Színpompás megnyitó

Tegnap este a 29. Csángó Fesztivál hivatalosan is megnyitotta kapuit a Főtéri színpadon bemutatott hangulatos folkműsorral. Az Árendás Gyermektáncegyüttes gyimesi produkciójával, külföldi vendégeink pedig gazdag kulturális kincseikkel kápráztatták el a népes publikumot.

A fesztivál nyitányaként Polgár Nikolett és Molnár László megindító előadásában hallhattuk a Boldogasszony Anyánk régi magyar himnuszt, majd Szöllősi Gabriella konferanszié köszöntötte a megjelenteket, köztük Szabó Tamás polgármestert, valamint regnáló jászkapitányunkat, Nemes Józsefet, és feleségét.

A színpad elé sereglett népes sokaságot dr. Kertész Ottó, a Folklór Kulturális Közalapítvány kuratóriumának elnöke üdvözölte, aki beszédét a változás befogadása, a tolerancia és az elfogadás vezérfonalára fűzte föl.

„Az idei fesztivál más, mint az eddigiek. Tehát, ma és a következő napokban, azok számára, akik a Csángó Fesztivál rendezvényein szeretnének részt venni, egy kicsit nehézkesebb lesz az eljutás. Gondoljanak bele a mindennapi életünkbe, hogyha bármi megváltozik és eltér a megszokottól, akkor mi történik. Idegesebbekké válunk és nem biztos, hogy először ezt a változást nagy örömmel fogadjuk.

A Csángó Fesztivál szellemiségének egy részét össze lehet kötni a Jászberényben történő teljes felújítással. A változások hatására meg kell nőjön a toleranciaszintünk, az elfogadó képességünk. Ebben az öt-hat napban önök szórakozva fognak ezekről a dolgokról hallani és észrevétlenül megérzik majd az elfogadást, megszokják más népek jelenlétét és megtanulják, miként legyenek együtt ebben a megváltozott környezetben.

Én örülök neki, mert jövőre gondolok, arra a jövőre, amikor a 2020-as, 30 éves Csángó Fesztiválon egy gyönyörű, új belvárosban ünnepeljük majd jubileumi rendezvényünket.”- intette türelemre a hallgatóságot majd Márton Áron hajdani püspök szavaival kívánta megerősíteni gondolatait. Az 1980-ban írt útmutatás arra ösztökélt, hogy az ember akkor is saját testvérét lássa meg embertársaiban, ha azok más nyelvet beszélnek, másfajta értékeket képviselnek.

A folytatásban helyi büszkeségeink, a Jászság Népi Együttes Árendás Gyermektáncegyüttese hozta el az egykori Magyar Királyság határa mellől a gyimesiek örökségét. A gyimesi csángók többezres csoportja a Keleti-Kárpátokban él, ahol elzárt körülmények között őrizték meg régi székelyes tánckultúrájukat.

A huszonnyolc éve működő utánpótlás együttes hagyományőrző műsorát követően a külhoni vendégek, pontosabban az Indonéziából, Kolumbiából, Bolíviából, Ecuadorból és Törökországból érkező tánccsoportok adtak ízelítőt változatos repertoárjukból.

A színpompás népviseletbe öltözött fiatalok között akadtak visszatérő résztvevők – így a balkáni térség eklektikus kultúráját megcsillogtató törökök, vagy a latin ritmusokkal pezsdítő kolumbiaiak -, ám a leglátványosabbnak az energikus indonéz fellépők előadása bizonyult. A megnyitó gála dél-amerikai meghívottjaink virágkarnevált idéző bemutatójával zárult.