Hamza kiállítás a fővárosban

Rendhagyó kirándulásra indult június 5-én, szerda délután a Hamza Múzeum galériabusza. Szeptember 8-ig a Magyar Mezőgazdasági Múzeum ad otthont a Hamza D. Ákos festőművész alkotásait bemutató kiállításnak, amelynek megnyitó ünnepségére utazott a fővárosi Vajdahunyad várba a jászok küldöttsége.

Az ünnepségre utasokat szállító ötven személyes nagy busz teljesen megtelt a kiállítás rendezőivel és a művészetbarátokkal. A tárlatnak helyet adó múzeum Oszlopos termében már várta a tavalyi Jász ünnepről ismerős vendégsereget dr. Estók János főigazgató. Öt óra után néhány perccel Farkas Edit, a Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria igazgató asszonya köszönthette a megjelent sokadalmat.

Külön üdvözölte Szabó Tamást, Jászberény polgármesterét, dr. Estók Jánost, a befogadó intézmény vezetőjét, valamint a Hamza Múzeum és Jász Galéria alapítvány kurátorait, dr. Dobos Lászlót és Hortiné dr. Bathó Editet, illetve a brazil nagykövetség kulturális részlegének munkatársait.

Az ünnepség bevezetőjeként az igazgató asszony elmondta, hogy a jászok tavaly nyáron egy nagyszabású rendezvény keretében már bemutatták a fővárosban kultúrájukat, gasztronómiájukat, hagyományaikat. A jól sikerült bemutatkozás további találkozók ötletét vetette fel, ennek folytatásaként született meg a most megnyíló kiállítás, melynek központi alakja, Hamza D. Ákos festőművész, filmrendező szintén ezer szállal kötődik a Jászsághoz. A Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria Hamza D. Ákos és felsége, Lehel Mária divattervező, újságíró hagyatékából 1995-ben nyitotta meg kapuit. Nem lehetünk elég hálásak a művészeknek, amiért egy olyan intézmény alapjait tették le, amely méltón és szakszerűen gondozza, gyűjti és a nagyközönség elé tárja nem csak a hagyatékadók, de a Jászság valamennyi képzőművészének munkásságát. Jelen kiállítás a két jászberényi múzeum nemes összefogásának eredménye. Köszönet illeti a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot, hogy helyet ad a múzeum alapítójának bemutatkozásához – fogalmazott Farkas Edit.

Dr. Estók János üdvözlő szavaiban megköszönte, hogy a jászok – akiket nagyon szeretnek és tisztelnek –, újra visszatértek az intézmény falai közé. Hangsúlyozta, őszinte öröm számára az, hogy amit a jászokkal elterveznek, abból valóság lesz. Annál is inkább, mert az intézmény filozófiája, hogy a mezőgazdasági múlt bemutatása, a jelenhez való kötése mellett bemutassák azt a színes valóságot, ami a vidéki Magyarországot jellemzi. A mezőgazdasági múzeum a vidék fővárosi kapuja, amely mindig nyitva álla a jászok előtt. A továbbiakban a forma- és színgazdag tárlat kapcsán személyes benyomásait osztotta meg a közönséggel. Az életigenlésből, rengeteg tapasztalatból fakadó alkotások magával ragadóak a néző számára. Nemes cselekedet, hogy ez a sokrétű világlátás visszatért a Jászságba, abba a múzeumba, amelyre önök, jászok, méltán büszkék. Az elkövetkező időben, mi is büszkék leszünk rá, hogy helyet adhatunk ennek a nagyszerű kiállításnak, amely révén sok ezer látogató ismeri meg Hamza életének egy részét, munkásságát.

Szabó Tamás polgármester egyrészt vendégként, másrészt egyfajta házigazdaként üdvözölte a megjelenteket. Tisztelettel megköszönte, hogy Budapest egyik legfrekventáltabb múzeumában vendégek lehetünk. Megerősítette, a városnak és az egész jászságnak igen nagy büszkesége a hagyaték, amelynek egy részét most lehetőségünk van itt is bemutatni. Óriási teljesítmény az a munka, ami ennek a hagyatéknak az ápolásával, és főleg a megismertetésével foglalkozik. Ebből fakadóan tisztelet és köszönet a kuratóriumnak a közalapítványi háttértevékenységért, az igazgató asszonynak és munkatársainak a szakmai munkáért. A mostani szereplésben benne van az a közel negyed évszázadnyi teljesítmény, amit az elmúlt években a gyűjtemény megtett. Jászberény városa részéről a múzeum jövője biztosított, a jászok közössége mindig szívén viseli a gyűjtemény sorsát, jövőjét. Remény szerint rövid időn belül egy méltóbb, nagyobb bemutatkozási lehetőséget biztosító állandó helyszínre kerül a hagyaték.

A köszöntők után a zene vette át a főszerepet. Ecsedi Péter és Vukovich Edit énekművészek már többször megörvendeztették a berényi közönséget művészetükkel. Ezúttal Farkasné Szőke Tünde kísérte őket zongorán.

A festőművész életének, munkásságának, illetve a jelenlegi tárlat bemutatására dr. Egry Mária művészettörténész vállalkozott. Közel két évtizedes csend után, ismét hallat magáról Hamza D. Ákos, ez a sokoldalú művészember a főváros színe előtt. Nemzetközileg is autentikus, ugyanakkor magyar gyökerekkel is táplált művészete eddig nem kapott elég figyelmet, jószerével csak a Jászságban ismerik munkásságát, ahol több művészeti ágban is eredménnyel működött. Minőséget alkotott akár filmről, akár irodalomról, képzőművészetről legyen szó. A továbbiakban a jászberényi gyökerekkel rendelkező, hódmezővásárhelyi születésű művész életútját mutatta be dr. Egry Mária. Megtudtuk párizsi, olasz, brazíliai kitérők után jászberényi nagyapja iránti tiszteletből hagyta városunkra munkásságának kézzel fogható eredményeit. Adományozó levelében úgy fogalmaz, a művek visszatérnek oda, ahonnan szellemileg vétettek. Özvegye 1991-ben magánvagyonából létrehozta az alapítványt, amelyben közel kétszáz festmény, kilenc szobor, számos filmes relikvia, dokumentum kapott helyet. A gyűjtemény gondozói közül kiemelkedő dr. Tálas László megyei múzeumigazgató tevékenysége, aki a Jász Múzeumban és a Szolnoki Galériában az első Hamza kiállítást szervezte. Katalógusában művészetét is ő méltatta elsőként. Mellette figyelemre méltó dr. Dobos László és B. János Gyöngyi, akik évekig teljes energiával küzdöttek azért, hogy Hamza Dezső Ákos nagyívű elképzelését megvalósítsák mind a múzeum létrehozását, mind a művészek istápolását illetően.

Hamza életműve igen sok irányzatot épít magába. Természethű realista fogalmazása az absztrakt lelkületű munkákon át az ősi szimbolikus jelekig fellelhetőek művein. Jelen válogatás a legerősebb művekkel jelzi az ötvenes éveit, Sau Pauloban készített művészetének periódusait. A XX. század irányzataiból annyit merített, amennyit munkáihoz szükségesnek vélt. Eszköztárát folyamatosan bővítette. Fő törekvése inspiratív indulatának legteljesebb képi megvalósítása volt. A témákat többször sorozatokban próbálta körbejárni. Napciklus, Tropicaria, Genezis, a tér illetve formaszerkezeti sorozatok mellett több munkájában is vászonra kerül a zene, a tánc, bibliai jelenetek. Mindezek kifejezik, milyen mélyen és sok irányból közelített egy-egy munkához. Életének minden stiláris variációjában a szó szoros értelmében festette a formákkal határolt teret. Valamennyi képe dinamikus, mintha műveiben képes lenne befogni az időt. Nála minden mozgásban van, változik. A képek belülről lüktetnek, izzanak, élnek. Faplasztikáiban ugyanez a belső folyamatosság működik. A kiállítás képeinek összességét figyelve kirajzolódik, hogyan jut el a művész a realista stílustól az elvont hatásig. Organikus formákban ölt testet a táj, az ember, a természet, a nonfiguratív absztrakció. Kiváló ecset és színkezelése már az 1922-es Tabán című alkotásában is megmutatkozik, amely a kiállítás nyitó darabja. Portréi realisták, római korszaka stiláris elemei a legerősebbek. Brazíliában a természeti, városképi, ünnepi terek, táncok látványa ihlette hol reális, hol elvont megfogalmazásban. Poszt impresszionista stílus poentilista eszközével a Napciklus vásznainál játszik. Az ötvenes évektől a valós látványt alapformáira bontó szándékot fedezhetünk fel. Absztrahált formákkal szerkesztett nyolcvanas években készült képeinél már csak utalásokat találunk az organikus formákban a tárgyakra. A kiállítás egésze jelzés értékkel átfogja Hamza művészetét, rávilágítva a múlt század művészeti irányaira.

A tárlatmegnyitó ismét zenei előadással, majd állófogadással folytatódott, ahol dr. Dobos László mondott pohárköszöntőt a Jászságért Alapítvány nevében.

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Kárpáti Márta

Latest posts by Kárpáti Márta (see all)

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?