Út a kozmikus civilizációba

A május 31-i csillagászati előadáson az élet lehetőségeit kutattuk az univerzumban Dr. Kiss László csillagász kalauzolásával.

A Széchenyi-díjas fizikus szerint a modern tudomány tulajdonképpen nem más, mint a megvalósult science fiction, mely állítást az a cikk is jól példáz, ami az amerikai Analog magazin 1973. októberi számában jelent meg G. Harry Stine tollából. A csillagközi utazás programja akkor még csupán a címlapon, és a rakétamodellezőként dolgozó férfi fantáziájában létezett, úgy, mint a Szputnyik–1 merész gondolata, mely – köszönhetően az egy év múlva földkörüli pályára állított műholdnak – hírhedt alakká tette Stine-t. A vizionárius tézispontjai harminc év távlatából racionálisak, beleértve a csillagközi térbe való kilépésünket, ami, bár jó eséllyel több évszázados projekt, egyáltalán nem lehetetlen.

„A csillagászoknak kutya kötelességük felmérni a közeli bolygók csillagrendszereit, mondja ki Stine, aki még nem hívja ezeket exobolygóknak. Azt is megmondja 1973 októberében, hogy kétféle módszerrel várható ígéretes eredmény a bolygók felfedezésére, ez pedig az imbolygáson vagy sebességváltozásokon keresztüli módozat. Stine jóslatot tett arra is, hogy az első idegen csillag körül keringő bolygó felfedezése szerinte húsz éven belül várható, aztán 1995 novemberében két svájci csillagász bejelentette az első exobolygó felfedezését.” – részletezte a prognózist dr. Kiss László, aki szerint hátborzongató, hogy a jelenben azt a programot valósítjuk meg, amit Stine felvázolt.

Az elmúlt huszonöt évben a szakemberek nagyon sokat tettek azért, hogy a csillagok körül keringő bolygók természetét föltérképezzék. Kitárult egy színes, gazdag, naprendszeren túli bolygóvilág, így egyre inkább izgalmas a kérdés, vajon lehet-e élet számára alkalmas helyszín odakint?

A következőkben egy animáción keresztül érzékelhettük, mennyire nehéz feladat a földi légkör aljáról bolygóvadászatba kezdeni, mégis van egy hatékony eljárás, a fedési módszer, mellyel közvetlen módon vonhatjuk le a következtetést: van-e bolygó a csillag körül, avagy nincs.

A fedési bolygók keresését még a Kepler űrtávcső forradalmasította tíz évvel ezelőtt. Jelenleg négyezer exobolygót ismerünk, ebből háromezer fölött van azok száma, melyeket a Kepler fedezett fel periodikus elhalványodások, bolygóvonulások által. A távcsőnek köszönhetően ma már tudjuk, hogy a tejútrendszerünkben, a százmillió csillag hazájában nagyjából 8 millió bolygó lehet olyan, mint a mi Földünk.

A Kepler műszer utódai azóta folyamatosan tervben, vagy éppen már működésben vannak, vagyis 2030-ig legalább négy űrtávcső indul majd exobolygászatra. A tavaly nyáron működésbe lépett amerikai Tess űrtávcső nagy erőssége, hogy a kétszáz fényévnél közelebbi összes csillagot fel tudja mérni. Idén ősszel startol az európai űrmisszió, a Cheops, mely fedési exobolygókat fog mérni. A mind a négy távcső esetében fennálló magyar tudományos együttműködés mellett az 56 kg-os Cheops 1,2 kilogrammnyi alkatrésze Miskolcon, az Admatis Kft-nél készül. A svájci vezetésű, félmilliárd eurós konzorcium 2026-ban valósul meg Plato néven. A huszonhat távcsővel felszerelt gépezet a csillagászat második esélye az igazi exoföld, pontosabban Földünk ikertestvérének megtalálásában.

A legtávolabbi, következő évtized végén életbe lépő célkitűzés az Ariel, mely kivételes módon nem fénygörbéket, hanem színképeket fog mérni, ezáltal kísérletet tesz az exobolygók légkörének, felszínének megismerésére, életfolyamatok által kreált molekulák érzékelésére.

Az informatív előadás végén néhány perc erejéig bepillantottunk a Yuri Milner és Stephen Hawking által felvázolt hihetetlen jövőbe. A rövid videón lézersugarak gyorsítottak a fénysebesség 20%-ra egy nanoszondát, melyből milliószámban kilőve folyamatos lánc jöhetne létre. A lézerkommunikációs eszközzel négy év alatt érkezne vissza hozzánk az a fénykép, mely a legközelebb lévő csillag, vagyis a Nap egy exobolygójáról készülne. Noha az elképzelés kissé vadnak tűnik, Amerikában már vannak, akik hétről hétre azon dolgoznak, hogy az álomból egyszer valóság legyen.

Kazsimér Nóra

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Kazsimér Nóra

Kazsimér Nóra

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?