Jászsági vasúttörténetek

A jászsági vasutakról tartott előadást Szikszai Mihály, a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár főlevéltárosa a Jászok Egyesülete rendezvényén, május 27-én.

A jászkiséri születésű szakember általános vasúttörténettel kezdte előadását. Megtudtuk, hogy a kötött pálya már a XVI. században megjelent a bányákban, a ma ismeretes sínforma azonban csak az 1800-as évekre alakult ki. A vontatójárművet, a gőzmozdonyt George Stephenson találta fel, a vasút megszületésének a dátuma pedig 1825. szeptember 17., amikor is a Stockton-Darlington vonalat megnyitották Angliában.

Széchenyi is felismerte a vasút jelentőségét, és munkálkodásának eredményeként az 1836-os pozsonyi országgyűlésen megszületett az első magyar vasúti törvény. Hiába jelölte azonban ez ki a vasúti vonalak irányát, Bécsben másként képzelték. Az 1840-es pénzügyi válság kellett ahhoz, hogy a magyar érdeknek jobban megfelelő változathoz kezdhessenek hozzá.

Jászberény felé már 1840-ben kimérték a vasút nyomvonalát, de az végülis nem a Jászság fővárosába, hanem Szolnokra érkezett. A Hatvan-Szolnok vonalat elhatározó törvényt 1868-ban szavazták meg, a következő évben mégis a Ceglédre vezető vasútvonal koncepciója került előtérbe. Jászberényben óriási felháborodás támadt, és 120 tagú küldöttség győzködte 1870-ben a képviselőket, öt fős csoportokra osztva. Sípos Orbán képviselő országházi igyekezete győzedelmeskedett, így a vonal az eredeti irányban, Szolnok felé épült ki. A hálás jászberényiek fáklyás felvonulással ünnepelték országgyűlési képviselőjüket. A megállóhelyek így következtek: Hatvan, Pusztamonostor, Jászfényszaru, Jászberény, Boldogháza, Újszász, Zagyvarékas, Szolnok. Az új vasúthoz Jászberény alatt a Zagyván egy 2 x 20 méteres nyílású, rácstartó szerkezetű hidat is építettek.

Az Újszász-Jászapáti vasút megépítésére 1885-ben került sor, helyi érdekű vasútként. Korabeli újságtudósítások szerint Újszászon nagy tömeg ünnepelte a megnyitását, köztük 12 jász öltözetű magyar menyecske. Volt lovasbandérium, négyes fogatok és szép számú közönség is.

A következő vonal a Jászapáti-Vámosgyörk volt, 1909-ben. Ez Vámosgyörkről kiindulva Jászárokszállásra érkezett, majd Tarnaörs (Tarna Eörs) érintésével Jászdózsán, Jászszentandráson és Nagyhalmon át Jászapátira. Az első feldíszített vonatot Jászárokszálláson, Jászdózsán és persze Jászapátin is nagy ováció, ünneplő sokaság fogadta, míg Tarnaörs duzzogó lakossága távollétével tüntetett, minthogy az állomás az ő szempontjukból rossz helyre került. (Ezt később aztán meg is szüntették.) Hasonlóképpen nem fogadta lelkesedés a jászszentandrásiaknak szánt megállót sem, ami alig volt több egy kibővített bakterháznál. Itt állítólag aztán meg sem állt a vonat, hiába szerepelt a menetrendben. Csak néhányan lézengtek a Nagyhalom megállónál is.

A jászdózsai egykori vasútállomás ma sörfőzde, helyette a Tarna árvizei miatt az 1980-as évek végén védettebb helyen új állomás létesült, miután a Tarnát elvezették és a nyomvonalkorrekció keretében új vasúti hidat is építettek.

Bognár Mária

külsős újságíró at Jászkürt Újság, BerényCafé
A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé külsős újságírója.
Bognár Mária

Latest posts by Bognár Mária (see all)

Bognár Mária

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé külsős újságírója.

Vélemény, hozzászólás?