A magyarság örök mentsvára

Ebben az évben is augusztus huszadikán, kedden került sor az új kenyér felszentelésére és a hivatalos városi ceremónia megtartására. Tudósításunkat – az időrend figyelmen kívül hagyásával –, természetesen ezzel kezdjük, noha idén a hosszú hétvége lehetőségeit kihasználva már előző nap élvezhették a városlakók az államalapítás ünnepéhez kapcsolódó szórakoztató programokat.

Az augusztus 20-án bemutatott istentiszteleten Szent István királyunkra, a magyar katolikus egyház egyik fővédőszentjére emlékeztünk, és áttekintettük a keresztény állam megteremtője által reánk hagyományozott lelki javallatokat. A Szántó József apát-plébános celebrálta szentmisén Máté evangéliumának tanításai szóltak az egybegyűltekhez.

„Aki hallgatja szavamat, és tettekre is váltja, az okos emberhez hasonlít, aki sziklára építette a házát. Aki hallgatja ugyan tanításomat, de nem váltja tettekre, a balga emberhez hasonlít, aki házát homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak. Az összedőlt és romhalmazzá vált.” – hangzott a példázat, mely István királyunk egyházszervező tettét hivatott szimbolizálni.

Szántó József szónoklatában hangsúlyozta, ma az új pogányság világát éljük, amikor a csak önmagának élő, homokra épülő, sodródó, értéket és mértéket vesztett emberiségnek nagyobb szüksége van egykori fejedelmünk útmutatására, mint valaha. A küldetés tudvalevő, magunkra kell ölteni Jézus lelkületét, folytatni kell azt az utat, amelyen az ember a hozzá csatlakozó Krisztussal jár. Krisztust vinni a társadalomba, a családokba, ez mindig állandó feladat, bárhogyan is változnak a történelem nagykönyvének oldalai. „Ahol a Krisztusi szeretet, norma gyökeret ver a szívekben, a család és a nemzet egészében, ott minden külső hatás kudarcra van ítélve” – fogalmazta meg az ünnep lényegét záró gondolataiban.

Az emelkedett szertartást követően a résztvevők átvonultak a Szentháromság térre, ahol a városi megemlékezésre érkezetteket, köztük Piroska Miklóst, a megyei közgyűlés elnökét, Szabó Tamás polgármestert, valamint a képviselő testület tagjait Gyuricza-Horváth Kitti köszöntötte. Az ünnepély kezdeteként a jászok történelmi zászlóit hordozó cserkészek kíséretében Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató nyújtotta át a polgármesternek legbecsesebb ereklyénket, a Lehel kürtjét. Miután a jászok történelmi emléktárgya ideiglenes helyére, az ünnepi dobogóra került, Himnuszunk, valamint a Boldogasszony Anyánk egyházi népének hangzott el a közreműködő Palotásy János Vegyeskar előadásában.

A folytatásban Pócs János, az ünnep hivatalos szószólója üdvözölte a megjelenteket.  Az országgyűlési képviselő a születés isteni kegyével vonta párhuzamba keresztény hazánk megalakulásának jeles évfordulóját.

„Mint minden élet, minden születés egy álommal kezdődött. Ezer évvel ezelőtt élt egy férfi, és hitt abban, hogy létrejöhet egy erős, gazdag, szabad ország. Ez lett a keresztény Magyarország. Így válnak az álmok valósággá. István királytól nem csak a pápától kapott koronát örököltük, hanem ránk hagyta az álmát, a sziklára épített házat. Hol van már az ókori Róma, a Bizánc, a Latin Császárság, az Oszmán Birodalom vagy a Szovjetunió. Mind elmosta a történelem vihara. Amíg a világ nagyhatalmai egymással civakodtak a lehulló koncon, addig Szent István megmentett egy maroknyi népet. Nem fegyverekkel, nem kincsekkel, hanem hite és imája által. Mi valljuk, hogy a Szent Istváni hit a magyarság örök mentsvára.”

Beszéde során kiemelte az országot továbbépítő kisemberek munkáját, a maguk után maradandó nyomot hagyó állampolgárokat, Szent István álmának méltó követőit, akiknek köszönettel tartozunk. Pócs János hozzátette, méltó követő mindenki, aki tesz a város, a munkahelye, a családja asztalára, hiszen azzal egy álmot vált valóra.

A továbbiakban Sas Dániel zongoraművész, valamint Sas Zoltán színművész hallgató Montázs című zenés-irodalmi előadása emelte az ünnepély fényét. A tehetséges testvérpár nevezetes magyar történelmi eseményeket jelenített meg rendhagyó produkciójában, melyhez nem az államalapítást, hanem a magyarság esszenciáját választották központi téma gyanánt.

Augusztus 20-a nem pusztán az államalapítás történelmi jelentőségű napja, de egyszersmind az új kenyér ünnepe is. A nemzetiszín szalaggal átkötött, frissen sült kenyereket Szántó József apát-plébános áldotta meg, majd a felszelt falatokat megelőzően nagytiszteletű Mező István lelkipásztor intelmeiből szemezgettünk.

„Jézus Krisztus az a mennyei kenyér, aki azért szállott alá, hogy életet adjon a világnak, mindazoknak, akik hisznek ő benne. Ma államalapításunk és az új kenyérért való hálaadásunk ünnepén arra tanít bennünket Isten, hogy vegyük komolyan az imádságot mi is, nemzetünkért, országunkért és önmagunkért.”

Az ünnepség lezárásaként Pócs János, Szatmári Antalné alpolgármester asszony, valamint Tamás Zoltán képviselő segédletével sor került a megáldott kenyér felszegésére. Az ünnepi kóstolókon túl még ötven kilogrammnyi illatos, új búzából sütött vekni került az intézményvezetők, egyházi és városi elöljárók, és természetesen Jászberény polgárainak asztalára.

*****

Mint a bevezetőben említettük, ezúttal kettős bontásban, ily módon két eltérő öltözetbe bújtatott lélekkel adózhattunk államalapító Szent István királyunk emlékének, és koccinthattunk hazánk születésnapjára, mely alkalomhoz remek zenekarok adták a talpalávalót a városi ünnepség napját megelőző éjszakán.

A családokat és a múlt hagyományaira nyitott apróságokat már délután három órától várták a Levendula Játszóház kreatív kézművesei, akik „Jár a malom, jár…“  címmel készültek bemutatni a kenyér izgalmas útját. A szalmás és búzás játékszerek között akadtak ügyességi foglalkoztatók, kukorica játszó és tanyás udvar – ez utóbbiak főként az ifjú legényeket szólították meg –, a leendő háziasszonyok pedig a népi konyhában vagy a vessző babaházban kóstolhattak bele nagymamáink egykori foglalatosságaiba.

A gyerkőcöknek kedvező programoknál maradva a zenei szekciót a Holdonmacska zenekar dalos kedvű óvó nénije és művésztársai nyitották. Az elhangzott muzsikákat Tarnavölgyi Réka, a társulat ügyeletes pedagógusa jegyzi, de repertoárjukban olyan klasszikusok is helyet kaptak, mint a Süss fel nap, vagy a Virágéknál ég a világ. Jó hangulatú, interaktív műsorukat vicces kérdésekkel, a gyerekek és felnőttek énekeltetésével színesítették, így a lelkes közönségnek hála hamar elröppent a móka ideje.

Természetesen ez utóbbi nem jelenti azt, hogy a folytatás ne lett volna legalább ennyire mulattató, hiszen a magyar popzenei élet egyik leghíresebb családját, a Neotont idézte meg egy szolnoki formáció. Noha a Szimpátia együttes csupán 2018 év elején alakult, a megye fővárosának zenészei már régóta a szakma képviselői. A magukat projektzenekarként aposztrofáló csapat egészen a hetvenes-nyolcvanas évekig repítette a színpad elé sereglett hallgatóságot, akik – tekintve az este hátralévő részét –, nem vették félvállról a Nyár van vagy a Holnap hajnalig című slágerek ikonikus textusait.

Az időutazás záróakkordjaként kihunytak a fények, és csak a sötétben kibontakozó szikravirágok színei vetültek a csodálkozó arcokra. Az ünneptől már elválaszthatatlan, hagyományos tűzijátékot követően a retro melódiák koronázatlan királynője, Sárközi Anita lépett a pódiumra. Az EMeRTon-díjas énekesnő maga is az este fénypontjának, a Z’Zi Labor újhullámos popegyüttesnek a tagja, akik a folytatásban hamisítatlan utcabáli hangulatba ringatták a gimnázium előtti téren összegyűlő sokaságot.

Janicsák István és szépkorú hölgykoszorúja már jelenségnek számít a zeneiparban, amit jól példázott a különféle generációk felsorakozása, pontosabban zenevonatba rendeződése, ugyanis az utolsó dallamokra a széksorokból is felpattantak a nézők. Sőt, a bátrabbak a világot jelentő deszkákat sem voltak restek meghódítani. Mikor felcsendült a Honky tonk woman, a Veresegyházi asszonykórus tagjai úgy döntöttek, nem érik be sármos frontemberükkel, és a közönségből választottak maguknak partnert a modern csárdáshoz. A szórakoztató programsorozat a Dj Fácán által vezényelt táncos vigalommal ért véget.