Kiállítások a Csángó idején

A Csángó Fesztivál rendezvényhez kapcsolódóan a zenei produkciók mellett több kiállítás is látogatható volt, melyek kizárólag az esemény idején mutatták be elsősorban a csángó kultúrát. Fotótárlatot, interaktív, kézzel fogható installációkat, honfoglalás korát idéző kiállítást valamint különleges, egyedi kerámiákat tekinthetett meg a közönség több helyszínen.

A Lehel Film-Színház galériáján augusztus 7-én, szerdán Váradi Levente fotográfus, a Szent Lámpások Program keretében Magyarfalutól Jávárdi-patakáig című tárlatát Kocsán László koreográfus, a Jászberényi Hagyományőrző Együttes alapító-művészeti vezetője nyitotta meg.

Rózsa Ibolya énekével, moldvai és gyimesi dallamokkal színesítette az eseményt. A falakon látható értékőrző fotók az eltűnő félben lévő hagyományos paraszti csángó magyar népi kultúrát őrzik, közelebb hozva a nézőhöz egy-egy közösség tagjait, eseményeit, környezetét, mely a régió hiteles lenyomatává is válik. A Szent Lámpások Program céljait is segíti a fotótárlat, mely úti beszámolók és a fotográfiák eszköztára segítségével szeretné bemutatni a Kárpát-medence, és az azon túl élő szórványmagyarság hagyományos paraszti kultúrájának megőrzésében tett erőfeszítéseket. Váradi Levente fotográfus, a program létrehozója nem kisebb célt tűzött ki, mint szemléltetni a magyar népi kultúra egy szeletét, és a nyelv élni akarását, mindezeknek egyéni megélését.

Az LVG egyik földszinti osztálytermébe költözött augusztus 8-án, csütörtökön a legeredetibb népművészeti kiállítás, a „Csángó Falu” interaktív élőtér, „Mert együtt, egyek vagyunk” címmel, Kelemen Gabriell rendezésében. Olyan értékek kerültek ott közszemlére a moldvai csángóktól, melyek összegyűjtve, így együtt máshol nem láthatók. A betérő látogatók megismerkedhettek az északi csángó falvak egykori öltözködési szokásaival, azok ruhadarabjaival és jelentést hordozó kiegészítő kellékeivel. Megcsodálhatták a fali szőtteseket, a gazdagon hímzett ingeket, vagy akár az egyedi hímzéssel díszített keptárakat, melyek motívumai igen beszédesek. Az érdeklődők a tárgyak megtekintése mellett kezükbe is vehették az egyes kiállított darabokat, sőt akár magukra is ölthették a népviselet ruhadarabjait. A bemutató létrehozói szívesen válaszoltak a feltett kérdésekre, és színesen meséltek a csángók szokásvilágáról a hétköznapokban és az ünnepnapokon.

A „Csángó Faluban” kézzel fogható ismeretekkel gazdagodhatott minden érdeklődő látogató. A Déryné Rendezvényház dísztermében augusztus 9-én, pénteken a csodaszarvas mítoszát is felhasználva, magyarok, jászok és csángók a történelemben többrétegű kötődését bemutató, egyedi kiállítás nyílt Merre van a hazánk útja… címmel. Kifejezetten a Csángó Fesztivál napjaira időzítették a látványos, több részből összeálló tárlatot, mely a honfoglaló magyarok vándorlását mutatja meg elsősorban a legújabb régészeti kutatások alapján. A bemutatott anyag segítségével közelebb kerülhetünk őseink valós történelméhez.

A megnyitó alkalmával Péterbencze Anikó néprajzkutató, a kiállítás rendezője köszöntötte a szép számmal megjelent érdeklődőket. Ezt követően Petrás Mária Prima Primissima és Magyar Örökség díjas énekművész szólaltatott meg régi dallamokat, amelyek őseink világába hívták az egybegyűlteket, majd moldvai dalcsokor hangzott el onnan érkező hagyományőrző asszonyoktól. Szabó Tamás polgármester köszöntője után Dr. Lángó Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Intézetének egyetemi docense mondott megnyitóbeszédet.

A történelmi tárlat sok érdekességét megszemlélve nyilvánvalóvá vált, hogy a Kárpátok koszorújában hont foglalt magyarok adtak otthont a kelet felől érkező jászoknak. A csángók nem csak a magyar kulturális hagyományok egyik legeredetibb emlékeit őrzik, hanem mai napig azon a területen élnek, ahol elődeinknek a Kárpát-medencébe való beköltözés előtt az utolsó szálláshelye lehetett, és a középkorban a jászok legközelebbi rokonai éltek. A kiállított anyagban a jász viselet is megjelent fotókon, illetve viseleti darabokon egyaránt.

A kisteremben Petrás Mária és lánya, Petrás Alina keramikusművészek gyönyörű szakrális alkotásait bemutató tárlat is a kiállítás része volt. A művészek egyedi munkái átitatódnak a csángó szellemiséggel, de ötvözik az európai és a Kárpát-medencei ornamentika legszebb elemeit. Fő témáikban a gyermekét ölelésében tartó Máriát ábrázolták, amely egyben ősi szimbólum is.

A kiállítások a Csángó Fesztivál üde színfoltjai, szellemi feltöltődést jelentő helyszínei voltak.

Demeter Gábor
Latest posts by Demeter Gábor (see all)

Demeter Gábor

A Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója, szerkesztője.

Vélemény, hozzászólás?