Egy tanító emlékére
Piffkó János néptanító emlékére, tanítói és közösségformáló munkája előtt tisztelegve avattak emléktáblát családias hangvételű ünnepség keretében, Jászberény külterületén az Öregerdei Gyermektábor épületének bejáratánál, szeptember 19-én, csütörtökön.
A külterületen élők közösségének építésén munkálkodó pedagógus sokak számára jelentett életre szóló példát. Piffkó János tanító családtagjai, barátai, tisztelői, egykori tanítványai érkeztek az ünnepségre, hogy leróják tiszteletüket a tanyai diákok nevelését és oktatását mindig elsődlegesnek tartó tanító úr emléke előtt.
Bobák József, az emléktábla létrehozásának ötletgazdája köszöntötte az egykori Öregerdei iskolában, a mai gyermektáborban egybegyűlteket. Nem véletlen, hogy kezdeményezője volt az emléktábla-állításnak, elmondása szerint szinte apa-fiú viszonyban voltak János bácsival, akit nagyon sűrűn meglátogatott. Hallgatta őt, bölcsességeit az életről, és amit elmondott, abból lehetett építkezni.
A porteleki általános iskola egykori igazgatója, a külterületen élők közösségi életének mozgatója számára állítandó emléktábla megvalósítását a város önkormányzata is támogatta. Az eseményt megtisztelő Szabó Tamás polgármester köszöntőjében utalt arra, hogy ezt a megtiszteltetést kiérdemelni csak munkával, hozzáállással, feltétel nélküli szeretettel lehetséges, mint ahogy ezt a tanítást hivatásának tekintő Piffkó József is tette.
Sas István, a Déryné Művelődési Központ nyugalmazott igazgatója idézte fel a tanító életútját. Elmondta, hogy mindenki feltétel nélkül elfogadta az ő személyiségét, emberi nagyságát. A Rubint Diplomás tanító, akit Közszolgálati Életműdíjjal is kitüntettek oktatás területén végzett több évtizedes kimagasló szakmai munkájáért, nemcsak pedagógusként tett sokat, hanem mindig szívén viselte az Öregerdei Gyermektábor fejlesztését is.
Az emléktáblát Szabó Tamás polgármester és Bobák József leplezte le, amit a külterületek önkormányzati képviselője, Balog Donát, valamint Fozer Vendel öreg diákok nevében koszorúzott meg.
A tanító úr felesége és lánya, köszönetet mondott mindazoknak, akik fontosnak érezték, hogy megemlékezzenek szeretett hozzátartozójukról.
Fozer Vendel, aki nemcsak János bácsi első tanítványainak egyike, hanem szerzője is a porteleki iskola történetéről szóló könyvnek, meleg szavakkal emlékezett egykori tanítójára: az emberség, ami belőle sugárzott, örökre megmaradt mibennünk.
Akik személyesen nem ismerték, számukra is tanulságként szolgálhat a tanító életútja, ezt a példamutató hozzáállást emléktábla is őrzi mostantól az utókornak.
a BerényCafé újságírója, szerkesztője.
- A költő lírája képekben ábrázolva - 2024-04-12
- Rejtett lényeg - 2024-04-11
- Benne van a folytatás - 2024-04-03
