A magyarság hangja

Az anyaországtól elszakadt kisebbségben élő magyarok kultúrájának bemutatását, a Csángó Fesztivál alapgondolatát, küldetését tükrözi vissza a Magyarság hangja gálaműsor minden évben, amelyre idén szombaton este került sor a főtéri nagyszínpadon.

Egy év híján három évtizede annak, hogy a csángó hagyományőrzők először mutatták be náluk még elevenen élő kultúrájukat, autentikus táncaikat, világszép dalaikat fesztivál keretében Jászberényben. Az eltelt közel harminc év alatt a rendezvény szélesre tárta kapuit az egész világ néphagyományai előtt, de a fesztivál szellemisége, a kisebbségek hagyományőrzésének küldetéstudata töretlen maradt. A távoli Csángóföldről és Gyimesből érkező magyarok mellé az évek során csatlakoztak az egyéb elszakított országrészekben élő nemzetünk hagyományőrzői. A fesztiválon bemutatkoznak Erdély, a Felvidék, a Délvidék magyarjai és idén először – teljessé téve Nagy-Magyarország kulturális térképét –, az utóbbi évek sok megpróbáltatását elszenvedő kárpátaljai magyarok is részesei lettek a rendezvénynek.

A magyarság hangján megszólaló lélekemelő gálaműsor a Kárpát-medence táncban, dalban és muzsikában kifejezhető legfontosabb értékeit tárta a népes közönség elé. A fellépők között felfedezhettünk évtizedek óta ismerős arcokat, olyanokat, akik évről-évre vállalják, hogy megtegyék az akár nyolcszáz kilométeres távot az ezer éves határ mentéről Jászberényig, hogy itt, a Kárpát-medence szívében megmutassák és megosszák kulturális kincseiket. Szerencsére az ikonikus idős mesterek, mint például a moldvai Hódorog András, az erdélyi Gillyén Miklós, az ördöngösfüzesi Hideg Anna néni, a szucsági Ujvári Samu bácsi mellett jelen vannak az új generáció képviselői is a néphagyományok színpadán.

A természetességével és gyönyörű hangjával a Páva óta szívünkbe lopódzó Gyúr Gabika moldvai énekes madárka is már több éve visszatérő vendége a fesztiválnak, példát mutatva az ifjú generációnak. Nem véletlen, hogy az anyaországtól elszakított területeken a fiatalok is kötelességüknek érzik megőrizni, és tovább örökíteni a néphagyományt, hiszen itt fokozottan érvényes a megállapítás: „nyelvében él a nemzet”.

Ebből az autentikus jegyeket megőrző nyelvből kaptunk ízelítőt a dalok segítségével, valamint a régi dallamokra reflektáló évszázadok óta megőrzött ősi mozdulatsorokban a tánc nyelvén szombat este Klézse, Külsőrekecsin, Somoska, Trunk, Gyimesközéplok, Setétpataka, Csíkcsobotfalva, Magyar­dombó, Györgyfalva, Ördöngösfüzes, Jobbágytelke, Magyarlapád, Méra, Szászcsávás, Szék , Nagyida hagyományőrzőitől. A zenészekhez, táncosokhoz, énekesekhez a hazai néptáncosok – a Jártató Táncegyüttes, a Jászberényi Hagyományőrző Együttes, a Jászság Népi Együttes, a Viganó Ifjúsági Táncegyüttes, illetve a turai Zagyva Banda csatlakozott a színpadon táncképekben, muzsikában kifejezve a magyarság egységét. Amikor pedig a gála záróakkordjaiban felcsendült a Székely himnusz, a közönség szíve is együtt dobbant valamennyi magyarral határainkon innen és túl.

Fotó: Gémesi Balázs

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Kárpáti Márta

Latest posts by Kárpáti Márta (see all)

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?