kell tartani annak a megjelent negyven valahány százaléknak az akaratát, akik ebben a kérdésben döntöttek. Hangsúlyosan aláhúznám azt, hogy a szavazók akaratát kell tiszteletben tartani, és ezért gondoljuk azt, hogy itt a nagyszámú érvénytelen szavazat, és a mutatkozó kisszámú különbségek, megérdemlik azt, hogy pontosan leellenőrizzük, mi volt a választópolgárok valós akarata ezen a szinten. Az én esetemben 14 szavazat a különbség, de van képviselőnk, akinél mindössze tíz szavazat, ezért kezdeményezzük csütörtök 16 óráig, ezt a fajta igényünket.

Eltértünk a választási eredmény okainak számbavételétől. Vagy már a végére értünk?

Ha az okokat tovább elemezgetjük, akkor látszólag mellékes lokális és nem lokális körülmények is előjönnek. Megítélésem szerint biztos, hogy közrejátszott a hangulatban legalább 15 olyan „dühös” ember, aki az Electrolux történései kapcsán elhitte, hogy ahhoz Szabó Tamásnak bármi köze is van, és ezért ellene szavazott. Már ez eldöntötte ezt a helyzetet, vagy ugyanúgy másik 15 „dühös” ember, aki úgy érzi, hogy itt a városban a fejlesztések, építkezések miatt az utóbbi hónapokban nehezebb az élet, nehezebb parkolni, közlekedni, akár gyalog, akár kocsival, és ezért megint csak Szabó Tamás a felelős, és ezen érzelme alapján döntött. Nos, nyilván ők is eredményezhették ezt a helyzetet. Józan ésszel végiggondolva persze sem az egyikhez, sem a másikhoz személy szerint nincs közöm. Rajtam kívülálló körülmény egy multinacionális cég döntési mechanizmusa és a fejlesztésekhez kötődő pályázati és kivitelezési rendszerek sajátosságai is, amelyeken keresztül ez a helyzet adódott. Tehát ezek a lokális történések.

Melyek a nem helyi okok?

Tudtuk, hogy a Fidesz ellenében csakazértis szavazók is lesznek. Látszólag logikusan végigvitt gondolkodás mentén is vannak/lehetnek ellenérzések irántunk, de azt gondolom, hogy országos események – akár Győrben, akár Budapesten –, ezeket az érzelmeket még feljebb tornázták. Összességükben ezek eredményezték a szerintem egyébként képtelen és méltatlan jelenlegi jászberényi helyzetet.

Tehát kész a leltár?

Én itt be is fejezném, tekintettel arra, hogy van egy következő lépés még ebben, egy eljárási jellegű lépés. Ennek a fejleménynek vagy döntésnek a birtokában nagyon szívesen beszélek majd arról, hogy egyébként miként látom a város jövőjét akkor is, ha mégis én viszem tovább a polgármesterséget, és akkor is, ha esetleg marad a mostani eredmény, mert természetesen mindkét esetre van konkrét, határozott elképzelésem.