Hatvanéves érettségi találkozó

Alma mater. Sokszor és sokat halljuk, de vajon hányan ismerik ma a latin szavak pontos jelentését? Nos, a Tudományos és Köznyelvi Szavak Értelmező Szótára szerint: „Tápláló anya.” A régiek így emlegették, ünnepélyesen és kegyeletesen azt az iskolát, (egyetemet), amelybe jártak, vagy amelyben hajdan tanulmányaikat végezték.

Ilyen anyja volt minden bizonnyal a Jászberényi Lehel Vezér Gimnázium azoknak a lelkes öregdiákoknak, akik hosszú ideje már június utolsó szombatján minden évben találkoznak, és ezúttal 60 éves érettségi találkozójukat tartották szép számban a gimnáziumban.

Az osztályfőnöki órát a még hál’ Istennek élő Halmai György tanár úr tartotta. Az egykori osztálytársak örömmel üdvözölték egymást, és szeretettel emlékeztek meg kiemelkedő tudású és gerinces osztályfőnökeikről, kiváló egykori tanáraikról – akik közül többnek is emléktáblája díszíti az iskola falait – az eltávozott és a még élő, de távollévő osztálytársaikról.

Az összejövetelen részt vett Antics István igazgató úr is, amit a jelenlévők nagy megtiszteltetésként értékeltek, hiszen az egymás után sorjázó találkozók igencsak igénybe vehetik amúgy is kevés szabadidejét. Ezúttal azonban személyesen neki adhatták át a” Jászberényi Lehel Vezér Gimnázium 1959-ben érettségizett tanulóinak jubileumi kiadványát”, melyben a szerkesztők a hajdanvolt időkre emlékezve összegyűjtötték osztálytársaik önéletrajzát.

A gimnáziumi találkozót baráti eszem-iszom követte, ahol a csapathoz a már ott várakozó feleségek is csatlakoztak. A résztvevők valamennyien egyetértettek abban, hogy a fő ösztönzést ezeknek a találkozóknak a megrendezéséhez azok a diákévek jelentik, amelyeket a Jászság fővárosában, a Lehel Vezér Gimnázium meghatározó kisugárzásában töltöttek.

Szerző: Horváth Bálint

Munkatársunk

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?